Lehetséges a fogalom egyeztetés?

Az előadások a következő témára: "Lehetséges a fogalom egyeztetés?"— Előadás másolata:

1

2 Lehetséges a fogalom egyeztetés?
Vizsgálja-e valaki a könyvtári statisztika, az 51/2014. (XII. 10.) EMMI rendelet (a munkatervhez szükséges szakmai mutatókról), valamint a KSZR Munkabizottság által jóváhagyott beszámoló- és munkaterv-sablon szerint kért adatok egymással való megfeleltetését? Tisztázhatóak azok a fogalmak, amiket a minisztérium kér az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor? Javasoljuk, hogy a gazdálkodási adatok egyezzenek meg az EMMI által kért éves beszámoló táblázatainak rovataival.

3 Egy könyvtár az hány könyvtár?
Nagy problémát jelent nekünk a fizikailag elkülönült könyvtáraink, és a tanszéki könyvtárak: Nyíregyházán, Hajdúböszörményben és Debrecenben vannak egységek. Nyíregyházán az Egészségügyi Kar könyvtára nem a DEENK része, viszont a GYFKK Hajdúböszörményben igen. DEENK költségvetésileg, szervezetileg, irányításilag egy egységként létezik (2 városban: Debrecen és Hajdúböszörmény), mit tekintünk egy könyvtárnak?

4 Kell-e új modul? Lehetséges lenne a felsőoktatási könyvtárak részére is külön egység az adatlapon (ld. gyerekkönyvtárak, szakkönyvtárak)?

5 Tárgyév vagy tanév? A tárgyév és a tanév nem ugyanaz, a féléves iratkozás bezavarhat, mit tegyünk?

6 Van ellenőrzése a számbavételnek?
A jelentett használói létszámokat bármilyen formában ellenőrzik-e?

7 Mivel mérhetőek az online szolgáltatások?
A könyvtári online szolgáltatások esetén milyen statisztikai mérőeszköz, szoftver az ajánlott? Az ajánlott mérőeszközhöz milyen módszertani segítséget lehet kapni és kitől?

8 1.4. Szolgálandó közönség Hogyan határozzuk meg a szolgálandó közönség létszámát? Tapasztalataink szerint vannak megyei könyvtárak, melyek ennél a kategóriánál annak a városnak a lakosságszámát adják meg, ahol működnek. A mi könyvtárunk a teljes megye lakosságszámát jeleníti itt meg. Az egyértelmű és informatív adat talán az lenne, ha a megyei lakosságszám/a könyvtár székhelye (város) lakosságszáma együttes megadására lenne lehetőség. Így nem lenne torzulás a beiratkozott olvasók és a lakosságszám közötti összehasonlítás alkalmával. DEENK: Nekünk mi? Az ország, a régió, az egyetemi polgárok?

9 2.1-6. Mi a helyben kölcsönzés?
Pontosításra szorul: helyben kölcsönzés?

10 2.4-5. Elektronikus dokumentumok kölcsönzése?
Pontosításra szorul: elektronikus dokumentumok kölcsönzése? (könyvtárban történő illetve távoli /IP- tartomány, proxy-n/ használat? adatbázis, e-journal, könyvtárközi kölcsönzésben kapott digitális dokumentumok, repozitóriumok használata? cikkek letöltése? DRM-mel ellátott dokumentumok? felhőben tárolt dokumentumok?)

11 2.17. könyvtári óra könyvtári óra: nem minden könyvtártípusban értelmezhető. Javasoljuk a felhasználóképzés kifejezés használatát.

12 internethasználat internethasználat: ebben a formában nem értelmezhető; szükséges megkülönböztetni ennek módját: pl.: a könyvtárban elhelyezett, internetkapcsolattal rendelkező PC-k használata / WiFi-kapcsolódások / WiFi felhasználók.

13 A laptop számítható? Informatikai ellátottság tábla: a táblázatban csak a hálózatba kötött számítógépekről lehet számot adni, nincs lehetőség a könyvtár tulajdonában lévő laptopok számának rögzítésére.

14 4.1.4-5. Mi a digitális fénykép? Kép? Elektronikus?
A "Munkanapló a könyvtárak részére" útmutatójában nem egyértelmű első ránézésre, hogy egy belső hálózaton tárolt digitalizált fénykép az audiovizuális dokumentumok vagy az elektronikus dokumentumok közé tartozik-e, hiszen az utóbbinál külső hálózatot ír.

15 Mi számít bele? Állománygyarapításra fordított összeg a KIFIZETETT SZÁMLÁK alapján (ezer Ft): egyetemi könyvtárak esetében az egész egyetemre vonatkozó adat kerül ide (és minden évben visszakérdeznek az adat nagysága miatt)

16 5.1. és 3. Hogyan számoljak? Regisztrált használó
Regisztrált használók / aktív használók számának megállapítása. pl. a könyvtár szolgáltatásait csak online felületeken, távhasználattal igénybe vevők (adatbázisok, repozitóriumok használata) regisztrált használónak számítanak-e? Ez az utolsó mondat mit jelent? Hogyan összesítünk? Külön épületek esetén is összesítünk? Egy könyvtárépületen belül többszörös regisztráció? Megjegyzésben jelezhető legyen, hogy többszörös vagy egyszeres regisztrációból származik!

17 5.2. Ki az új használó? Új használó az, akinek a tárgyévet megelőző évben volt regisztrációja, de az nem volt érvényes?

