Bottyán János Bottyán generális Beceneve Vak Bottyán Született 1643 körül Esztergom Meghalt 1709. szeptember 26(27). (66 évesen)

Az előadások a következő témára: "Bottyán János Bottyán generális Beceneve Vak Bottyán Született 1643 körül Esztergom Meghalt 1709. szeptember 26(27). (66 évesen)"— Előadás másolata:

1 Bottyán János Bottyán generális Beceneve Vak Bottyán Született 1643 körül Esztergom Meghalt szeptember 26(27). (66 évesen)

2 Szolgálati ideje 1665–1709 Rendfokozata császári ezredes, majd kuruc generális Egysége 1703-ig német-római császári haderő 1704-től Rákóczi felkelő hadserege Csatái Érsekújvár bevétele (1704) nagyszombati csata (1704) Dunántúli hadjáratok (1706–1707) Rokonai Bercsényi Miklós Civilben lovász, földbirtokos Elszegényedett protestáns kisnemesi családból származott ben Lakatos Juditot, Jósa Pál özvegyét vette feleségül, akinek köszönhetően tekintélyes vagyonra tett szert. Miután az asszony 1706-ban elhunyt, az immár idős Bottyán újra nősült:

3 1707. március 7-én Pápán a mindössze 20 év körüli Forgách Juliannát (1687–1713), báró Forgách Farkas (1661–1699) és Révay Eleonóra hajadon leányát vezette oltár elé. E házasságával élete végén az arisztokrácia is sorai közé fogadta: a Forgách családon kívül gróf Bercsényi Miklóssal is sógorságba került. Mindkét házassága gyermektelen maradt, hatalmas vagyonán özvegye, első feleségének előző házasságából származott mostohagyermekei és -unokái, valamint fogadott örökösei (például Grassalkovich János) osztoztak. Az 1709-ben megözvegyült Forgách Julianna 1711 nyarán nőül ment elhunyt férjének tábornoktársához, báró Palocsay Györgyhöz Miután Érsekújvár török kézre kerülésekor 1665-ben Vágsellye is a végvári vonal egyik támaszpontja lett, a fiatal Bottyán katonának állt ban már a sellyei lovasok egyik zászlótartója, s közben az udvarbírói tisztséget is betöltötte től 1683-ig Komáromban szolgált, s miután a portyázásokban gyorsan kitűnt bátorságával és vitézi tetteivel, időközben hadnaggyá lépett elő.

4 1683-ban részt vett Esztergom visszafoglalásában, így főhadnagyi rangban a város lovasságának parancsnokává nevezik ki ben sikeresen védelmezte meg a várat a budai Sejtán Ibrahim pasa támadása ellen. Hadjáratok idején az esztergomi piactéren épített ház volt lakhelye ban I. Lipót ezt nemesi kúriává minősítette Buda 1686-os visszafoglalásánál tanúsított kiemelkedő vitézségéért, kivette a házat a város hatósága alól, ami adómentességet és szabad italmérést jelentett. Ez volt a gyökere Bottyán és a városi polgárság ellenségeskedésének. Ekkor már a város leggazdagabb embere volt. Több ingatlana volt a városban, többek között egy serfőzde is a mai Sándor-palota helyén. A környéken több zálogbirtokot is szerzett, például Bajna, Nagysáp, Sárisáp, Bátorkeszi, Béla. Erre utalnak a Bottyán-dűlő, Bottyán-parlag, Bottyán-tó elnevezések.[1] Nemesi címerén pajzs alapon egy vár kapuja előtt lovas vitéz látható, a pajzsot növényi levéldíszek fonják körbe, a pajzs fölött egy kardot tartó páncélos vitéz karja, a kard hegyén egy török katona levágott feje.

5 Viceóbesteri (alezredesi) rangban folytatta a török elleni hadjáratot a délvidéki várak visszaszerzéséért Lotaringiai Károly oldalán ben I. Lipót ezredessé léptette elő, és egy huszárezred tulajdonosává tette. A Nándorfehérvár visszaszerzéséért vívott harcokban haditettei elismeréseként vitézségi nagy aranyéremmel tüntették ki. Badeni Lajos őrgróf seregében folytatta a harcokat. Ekkoriban vesztette el egyik szemét egy csatában, ezért katonái Vak Bottyánnak kezdték hívni. 1696–1698 között a Kecskemét-Cegléd-Nagykőrös-vidék katonai parancsnoka volt ben Savoyai Jenő parancsnoksága alatt harcolt, akinek szintén kivívta elismerését. Az 1699-es karlócai békekötés után esztergomi kastélyába (1723 óta a városháza) vonult vissza, mivel elkedvetlenítette a császári sereg magyarországi garázdálkodása. A spanyol örökösödési háború során 1701-ben ezredével együtt a Rajna mellé vezényelték a franciák elleni harcra

6 Az év végén Rákóczival való titkos kapcsolatok vádjával hadbíróság elé állították, de bizonyíték hiányában fölmentették ban a kurucok ellen küldték. Schlick császári generális seregeivel és három magyar ezreddel, köztük Bottyánéval, bevonult a felvidéki városokba. Bottyán és a sereg egy része Forgách Simon vezetése alatt Zólyomban maradt, amikor a Bercsényi Miklós vezette kuruc sereg a városhoz érkezett. Bottyán János ekkor párbajra hívta a legvitézebb kuruc katonát. Az akkor 23 esztendős Ocskay László ezereskapitány állt ki ellene. Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Bottyán maga Zólyom várában rekedt, s miután Forgách Simon a katonaság jelentős részével egy éjjel elmenekült, titokban alkudozni kezdett a kuruc ostromzárat irányító Bercsényivel, majd Radvánszky Jánossal, s már ekkor elígérkezett Rákóczi hűségére.

7 Köszönöm a figyelmet Tukora Boglárka