Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

Az előadások a következő témára: "Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK"— Előadás másolata:

1 Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
SERTÉSTENYÉSZTÉS 6. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

2 TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATOK,TENYÉSZKIVÁLASZTÁS

3 A tenyészérték egy egyednek a populáció átlagához viszonyított genetikai értéke, mely a tenyészállat átörökítőképességét fejezi ki. /egy adott tulajdonságban az a pozitív vagy negatív genetikai hatás, amelyet a szülő az ivadékaiban átörökít/ egy adott tulajdonságban az a pozitív vagy negatív genetikai hatás, amelyet a szülő az ivadékaiban átörökít.

4 a jövendő ivadékok várható átlagos teljesítménye
Tenyészérték : a jövendő ivadékok várható átlagos teljesítménye

5 A tenyésztőmunka csak akkor lehet sikeres, ha a tenyésztésbe vont egyedek örökítő-értékét a lehető legpontosabban ismerjük, illetve prognosztizáljuk. Ezt a célt szolgálja a teljesítményvizsgálatok adataiból összeállított adatbázis. Ennek segítségével pontosan nem határozható meg, de jó közelítéssel előre jelezhető az egyed utódainak várható teljesítményátlaga, ezért beszélünk tenyészértékbecslésről.

6 A hatékony nemesítő munka elindításához meg kell határozni a tenyészcélt, azokat a gazdaságilag fontos tulajdonságokat (fogyasztói elvárás, ökonómiai súlyozás), melyeket a tenyésztés során javítani kívánunk. A genetikai teljesítmény javítása érdekében a tenyésztő az adott generáció legjobb egyedeit válogatja ki (szelekció), melyeket párosít (célpárosítás).

7 A tenyésztési munka hatékonyságát jelentősen befolyásolja a tulajdonságok öröklődhetőségi értéke (h2). A nagy öröklődhetőségű tulajdonság esetében az egyedek közötti mérhető különbségek (fenotípusos variancia) nagymértékben genetikai eredetűek, a környezet befolyásoló hatása pedig viszonylag csekély, így a generációnkénti javulás nagyobb lehet.

8

9 Egységes tenyészértékbecslés
A tenyészállatokat és a tenyészeteket az egységes megítélés érdekében, egységes tenyészérték becslési eljárás keretében kell minősíteni. A teljesítményvizsgálatokban résztvevő intézmények közül a tenyésztést a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete (FSE) irányítja, illetve koordinálja. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) (MGSZH, korábban OMMI jogutód szervezete) a hatósági felügyeletet látja el. Ez utóbbi szervezet adja ki az egyes teljesítményvizsgálati eljárásokat részleteiben leíró „Sertés Teljesítményvizsgálati Kódex”-et (MGSZH, 2009).

10 A tenyésztési munkához elsősorban az előre meghatározott tulajdonságokra vonatkozó mérési eredmények szükségesek, melyek alapján a legjobb egyedek az egyes generációkban kiválaszthatók, majd párosíthatók. Ezeket a méréseket a hitelesség érdekében meghatározott szabályok alapján kell végezni az ún. teljesítményvizsgálatok keretében.

11 A teljesítményvizsgálatok célja a tenyészcélban meghatározott értékmérő tulajdonságok objektív mérése a tenyészállatokon (jelölteken) közvetlenül vagy ivadékaikon. Az egyedi teljesítmény meghatározás alapfeltétele az egyed megbízható, tartós megjelölése (tetoválás, fülgombozás, fülcsipkézés, mikrochippel történő jelölés) A származás alapján jelölik ki tenyésztésre a süldőket, majd a küllemi bírálat után kerülhetnek teljesítményvizsgálatra (hibás küllemű, genetikai terheltséget mutató egyedek adati nem értékelhetők).

12 A teljesítményvizsgálat típusai
Teljesítményvizsgálat szülői teljesítmény alapján Teljesítményvizsgálat saját teljesítmény alapján (STV) Növendék sertések üzemi sajátteljesítmény vizsgálata (ÜSTV) Szaporasági és felnevelési teljesítmény vizsgálat (SZFTV) Elismerés érdekében végzett szaporasági vizsgálat (SZV) Teljesítményvizsgálat ivadék teljesítménye alapján Hízékonysági és vágóérték vizsgálat (HVT) Hízékonysági és vágási végtermékteszt (HVV) Üzemi ivadékteljesítmény-vizsgálat (ÜITV)

13 Teljesítményvizsgálat szülői teljesítmény alapján
Abban az esetben, ha az értékelendő egyedeknek még nincs saját mérési eredménye, akkor a szülői teljesítmény használható fel az ivadékok várható teljesítményének előrejelzésére. Korábban a hazai sertéstenyésztésben használták az úgynevezett tenyészsüldő indexet, mely az anyai, illetve apai indexek 1/3 – 2/3 arányú súlyozásával kaptak.

