Erdély - a reformáció megjelenése Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Erdély - a reformáció megjelenése Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Erdély - a reformáció megjelenése Magyarországon

2 Erdély 1541 előtt Erdély 1541 előtt a Királyhágótól keletre
nem önálló ország, archaikusabb a társadalom, elzártság, a királyi helytartó= vajda irányította kápolnai unió (három nemzet) Négy nép A két világbirodalom érintkezése

3 Erdélyi Fejedelemség születése
Buda elfoglalása 1541  ország Ny-i részén Ferdinánd az úr Tiszától keletre özvegy királyné uralkodik 1541 dec. 29. gyalui egyezmény Ny-i és K-i részek egyesítése Erdélyi Fejedelemség születése Izabella királyné Területe Erdély, és a Részek=Partium is. Vezetője a gyermek János Zsigmond A politikai döntéseket Fráter György hozza Fráter György

4

5 János Zsigmond lemond királyi címéről és elismeri a Habsburg főséget,
speyeri egyezmény: János Zsigmond lemond királyi címéről és elismeri a Habsburg főséget, ha nincs fiú utód  országegyesítés János Zsigmond halála után az erdélyi rendek  Báthory Istvánt választják fejedelemmé ( ) Báthory fölesküdött a Habsburg-uralomra, ám a töröknek is megküldte a arany adót. János Zsigmond

6 Báthory politikája két nagyhatalom közötti nyugalom a lengyel rendek királyukká választják  innen próbálta az országot újraegyesíteni korai halála megakadályozta ebben de politikai koncepciója viszont tovább él, és új utat jelöl meg az Erdélyi Fejedelemség részére: az országot Erdélyből kiindulva kell egyesíteni Halála után fia Báthori Zsigmond ( ) lesz a fejedelem Báthory István

7

8 Államszervezet - rendi felépítés
Erdély külpolitikailag nem független hűbérura a szultán (védnökség, 10 ezer Ft évi adó) A belpolitikába a Porta nem szól bele 1556-tól önálló fejedelemválasztási joggal rendelkezik Kiváltsággal rendelkezők kápolnai unió magyar vármegyék, székely és szász székek

9 Hatalmi szervezet A fejedelmek - abszolutisztikus hatalom, egy személyben dönt vármegyékben a meghatározó szerep a főispáné (fejedelem nevezi ki), az alispánoknak szerepe kisebb, rendi gyűlés csak egy táblás, tagjait a fejedelem hívja, fejedelmi tanács kamara, a kincstartóság és az udvari haditanács fontos még a kancellária (csak végrehajtás)

10 A reformáció kezdetei Magyarországon
Luther színrelépése (1517, Wittenberg)  1526 előtt megjelennek tanai nálunk mert a hazatérő külföldön tanult egyetemisták hirdetik, valamint a királyi udvar a felvidéki szász polgárság 1526 után  rohamosan terjed Olcsó, szekularizációt hirdeti „A török Isten büntetése” Elterjedése: Főnemesség körében, a Felvidéki magyar, szlovák, német lakosságnál, és az erdélyi szász városok körében német nyelvűek

11 Azki zsidóul és görögül, és vígre deákul 
Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul:    Minden nípnek az ű nyelvín, hogy minden az Isten  Törvényinn íljen, minden imádja nevít.„ Sylvester János

12 várháborúk idején rohamosan terjed végvári vitézek, mezővárosi polgárság és a jómódú parasztság körében Sikerének titka a demokratikusabb mint a lutheri irányzat 1551 – Debrecen: Kálmáncsehi Sánta Márton 1562 – Debrecen-Egervölgyi hitvallás Méliusz Juhász Péter - Debrecen (a kálvinista Róma) püspöke Hódoltság lakossága  kálvini irányzathoz csatlakozik Kálvinisták

13 Mélius Juhász Péter prédikációi Kálvinisták hitvallása

14 Reformáció Erdélyben 1568 a tordai ogy 4 bevett vallás
Katolikus, evangélikus (lutheránus) református (kálvinista) unitárius (antitrinitárius; szentháromságtagadó) 1568 -ban a tordai ogy. először Eu.-ban elrendelte,  minden prédikátor a saját értelmezése szerint hirdesse az igét  vallásáért üldözni senkit sem szabad. Dávid Ferenc az unitáriusok nagyhatású prédikátora.

15

16 Apáczai Csere János: Magyar Encyclopédia

17 Az európai műveltségű értelmiség
Apáczai Csere János Szenczi Molnár Albert „ Misztótfalusi Kis Miklós

18 és műveik Szenczi Molnár Albert magyar nyelvtana …
és latin-magyar szótára Haller János könyve Misztótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájából

19 Debreceni református kollégium

20 Károli Gáspár „vizsolyi” Bibliája Szenci Molnár Albert és nyelvtana

21 Népi irányzat Újrakeresztelkedők - anabaptista eszmék
a XVI. sz. második felében rohamosan terjed mezővárosi jobbágyok és a végváriak körében a hatalommal megalkuvó protestáns egyházból kiábrándultak Tanaik  krisztusi szegénységet hirdetnek  nincs szükség papi rendre  megtagadható az egyházi adó  antifeudális Legjelentősebb képviselője  Karácsony György Népi irányzat

22 Az erdélyi reformáció sajátosságai
Sajátos jelleg - vallásos tolerancia A hitvitákon maga a fejedelem, János Zsigmond elnökölt az erdélyi ogy. kimondta a 1557 katolikusok és evangélikusok 1564 reformátusok 1568 unitáriusok szabad vallásgyakorlását 1568 a tordai ogy. 4 bevett vallás

23 A reformáció kulturális hatásai
Anyanyelvi igehirdetés: a nemzeti nyelv fellendülése Állandó nyomdák létesítése bibliafordítás - anyanyelv előretörése Sylvester János Újszövetség Az első teljes bibliafordítás „Vizsolyi biblia” - Károli Gáspár oktatás - iskolák létesítése „kollégiumok” létrejötte Külföldi tanulmányok támogatása

24

25 Az első, teljes magyar nyelvű bibliafordítás
„Vizsolyi biblia” - Károli Gáspár Károli Gáspár szobra Göncön