Poroszország és Lengyelország a XVIII. században

Az előadások a következő témára: "Poroszország és Lengyelország a XVIII. században"— Előadás másolata:

1 Poroszország és Lengyelország a XVIII. században
Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév

2 I. Poroszország születése és első évszázada I.
Porosz Királyság létrejötte 1701-ben. Több terület egyesítése (Alsó-rajnai és más német területek, Brandenburgi Választófejedelemség, Visztula és Nyeman közötti Porosz Hercegség). 1415 óta Brandenburg élén a Hohenzollern-dinasztia állt, míg Kelet-Poroszország 1525-ig Német Lovagrendhez tartozott. Nyugat-Poroszország: 1466-ban Lengyel Királysághoz került. 1525. Albert nagymester feloszlatta a lovagrend államát.

3 I. Poroszország születése és első évszázada II.
1618. Hohenzollern-dinasztia porosz ágának kihalása. János Zsigmond brandenburgi választó lett a porosz herceg, de csak formális hatalma volt 1660-ig. Olivai béke: Porosz Hercegség Brandenburgé, brandenburgi-porosz perszonálunió unióvá alakult. Frigyes Vilmos ( ): keleti Porosz Hercegség mellett, Hátsó Pomeránia, Magdeburg és alsó-rajnai területek megszerzése. Holland kálvinisták és francia hugenották betelepülése + ausztriai zsidók befogadása.

4 I. Poroszország születése és első évszázada III.
Látványos ipari fejlődés. Hadsereg szervezése: svéd őrmesterek szerepe a kiképzésben. 1653. Junkerekkel kötött „társadalmi szerződés”: adó biztosítása a hadseregnek, jobbágyok a földesuraké. III. Frigyes ( ): január 18-án Königsbergben I. Frigyes néven királlyá koronázták. Kultúra és tudomány támogatása: Szépművészeti Akadémia és Tudományok Társaságának megalapítása.

5 I. Poroszország születése és első évszázada IV.
1710. Berlin székesfőváros öt részének egyesítése. Komoly városfejlesztés. Király hannoveri felesége: Sophie Charlotte volt. I. Frigyes Vilmos ( ): „katonakirály”. Takarékoskodás (kiv: hadsereg költségei). Merkantilista gazdaságpolitika folytatása: hadsereg igényeit kiszolgáló belföldi manufaktúrák felállítása.

6 I. Poroszország születése és első évszázada V.
Katonai kiadások ugrásszerű növekedése. Haderő létszámának növelése 45 ezer főről 83 ezer főre. Hazai toborzás mellett német tartományokból származó zsoldosok. Potsdam székvárossá fejlesztése. 1717-es iskolatörvény: 5-12 év közötti gyerekek kötelező iskolába történő járása.

7 I. Poroszország születése és első évszázada VI.
II. (Nagy) Frigyes ( ): felvilágosult abszolutizmus kiemelkedő képviselője. Frigyes uralkodása: szüntelen háborúskodás a Habsburgokkal. Első sziléziai háború eredménye: Szilézia megszerzése. Gazdaságpolitika: merkantilizmus, melyet a hadsereg fejlesztésére alkalmaztak. Fiziokrata elemek: termőterületek növelése, fejlett angliai váltógazdaság (vetésforgó átvétele).

8 I. Poroszország születése és első évszázada VII.
Iparfejlesztés: Szilézia kulcsszerepe. Posztó, vászon, üveg- és fegyvergyártás mellett kereskedelmi forgalom fellendülése (csatornaépítések) 1765. Porosz Bank felállítása. Társadalompolitika: parasztpolitika. Cél: parasztok bérlővé tétele. Manufaktúratulajdonos polgárok támogatása. Hatalmának bázisa: junkerek.

9 I. Poroszország születése és első évszázada VIII.
1766. Katonai iskola létesítése vagyontalan nemesek fiainak. Államszervezet és közigazgatás korszerűsítése. Három országos főhivatal: külügyminisztérium, igazságügyi minisztérium és Főigazgatóság (Generaldirektorium). Külön ügyosztály szervezése a kereskedelem és a manufaktúrák számára. Katonai közigazgatással, bányászattal és állami erdőségekkel foglalkozó ügyosztályok.

10 I. Poroszország születése és első évszázada IX.
Kollegiális ügyvitel (többségi határozathozatal). Samuel Cocceji: 1737-től igazságügyi miniszter, majd 1748-ban Frigyes kancellárrá nevezte ki. Egységes, háromlépcsős bírósági szervezet felállítása (ügyvitel egyszerűsítése + rendi jellegű különbségek felszámolása). 1749. Corpus Juris Fridericani: Frigyes: Lengyelország első felosztása során (1772) Kelet-Poroszországot és Brandenburgot összekötő nyugati porosz területek megszerzése.

