ADY PÁRIZSA Impressziók a tanórához Gyakorlatok, feladatok, kitekintő szövegegek, versértelmezés Készítette: Szücsné Dr. Harkó Enikő magyartanár Vaszary.

Az előadások a következő témára: "ADY PÁRIZSA Impressziók a tanórához Gyakorlatok, feladatok, kitekintő szövegegek, versértelmezés Készítette: Szücsné Dr. Harkó Enikő magyartanár Vaszary."— Előadás másolata:

1 ADY PÁRIZSA Impressziók a tanórához Gyakorlatok, feladatok, kitekintő szövegegek, versértelmezés Készítette: Szücsné Dr. Harkó Enikő magyartanár Vaszary János: Páris Megjelent a Nyugatban 1930 ·/ · szám ( forrás ellenőrzése: )

2 Értelmezze Vaszary alkotását
Értelmezze Vaszary alkotását! Fogalmazványába/előadásába fonjon be Ady Párizs-élményével kapcsolatos érzéseket, gondolatokat! Olvassa el Révész Béla: Ady Endre (Hatodik közlemény) című munkájának rövid részletét! A teljes anyag megtekinthető a következő weblapon: „…15 rue de Constantionople, Hotel de l'Europe, ez volt a hely, ahol Ady évekig lakott. Jófajta polgári szálloda, a Monceaux finom tájékához közel, szomszédságában a lüktető Gare St-Lazare-nak. Keverék nép élt a szállodában, mindenfajta nemzetségbeli, köztük önálló életű diákkisasszonyok, követségi hivatalnokok, bolygó orosz forradalmárok. Ady a harmadik emeleten lakott, egyszerű, de jól felszerelt szobában, benne a széles francia ággyal. Illik egy kevéssé képet adni erről a szobáról, több nevezetes versét írta meg itt Ady, elkomorult kedvével pedig azt is többször megtette, hogy francia ágyából két-három napig ki nem mozdult, ilyenkor a szimbólum megszűkült és rá kellett gondolni a rejtő szobában a híres sorokra: "Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon … Gare St-Lazare Beillesztés a szövegbe

3 A folyóiratok közül különösen a "Mercure de France"-ot kedvelte, ezt a lapot, amikor Pesten élt, elő is fizette és főként a nemzetközi, társadalmi cikkeit olvasta el nagy érdeklődéssel. Könyvekre inkább Léda figyelmeztette őt, ami elébe került, azt figyelemmel elolvasta, de rendszeres, buvárló olvasottsága nem volt. A francia lapokban tükröződő nemzetközi élet emelte Ady figyelme elé a perspektívákat és mert a jól szerkesztett újságokból mindent elolvasott, mindenről volt fogalma. Ady zsenijét méri, hogy egy java cikktől annyira meg tudott termékenyülni, hogy a fogalmak, nézetek velejét pontosan megérezte és az elszerzett kis magból nagyszerű, látó-ítéleteinek egész lombozata terebélyesedett fel. … Olvasás, kéziratírás, az idő megszokott lepergetése, mindez, a rue de Levis 92. házban történt. Itt lakott Léda... Rue de Constantinople és rue de Levis, a két utca közötti távolság átfogta az egész napot, délelőtt Ady elindult a szállodából a rue de Levis 92 alá, és innen csak késő este tért vissza a lakására.” Beillesztés a szövegbe Rue de Levis 92 Mercure de France:

4 „Ady-emléktáblát avattak Párizsban” – Olvassa el a dia alján kezdődő cikkrészletet! ( A teljes szöveg itt: ) a) Fogalmazzon meg egy érvet, melyben az emléktábla elkészítése mellett foglal állást, illetve egy cáfolatot! b) Fogalmazzon meg egy két-három soros reklámot, amelyben az emléktábla anyagi költségeihez keres hozzájárulókat! 4. Amíg a következő feladaton dolgozik, hallgasson francia sanzonokat! Ajánlás: Michal Sevcik – ének,  Martina Krigovská – cimbalom weblap. Nevezze meg a szövegben a konkrét életrajzi vonatkozásokat! Ady-emléktáblát avattak Párizsban 2008. december 8. Ady Endre párizsi tartózkodásainak helyszínén, az egykori Hotel de l’Europe (ma Quality Hotel Opéra St-Lazare) épületében emléktáblát avattak fel péntek este a XX. századi magyar költészet megújítójának tiszteletére. A szálloda vezetőségének ötlete alapján a Párizsi Magyar Intézet javaslatára a márvány emléktáblára került bronz domborművet a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ készíttette el Deák Árpád nagyváradi szobrászművésszel.