14 Teljesítményvizsgálat saját teljesítmény alapján (STV)
A mérést azokon az állatokon végzik el, melyeknek a teljesítményét értékelni kívánják. A hazai sertéstenyésztésben a sajátteljesítmény vizsgálatokat jellemzően a tenyészetekben végzik (nukleusz, illetve szaporító telepek). Korábban a sertéstenyésztésben végeztek úgynevezett központi sajátteljesítmény-vizsgálatot is (KSTV), melynek keretében központi tesztállomáson kansüldők takarmányértékesítését határozták meg. Ez utóbbi teljesítményvizsgálatot azonban már több éve eltörölték. A hazai sertéstenyésztésben külön sajátteljesítmény vizsgálatot végzünk a növekedési (hízási), illetve a szaporasági tulajdonságok értékelésére.

15 Növendék sertések üzemi sajátteljesítmény vizsgálata (ÜSTV)
Az üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatban a hazai törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tenyészetekben minden megszületett, egészséges sertésegyed rész vesz. A tenyészkoca és tenyészkan süldőket oly módon kell elhelyezni, hogy egy egyedre 60 kg-os egyedi súlyig legalább 0,6m2, 60 kg felett legalább 1,0 m² terület jusson. Egy vizsgálati csoportba azonos ivarú malacok kerüljenek. Az állatok száma a vizsgálati csoportokban lehetőleg azonos legyen (kanoknál legfeljebb 15, kocáknál 25 egyed). A vizsgálatot mindkét ivarnál kg között kell befejezni. Azokat a kan-és kocasüldőket, amelyek a vizsgálatkor 110kg felett vagy 80 kg alatt vannak, vagy az összbenyomás alapján küllemük nem megfelelő, minősíteni nem szabad. A takarmányozást a vizsgálati időszakban egységesen ad libitum etetéssel kell végezni oly módon, hogy tegye lehetővé a genetikai érték realizálását, a minőségi tenyészállat nevelést. Az állatok jelölését minden fajta és konstrukció esetében az elfogadott tenyésztési program szerint kell elvégezni.

16 A sajátteljesítmény-vizsgálat egész ideje alatt csak egy mérlegelés szükséges. A vizsgálat végén a süldőket 1-kg-os pontossággal, mérlegelni kell. A mérlegeléssel egy időben az oldalszalonna 1, az oldalszalonna 2 és a karajvastagsági méreteket ultrahangos készülékkel kell mérni. Ezekből az értékekből a színhús százalékarányát lehet meghatározni (becsülni). Az ÜSTV-vel kapcsolatosan azt is meg kell említeni, hogy követve a csökkenő állománylétszámot, az elvégzett mérések száma sajnos évről évre csökken (2000-ben megközelítette a 90 ezret, 2013-ra kevesebb, mint 20 ezer).

17 Az EUROP ÜSTV vizsgálat végén a kiértékelés az életnapi súlygyarapodás (s) és az ultrahangos készülékekkel mért színhús százalék (h) alapján indexszel történik, a következő képlet segítségével. s = fajtacsoport országos átlageredménye (standard) h = fajtacsoport becsült színhús százaléka (standard) Az ÜSTV adatokat 100 kg élősúlyra korrigáltan adjuk meg az összehasonlíthatóság érdekében. A korrekció a populációk átlag adataiból számított regressziós együtthatók segítségével történik.

18 Szaporasági- és felnevelési teljesítmény vizsgálat (SZFTV)
Hasonlóan az ÜSTV-hez a szaporasági teljesítmények értékelésével kapcsolatos teljesítményvizsgálatot is a tenyésztőüzemekben végzik. Az ÜSTV-vel szemben (ahol a vizsgálatot adott állatra nézve csak egyszer végeznek el), a termékenységi és a szaporasági teljesítményeket a tenyészállatok élete során folyamatosan ellenőrzik. A szaporasági és felnevelési teljesítmények rögzítésének eljárási rendjét ugyancsak a „Sertés Teljesítményvizsgálati Kódex” tartalmazza. A vizsgálatba vont telepen az állatok tartását és takarmányozását a fajta igényeinek megfelelően kell elvégezni a genetikai érték realizálása érdekében. Az SZFTV során mért gazdaságilag jelentős tulajdonságok: az élve született malacok átlagos száma, a felnevelési alomszám átlagos száma, illetve a felnevelési alomsúly átlagos súlya (kg) (a felnevelési alomsúlyt 28 napos korra korrigált módon kell megadni) Sajnos itt is megfigyelhető az SZFTV vizsgálatba vont kocák létszámának folyamatos csökkenése, 2001-ben vizsgálatba vont kocalétszámhoz (38389) képest 2013-ban a vizsgált kocalétszám csaknem a korábbi érték felére esett vissza (21516).

