Az új METÁR szabályozás és a biomassza piac

Az előadások a következő témára: "Az új METÁR szabályozás és a biomassza piac"— Előadás másolata:

1 Az új METÁR szabályozás és a biomassza piac
Dr. Lovas András (LL.M.) ügyvéd Szombathely,

2 Biomassza szabályozás 2016-ig
Biomassza energetikai felhasználás három alapvető módja (bioüzemanyagok, biogáz, szilárd biomassza) Szilárd biomassza felhasználás 2009. évi XXXVI. tv. célmeghatározása: „kiemelten hozzájáruljon: (...) a fa mint megújuló energia és nyersanyagforrás biztosításához„ (1. § g)) Fűtési tűzifa hasznosítás 26 PJ mértékben, amely szilárd biomassza 67%-a KÁT rendszer a villamosenergia termelésben KÁT rendszer működési tapasztalatai alapján felemás értékelések Pozitívum: Lehetővé tette a nagyméretű biomassza erőművek (át)építését, biomassza intenzív hasznosítását 2015 KÁT adatok: 371 MW biomassza tüzelésű erőművi kapacitás 1310 GWh áramtermelés (KÁT 54 %-a, 6 erőmű) Negatívum: KÁT-ban viszonylag nagy a biomassza arány, de ez 2010 óta folyamatosan csökken, korábban rendezetlen eredetigazolás miatt fenntarthatósági kérdőjelek

3 KÁT reform = METÁR Hosszú idő óta húzódott a KÁT rendszer reformja, 2016-ban ugyanakkor szabályozási áttörés EU-s szinten alakul át a megújuló energia alapú áramtermelés támogatási rendszere - Iránymutatás a közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (2014/C 200/01) – 300 mrd EUR globális befektetések megújuló energia szektorba Megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés EU piaci integrációjának ösztönzése – EU-s prenotifikáció Fontos szabályozói döntés 2016-ban - Megmarad a KÁT is 166/2016 (VI.23.) Korm. Rendelet, de január 1-től új belépőkre METÁR (165/2016. (VI. 23.) Korm. Rendelet + 62/2016. (XII.28.) NFM rendelet – pályáztatás feltételei) 2016 EU-s „Winter Package” – RED II tervezet Biomassza fenntarthatósági kritériumainak növelése, pl. kogeneráció és magas hatásfok előírása 20 MW feletti új biomassza erőművek esetén Megújuló áramtámogatás költséghatékony átalakítása 2030-ig, de 50 %-os megújuló áram részarány elérése 2030-ra LULUCUF szabályozás beillesztése az erdészeti energetikai biomassza termelésbe

4 METÁR - általában

5 METÁR – barna prémium Világos energiapolitikai célja van: a KÁT, illetve az újak esetén a zöld prémium lejártát követően se kelljen leállítani a megépült biomassza vagy biogáz erőműveket Nem pályázaton elnyerhető prémium jogosultság, hanem a MEKH által határozatban 5 évre megállapított Kettő típusa lesz: normál és alternatív Normál barna prémium – támogatott ár a működési költségek fedezéséhez (piaci árakhoz viszonyított) Alternatív barna prémium – vegyes tüzelésű esetén a fosszilis és biomassza energiahordozóval való termelés költségének különbsége (fix prémium ár) Nagy kérdés: Mikor kerülhet bevezetésre, mert egyelőre EU Bizottság vizsgálja, hogy összeegyeztethető-e az EU állami támogatási szabályokkal

6 Összegzés A szilárd biomassza már nincsen annyira energiapolitika és szabályozás fókuszában, mint a korábbi években Nagy eredmény, hogy KÁT rendszer alapján a jelenlegi nagy erőművek továbbá termelhetnek, a KÁT azaz szükséges lesz továbbra is az erdészeti alapanyagra Van kormányzati szándék, hogy a 2020-ig meglévő KÁT engedélyeket követően is legyen lehetőség a meglévő biomassza erőművekben is termelni (normál barna prémium) sőt akár növelni is a biomassza részarányt (alternatív barna prémium) Nagy bizonytalanság, hogy EU jóváhagyja-e a barna prémium rendszert a jelenlegi tervezet formájában Az EU RED II elfogadása és implementálása esetén nagyon nehéz lesz gazdasági szempontból új biomassza erőművet létesíteni. Bizonytalan, hogy zöld prémium rendszerben ilyen projektek más megújuló technológiákkal (elsősorban napelem) versenyképesek lesznek-e A szilárd biomassza villamosenergia termelésben való felhasználhatóságának helyzete tehát 2020-at követően nagyon bizonytalan, a évi szabályozói változtatások alakulásán múlik a szektor közép távú jövője

7 Köszönjük a figyelmet!