18 5.3. Aktív használó Aktív használó - mire jó ez a szám? A magyarázat alapján nem látunk különbséget a regisztrált/aktív használó között. Évenkénti regisztrációs kötelezettség esetén értelmezhetetlen. Aktív használó: ide beleszámolható-e az ODR-t használók, reprográfiai szolgáltatást igénybe vevők, kiadót igénybe vevők?

19 5.4. Használat és látogatószám
A használatot és a látogatószámot meg kell különböztetni egymástól! Külön feltüntetendő, ill. megjegyzésben rögzítendő legyen. A személyes használat ebben a formában értelmezhetetlen, nagy könyvtár esetén csak becsülni lehet. Mi a személyes könyvtárhasználat definíciója, mérési metódusa?

20 5.5 Internethasználat Összes használatból az internethasználatot hogy mérjük? Mi a helyzet az „eduroam”-mal?

21 5.6-7. Online szolgáltatások
A könyvtári online szolgáltatások esetén: milyen mutatókat célszerű egységesen használni (visits, visitor, hits, stb.)? Egyáltalán mit jelent a távhasználat? A távhasználatok számánál, az „OPAC, honlap” sorban mi képezze a számítás alapját? Ha az olvasó egyáltalán felkeresi a honlapot, vagy azok a kattintások külön számításba veendők, amelyekkel az olvasó a honlapunkon keresgél, tájékozódik a különböző felületeken.

22 5.6. A faxot felejtsük el A faxot felejtsük el, helyette javasoljuk: azonnali üzenetküldés (chat, skype). Telefon, hogyan számoljuk? Nem számolható dolgok, pl. hányan telefonálnak (kéne rá egy mérési metódus)

23 5.7. OPAC OPAC, honlap esetében mit vegyünk figyelembe? session- öket?
OPAC, honlap: javaslatunk (külön sorban): katalógusok (OPAC helyett) / honlap / közösségi média.

24 5.9. Könyvtárhasználatból elektronikus
Elektronikus formában kölcsönzött dokumentum?

25 5.10. Helyben használt dokumentum
Közvetlenül (helyben)használt dokumentum: értelmezhetetlen, mérhetetlen. A kölcsönzői helybenhasználat ellenőrzését, mérését hogyan kell kivitelezni a gyakorlatban?

26 Könyvtárközi A tanszéki könyvtárak kérései beleszámítanak-e a DEENK könyvtárközi kölcsönzési statisztikájába? A "Beérkezett kérés" pontosan mit fed: a beérkezett kérést (pl. ), vagy a kért dokumentumok számát? (pl. egy ben több cikket/könyvet is kérnek)

27 5.19. A referensz kérdések száma
A feljegyzett referenszkérdések összesítésére, kiértékelésére van-e valamilyen sztenderd eljárás?

28 6.1-7. Rendezvények és képzések
Hallottuk, hogy a rendezvényekről részletesebb tábla szerepel a következő évi statisztikában (életkorok szerinti megoszlás szempontjából). Meg tudja valaki erősíteni vagy cáfolni ezt a hírt? Sokaknak szerintem komoly problémát fog jelenteni, ha csak 2017 elején szembesülnek azzal a problémával, hogy a rendezvényeiket a megszokottnál részletesebben kell leírni, amelyre nem készülnek fel.

29 6.3. Használóképzést szolgáló alkalmak
Pontosítás szükséges, illetve lehetőség ezek pontosítására (képzések tartalmának feltüntetésével). A tájékoztatás kapcsán rendszeresen bemutatjuk az online katalógus használatát, az egyes olvasóknak külön-külön, kb perc időtartamban. Ez használóképzésnek számít-e?

30 6.5. Digitális kompetenciafejlesztő programok
A digitális kompetenciafejlesztő programok – megkülönböztetési lehetőségre van szükség (pl. szövegszerkesztő tanfolyam / MTMT képzés / adatbázis- bemutató stb.).

31 Könyvtári állomány A csoportos leltárkönyveken belül megkülönböztetjük a szak-, szép- és gyermekkönyveket, de tapasztalatom szerint megoszlik a szokás, hogy a gyermek szakkönyveket a szak- vagy a gyermekkönyvekhez sorolják. Melyik a jobb megoldás? a statisztika miatt egyébként úgyis meg kell külön mondani a felnőtt/gyermek szép-szak könyvek számát egy másik tábla miatt, ahol nem dokumentumtípusonként, hanem más kategóriánként kell leírni a gyarapítást/törlést.

32 12.1.5 Szakkönyvtári állomány
Idegen nyelvű könyv/folyóiratszám. Nem látjuk értelmét ilyen típusú megkülönböztetésnek az állományban.

33 12.2.1. Digitalizált állomány
A digitalizált folyóiratok és az e-dokumentumok számának meghatározása problematikus (folyóiratcím? évfolyam? lapszám? Az e-folyóiratok címenként számolandók? könyvtári repozitóriumok egy adatbázisnak számítanak? a bennük található dokumentumok száma kell? (utóbbi esetben: ld ), stb.). A digitalizált dokumentum definíciója szükséges (pl. füzet / kötet / cikk / oldal / lapszám).

34 12.2.3. Digitalizált képdokumentum
A digitalizált képdokumentum definíciója és a számolás módszere hiányzik (fotók? eseményfotózás?). "MEGJEGYZÉS: Idetartoznak [...] az olyan képdokumentumok, mint a diapozitívok, írásvetítő fóliák és az olyan kombinált audiovizuális dokumentumok, mint a mozgófilmek, a videofelvételek stb. A mikroformák nem tartoznak ide."