5 Ady Endre születésének 125
Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmából, 2002-ben nyílt állandó kiállítás a Quality Hotel Opéra St-Lazare szállodában, amelyben a költő 1904 és 1911 között, a harmadik emeleti, 36. számú szobában rendszeresen megszállt. Azért választotta Ady az akkor még Hotel de l'Europe nevet viselő épületet párizsi tartózkodásainak színhelyéül, mert közel esett szerelmének, a Léda-versek ihletőjének lakásához. Brüll Adél, akivel 1903 nyarán Nagyváradon ismerkedett meg, ebben az időben Párizsban élt férjével, Diósi Ödön kereskedővel. A költő több magyar lap kiküldött tudósítójaként ment kedvese után Párizsba, összesen három és fél évet töltött a francia fővárosban. "Az örök utazót" élete végéig szenvedélyes és meghitt kötődés fűzte az európai kultúra és szellem központjához. (…) Deák Árpád bronz emlékplakettjén a fej, a könyök és a kéz egyenlő szárú háromszöget formáló kompozíciós sémája a szobrász elképzelése alapján Ady nagyvonalúságát, eleganciáját és univerzalitását hivatott megjeleníteni. A szabályos forma stabilitást és meditatív hangulatot sugall, a költő kezében tartott Léda-arckép viszont romantikusabbá teszi, és oldja a szabályos geometriát – hangsúlyozta a művész a megnyitón az MTI-nek. … (MTI)

6 A valamikori Hôtel de l'Europe-ban, majd Quality Hotel Opéra Saint-Lazare.
Nézze meg a mellékelt képet, amely a szálloda foglalási oldalán is megjelenik! Indoklással kifejtett véleményt fogalmazzon meg azzal kapcsolatban, hogy hétköznapjaink részévé teszünk irodalmi nagyságokat (pl. dekorációs elem egy kép)! Quality Hotel Opera Saint Lazare  15 Rue Constantinople, 08. Champs-Élysées, Párizs, Franciaország (Forrás: / Best Western Premier Le Swann, ) A Paris Gare de l’Est képének forrása: letöltés: ). Forrás: letöltés: ).

7 A Budapesti Szemlében (1906) jelent meg a következő bírálat Berki Miklós tollából.
Olvassa el, utána mondjon védőbeszédet Ady költészete mellett. Gondolatai közé fonjon a Párizs-élményhez kapcsolható kifejezéseket, „szófűzéseket” szembeállítva a magyar valóságot idéző kifejezésekkel, „szófűzésekkel”! Ady Endre magyar Baudelaire-nak és Verlaine-nek képzeli magát. Új költői iskolát akar teremteni, holott verseit nem a természet és az élet sugalmazta, hanem a dekadens francia iskola poétikai elmélete. Nem művészet az, ha valaki nem belső ösztönből, ír, hanem csak szeszélyből. Az ember sokáig habozik, hogy komolyan vegye-e ezt a verselőt? Adynak az a törekvése, hogy új tárgykört teremtsen, önmagában hordja a sikertelenség csíráit, mert miről lehetne még írni, amiről Homérosztól Verlaine-ig ne írtak volna? Legfeljebb a költői világfölfogásról lehetne szó, s ebben nem ad újat az új költő, inkább a közfelfogást tolmácsolja. A magyar puszta és a bohém Budapest leírásában egyetlen meleg színt sem találunk. Képeiről, kifejezéseiről, szófűzéseiről semmi jót sem lehet mondani. Kötetében a sok kóró, bogáncs és tüske között alig akad egy-két fonnyadó ibolya. Forrás: ismételt letöltés ) Ady egyik kedvenc kávéháza a Cafe de Cluny ma Fotó: Szücs Zoltán

8 Ady Endre: PÁRISBAN JÁRT AZ ŐSZ
Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt. A Szent Mihály útja napjainkban Fotó: Szücs Zoltán „Az élet nem nagy vigalom sehol, de ámulni lehet (ahogy a költő mondja), s hol lehet jobban ámulni, mint idegenben és Párizsban? Csoda csodát szül, ámulás ámulást.... Egy szent hellyel több lesz a magyarnak, ahova úgy fog útra kelni, mint az ájtatos török a messze Gül Babákhoz.” Babits Mihály: Ady és Párizs (Forrás: ismételt letöltés: )