11

12 II. Lengyelország a hanyatlás útján I.
Lengyel Királyság a XVII. században: 1 millió km2 terület és 10 millió lakos. Lakosság 40%-a volt lengyel. Többséget belaruszok, ukránok, lettek és litvánok alkották. 1648-tól területi veszteség (Ukrajna egy részét Oroszország szerezte meg közötti első északi háború során emberveszteség). II. János Kázmér ( ): Ukrajna elvesztése. Wiśniowieczki Krybut Mihály ( ): Podólia elvesztése.

13 II. Lengyelország a hanyatlás útján II.
III. Sobieski János ( ): Bécs felszabadításában játszott szerep. Karlócai béke: Podóliát Lengyelország visszakapta. Lengyel nemesi köztársaság (Rzeczpospolita): 1652-től működött a liberum veto (országgyűlés működésének megakadályozása nemesi vétó révén). Oroszország, Poroszország, Habsburg Birodalom érdekszférájába esett az ország, keletről, nyugatról és délről + északról svéd fenyegetés.

14 II. Lengyelország a hanyatlás útján III.
II. (Erős) Ágost ( ): anarchia évtizedei és gazdasági, társadalmi válság. Északi háború: lengyelek oroszokkal és dánokkal szövetkeztek, de svéd területet nem kaptak. Problémák: mezőgazdaság termelékenységének csökkenése, városi lakosság csökkenése, ipar és bányászat fejlődése megállt. Lengyel örökösödési háború: III. Ágost ( ) lett a lengyel király.

15 II. Lengyelország a hanyatlás útján IV.
De belső megosztottság: Potockiak és Lubomirskiak, ill. a Czartoryskiak között. Leszczyński Szaniszló: Czartoryskiak támogatták, a Potockiak és Lubomirskiak pedig Ágostot. II. (Poniatowski) Szaniszló ( ): Külső beavatkozás nem szűnt meg. 1767. Radomi konföderáció: „kardinális jogok megfogalmazása”, de Lengyelország orosz protektorátus lett.

16 II. Lengyelország a hanyatlás útján V.
1768. Szent konföderáció létrejötte (katolikus lengyel nemesség szerepe): orosz és királyellenes volt. Polgárháború, radomiak győzelme, külső beavatkozás (elzálogosított szepességi vármegyék Habsburgok vették vissza + nagy-lengyelországi területeket poroszok szállták meg). Hanyatlás főbb okai: 1. liberum veto intézménye; 2. szejm helyett tartományi gyűlések növekvő szerepe; 3. gazdasági hanyatlás 4. környező hatalmak terjeszkedő politikája.

17 II. Lengyelország a hanyatlás útján VI.
1772. Lengyelország első felosztása. Oroszországé: Dvinától és Dnyeppertől keletre lévő fehérorosz és livóniai területek (92 ezer km2, 3 millió lakos). Habsburg Birodalomé: Galícia (83 ezer km2, 2,65 millió lakos). Poroszországé: Nyugat-Poroszország (36 ezer km2, 580 ezer lakos). 1773. Lengyel szejm ratifikálta az országcsonkítást.

18 II. Lengyelország a hanyatlás útján VII.
Reformok: kormányzat átalakítása, 30 ezer fős állandó hadsereg felállítása, iskolareform végrehajtása, latin helyett lengyel nyelv kötelezővé tétele. között ülésező országgyűlés: 100 fős állami irányítású haderő felállítása + nemesi és egyházi birtokok után fizetendő adóról szóló döntés. 1791. májusi alkotmány: egységes Lengyelország létrehozatala, politikai hatalom a képviselőházé, végrehajtói hatalom feje király vezette kormány, liberum veto intézményének felszámolása, vallásszabadság hirdetése.

19 II. Lengyelország a hanyatlás útján VIII.
Hetmanpárt: alkotmány megsemmisítése orosz fegyveres támogatással (1792: targowicai konföderáció). 1793. Lengyelország másodszori felosztása: Oroszország 250 ezer km2 területet, Poroszország Nagy Lengyelországot és Gdańsk térségét kapta meg. 1794. Tadeusz Kościuszko szabadságharca az oroszok ellen. De az oroszok leverték a lengyel felkelést.

20 II. Lengyelország a hanyatlás útján IX.
1795. Lengyelország harmadik felosztása Oroszország, Poroszország és a Habsburg Birodalom között. Megszállt területek közötti határ: Bug, Visztula, és a Pilica folyó középső szakasza által határolt vonal volt. Oroszország: (lengyel kézen lévő litvániai területek, Samogitia, Fehéroroszország, Volhínia maradéka, kurlandi és semigaliai területek: 146 ezer km2, 1,2 millió lakos); Habsburg Birodalom: (Nyugat-Galícia, 51 ezer km2, 1,098 millió lakos); Poroszország: Új-Poroszország és Új-Szilézia (43 ezer km2, millió lakos.

21 III. Felhasznált irodalom
Salamon Konrád: Világtörténet, Akadémiai Kiadó, 2006, pp Térképjegyzék: Történelem Klub. In:

22 Köszönöm a figyelmet!