19 A szaporasági és felnevelési teljesítményindex kiszámítása a következők szerint történik:
született élő malacok száma almonként (no), felnevelési alom száma (nf), felnevelési alomsúly (wf). i = a fajtacsoport országos átlagából számított teljesítményvizsgálati standard.

20 A két fialás között eltelt idő, a felnevelési százalék és az első fialásig eltelt napok száma értékes kiegészítő információt ad a fajta szaporasági teljesítményének megítéléséhez. A reprodukciós adatok mellett kötelező a genetikai sérülések feljegyzése.

21 Elismerés érdekében végzett szaporasági vizsgálat (SZV)
A végtermék előállító konstrukciók szaporasági és felnevelési vizsgálata. Szaporasági vizsgálatot kell végezni a fajtabejelentés alatt álló hibridek és legalább három fajtás keresztezések esetében a végterméket előállító koca állományban. Az elismert hibridek, és az egyesületek által tenyésztési programban bejelentett konstrukciók esetében a fajtafenntartó közli a végtermék előállító tenyészetek listáját és a MgSzH-val közösen végzik el az ellenőrzött állományok kijelölését. Hibridenként, illetve konstrukciónként legalább 2000 fialás/év tesztelése szükséges. A vizsgálat időtartama a tartás és takarmányozás az SZFTV vizsgálattal megegyező módon történik.

22 Teljesítményvizsgálat ivadék teljesítmény alapján
Adott tenyészállat teljesítményének felmérése a legpontosabb módon az állat ivadékainak teljesítménye alapján derül ki. A mérések a vizsgálati egyedek levágását igénylik. A hazai sertéstenyésztésben a ivadékteljesítmény vizsgálatokat jellemzően a központi állomásokon, illetve a vágóhidakon végzik.

23 Hízékonyság és vágóérték vizsgálat (HVT)
A tesztelés egyedi rekeszekben, 80 napos kortól, 105 ± 3 kg élősúly eléréséig tart. Az etetés a kódexben előírt takarmányokkal ad libitum történik. A vizsgálat az állatok vágásával és minősítésével fejeződik be. A fogyasztott takarmány mennyiségének ismeretében a takarmányértékesítés is megállapítható. A hizlalás befejezésekor standardizált módszerrel történik a vágási tulajdonságok és a hús minősítése. A tenyészkan vizsgálatához - öt alomból almonként legalább egy koca és egy ártány malacot (összesen legalább 10 egyedet) vagy - három alomból almonként legalább négy - négy ivadékot (legalább 12 egyedet) %-os ivari megoszlásban - kell kijelölni. Tenyészkoca vizsgálatához legalább egy koca és egy ártány malacot kell kijelölni.

24 A kiértékelés a nettó súlygyarapodás (hasított felekre számított életnapi súlygyarapodás) (s), az 1 kg élősúly-gyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyisége (t), a fehéráru aránya (f), az értékes húsok aránya (h), és a Ph, OPTOSTAR, valamint érzékszervi vizsgálattal mért húsminőség (m) alapján indexszel történik, a következő képlet segítségével:

25 A tenyészállatok genetikai képességéről a legmegbízhatóbb információt a központi hízékonyság és vágási teljesítmény-vizsgálat adja. Magyarországon 2013-ben egy teljesítményvizsgáló állomás volt jogosult HVT vizsgálatok végzésére, melyeken 2013 évben a befejezett vizsgálatok száma az alábbiak szerint alakult: - az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalomi Teljesítményvizsgáló Állomásán : 588

26 Hízékonysági és vágási végtermékteszt (HVV)
Végtermék hízási- és vágási teljesítményvizsgálatra elismert, illetve elismerésre bejelentett fajtákból, szaporasági vizsgálatba vont állományokból, vagy a tenyésztési programban elfogadott konstrukciókból, végtermék előállító telepről ismert származású hibridek és legalább hármas fajtás keresztezések ivadékai jelölhetők ki. A vizsgálat egyedi és csoportos elhelyezésben 80 napos korban kezdődik és a 105 ± 2 kg testsúly eléréséig tart.