9 c) Hangulati szempontból hány részre osztaná a költeményt? Miért?
a) Határozza meg a versben megjelenő idősíkokat! Húzza alá a vonatkozó szavakat, kifejezéseket! Értelmezze! b) Milyen hangulatot (esetleg hangulatokat) ébreszt Önben a vers? Indokolja meg, miért! c) Hangulati szempontból hány részre osztaná a költeményt? Miért? d) Pirossal karikázzon be olyan szavakat, amelyek a sejtelmesség érzését idézik bennünk! e) Jelölje kékkel a mozdulatokat idéző szavakat! Értelmezze őket! f) A vers mely része utal idillikus lélekállapotra? Sárgával jelölje kulcsszavakat! g) Az ihlet, a költői teremtés jelzőiről referáljon röviden! h) Mitől válik igazán titokzatossá a mű? Lilával karikázzon be egy olyan szókapcsolatot, amelyre ez leginkább jellemző! Kép forrása: letöltés: Nyár - Ősz: költői toposzok Soroljon minden megfontolás nélkül érzéseket a nyárhoz, utána az őszhöz. Gondolja át a vers vonatkozásait! Ha az ősz az elmúlás szimbólumává válik, miért nem érezzük lesújtóan fenyegetőnek ezt a halál-asszociációt a vers első részében? Esetleg Ön lesújtónak ítéli már az elején? Érveljen állásfoglalása mellett! Mikor vált tragikusra a halál-asszociáció?

10 Értelmezze a költemény szellemében a következő ábrát!
Kánikulába érkezik az ősz Nyár: külső kép Fenyege-tettség A költő lelkivilága Nyögő lombok veszik körül Ősz: külső kép A boldogság vége

11 … Ha csak egy szerény hotel is az, párizsi szálloda, ahova megérkezett egyszer egy újságíró a Keletről, "kevés pénzzel és sok babérral", ahogy ő maga írta. Megérkezett, szomjasan, mint a táltossarj, aki Nyugatra fut, "hogy ott imádja urát, a Napot"; s menekülve, mint a szegénylegény, akit a pandúrok űznek, menekül dobogó Bakonyába. Ó, embersűrűs, gigászi vadon! felséges, tűzcsóvás Öröm! Megérkezett, mint egy kóbor Prométheusz, hogy új tüzet lopjon, vagy csak mint a hotelek modern nomádja, aki olcsón él, egyedül, "magtalanul, bölcsen, keserűen", s "nem sújtja soha tűzhely-bánat". Különös ellentétekből fonódott sors, tűz és hideg jég és meleg, akiben megtestesült a magyar lélek ingaélete - csodálatos, tükrös és arany inga, látszólag céltalan és hontalan lebegve Nyugat és Kelet közt: s mégis minden egyes lebegésével, s verseinek titkos üteme szerint, előrelökve a lusta magyar időt. Régi „bötűk” nyomában Babits Mihály: Ady és Párizs Párizsban Ady nem keresi a művészkörök ismeretségét, a társasági életet Léda sem kedveli. Kitekintés: Ady szokásaiban, életmódjában a „Fény városában” is „falusi maradt”: „Szerette megőrizni vidéki emlékeit, falusi voltát, földből jövő gyökereit. És mert örök falusi, ezért érdekelte elsősorban az ember... ezért üldögélt el órákig kocsmai asztaloknál különben jelentéktelen emberekkel, akikben felfedezett valami eredetiséget.”

12 Ady Bakonya Párizs – az embersűrűs gigászi vadon – a bódító Nagyváros
Olvassa el Szerb Antal gondolatait Ady Párizs-élményével kapcsolatban! Vesse össze az olvasottakból a „Nagyváros” képet a fotón látottakkal! Alighanem Szerb Antalnak sikerült elsőként megfejtenie Ady Párizs-élményének igazi indítékát: „Nem a francia szellem váltotta ki azt a mély megrázkódtatást, amit Ady számára Párizs jelentett. Párizs neki elsősorban a Nagyváros volt... A polgárosztály újonnan felszentelt bajnokát semmi sem igézte meg annyira, mint a nagyváros nagyvárosiassága. Ha a sors történetesen New Yorkba vetette volna, még fehérebben izzott volna lelkesedése az embersűrűs gigászi vadon iránt. És azután megfogta... ami a nem-latint mindig magával ragadja, ha a latin világgal először találkozik: az élet meghatározhatatlan könnyebbsége, édessége, szabadsága... Mint Goethe Rómában, Ady Párizsban szabadult meg északias-protestáns bátortalanságától. Itt vált világnézetté benne, hogy az élet szép, itt nőtt bátorsága vállalni önmagát fenntartás nélkül, hibáival együtt és bátorsága kimondani az új szavakat, új képeket, új ritmusokat... Párizs nem adott hozzá sokat, de önmagára ébresztette.” Forrás: ismételt letöltés: ) Kép forrása: letöltés: )