27 Üzemi ivadékteljesítményének vizsgálat (ÜITV)
A HVT vizsgálat vitathatatlan előnyei alapján mindenképpen szükséges lenne, hogy annak esetleges megszűnése esetén az ivadékok teljesítménye alapján történő értékelés továbbra is megmaradjon. Ennek egyik lehetséges alternatívája, hogy a vágóhídon levágott sertések eredményei alapján azok szüleit értékeljük. Üzemi ivadékvizsgálatra tenyészkanok ismert származású ivadékai jelölhetők ki a hiteles törzskönyvi ellenőrzésbe. A tenyészkan kiértékeléshez legalább 50 vegyesivarú ivadék vizsgálata szükséges. Tenyészkoca esetében két ivadék vizsgálata szükséges.

28 A teljesítményvizsgálat során gyűjtött adatokat az indexképzés előtt tenyészértékbecslő eljárással (úgynevezett egyedmodellel) értékelik. Az egyes tulajdonságokra becsült tenyészértékek felhasználásával lehet előállítani az index pontszámokat, ami végső soron a sertések összevont tenyészértékét adja meg.

29 A sertéstenyésztésben a tenyészértékbecslés a BLUP módszer alapján történik.
A BLUP jelentése Best Linear Unbiased Prediction, azaz legjobb lineáris torzítatlan becslés. A módszer azért a legjobb, mert az értékelt egyedekre becsült tenyészértékek és ezen egyedek valódi (ismeretlen) tenyészértékei közti korreláció maximális. lineáris mert lineáris egyetlenrendszereket alkalmaz. torzítatlan mert a fix hatások becslése torzítatlan, illetve az ismeretlen valódi tenyészértékek a becsült tenyészértékek körül helyezkednek el (alá, illetve fölé-becslés egyaránt előfordulhat). becslés, mert a valódi tenyészértékek ismeretlenek. Az eljárás különböző modelleket alkalmaz (apamodell, egyedmodell, ismételhetőségi modell).

30 A BLUP módszer legnagyobb erénye, hogy azoknak a tényezőknek a hatását, melyek a vizsgált tulajdonságokat befolyásolják, eltávolítja. Ez azt jelenti, hogy a környezeti hatásoktól mintegy megtisztítja a mérést, így a becsült tenyészérték alkalmas a generációnkénti legjobb egyedek kiválogatására. A BLUP –módszer alkalmazásakor a genetikai paraméterek és a tenyészértékek meghatározása a PEST és VCE programokkal történik. A szaporaságra kétváltozós (két-tulajdonságos), a hízékonyságra ötváltozós (öt-tulajdonságos) modell készült. A hazai tenyésztésű sertésfajták esetében a tenyészértékbecslés havonta történik, az eredményeket a származásigazolásokon fel kell tüntetni.

31 A BLUP modell alkalmazása esetén a genetikai és a környezeti hatások egymástól jól elkülöníthetők és számszerűsíthetők. Ezért a szakmai szempontból indokolt hatások meghatározandók és a modellbe beépítendők. A hatások típusai lehetnek fix, random (véletlen) és egyedhatás (additív genetikai hatás). Szerepelhet még a kovariáló hatás, amely lehetőséget biztosít egy intervallum különböző pontjaiban mért értékek közös mérési pontra történő átszámítására.

32 Szelekció, tenyészkiválasztás
A tenyészértékbecslést követő nemesítési fázis a szelekció vagy tenyészkiválasztás. Amikor a populációt alkotó egyedek nem egyenlő eséllyel, illetve arányban vesznek részt a következő generáció létrehozásában, szelekcióról beszélünk. A szelekció egyrészt a kiválogatódás (emberi beavatkozás nélküli természetes szelekció), másrészt a kiválasztás (emberi beavatkozás közreműködésével, mesterséges szelekció) hatására jön létre. Tenyészkiválasztás esetén mindig mesterséges szelekcióra kell gondolnunk. Az eredményes szelekció előfeltétele a tenyésztési, szaporítási és termelési adatok pontos feljegyzése (gyűjtése), szakszerű elemzése és összehasonlító értékelése.

33 Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása a sertéstenyésztésben
A szelekció tárgyát képező – túlnyomórészt kvantitatív- tulajdonságok a hagyományos szelekciós módszereknek határt szabnak. Ez különösen a nehezen mérhető és kis öröklődhetőségi értékű tulajdonságok esetében igaz, illetve amikor olyan tulajdonságok együttes javítása a cél, amelyek egymással negatív korrelációban állnak. Ha ismerjük az adott tulajdonságot kódoló allélokat, akkor a genetikailag kedvező tulajdonságú állatokat választhatjuk ki több tulajdonságra nézve is. Így egyelőre elméletben csupán, de lehetséges, hogy a nem előnyösnek tűnő fenotípus ellenére – számos tulajdonságot jelölő genetikai markerek felhasználásával – jól válasszanak több tulajdonságot beleértve is.

34 GENETIKA

35 Eredményükért 1962-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak.
James Watson és Francis Crick április 25-én publikálta elképzeléseit az élet egyik legfontosabb molekulája, a géneket hordozó dezoxi-ribonukleinsav szerkezetéről. Eredményükért 1962-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak.

36 A DNS-manipulálási eljárások annak a rendkívül intenzív kutatási tevékenységnek az eredményei, amely az 1950-es években indult el világszerte. Az egyik komoly nehézség, amellyel az újonnan születő molekuláris biológia szembe találta magát az volt, hogy a természetben rengeteg gén található ugyanazon a DNS molekulán. Az 1960-as években, miközben azt tanulmányozták, hogy bizonyos baktériumok miként szereznek ellenálló képességet a bakteriofág-fertőzéssel szemben, kutatók arra figyeltek fel, hogy a fertőző vírus DNS-ét a baktériumok képesek felszabdalni. A vágási helyek szabályos rendben, bizonyos szekvenciaszakaszoknál voltak. A vágást végző enzimeket restrikciós endonukleázoknak nevezték el, más néven restrikciós enzimeknek is szokás őket hívni. Hamarosan kiderült, hogy sokféle, szekvenciát felismerő restrikciós enzim létezik, ezeket ma már rutinszerűen tisztítják különféle baktériumokból. Az enzimeket a napi molekuláris biológiai gyakorlatban rendszeresen használjuk pontos DNS-t szabó ollóként, így lehet előállítani méretre vágott DNS-darabokat. A DNS-molekulát szekvenciaspecifikusan hasító enzim, a restrikciós endonukleáz

37 A sertés kromoszómagarnitúrája

38 Az elmúlt évtizedekben számos gént vagy génhez köthető genetikai markert sikerült azonosítani, amelyek gazdaságilag fontos tulajdonságokat befolyásolnak. Ezek használatával nagyobb szelekciós előrehaladást lehet elérni, különösen olyan tulajdonságok esetén, amik hagyományos módszerekkel nehezen fejlesztetők. Ezek közé tartoznak az alacsony örökölhetőséggel rendelkező tulajdonságok, a fenotípusosan nehezen mérhető tulajdonságok, vagy azok, amelyek csak későbbi életszakaszban vagy csak az egyik nemben fejeződnek ki.

39 A genomkutatások fő céljai
Termelési tulajdonságokat befolyásoló gének azonosítása Piaci igényeket kielégítő, egészséges, termelékeny, betegségekkel szemben ellenálló állatok tenyésztése

40 Sertés genomkutatás Nemzetközi konzorcium (40 tag), 60 millió $
Fotó: Agricultural Research Service, USDA Nemzetközi konzorcium (40 tag), 60 millió $ Több mint 650 gén és 1500 marker ismert (>90%-a a genomnak ismert) Emberi összetett tulajdonságok vizsgálatánál fontos szerepe van (elhízás, szív és érrendszeri betegségek) Evolúciós szempontból: főemlősök és rágcsálók között

41 Azonosított gének, gyors géntesztek Tulajdonságok: Szaporaság,
Hústermelési tulajdonságok Vágási tulajdonságok Stresszérzékenység stb. Azonosított gének, gyors géntesztek

42 Szaporaság ösztrogén  fontos szerepe van a reprodukciós folyamatokban; hatását az ösztogén receptoron (ER) keresztül fejti ki meishan (kínai sertés) ösztrogén receptor (ER) génben pontmutáció  A, B allélok „B” allélt a meishan-on kívül csak a nagyfehér sertésben találtak, Angliában

43

44 Az ER genotípusok szaporodási tulajdonságokra gyakorolt hatása meishan keresztezett kocaállományokban ER genotípus AA AB BB Hatás Additív Dominancia első fialás össz. született malac 10,1 11,4 12,4 1,2 0,2 élve született malac 9,1 10,5 összes fialás 11,0 12,5 0,9 0,7 11,5 11,7 0,8 0,6 Az ER genotípusok szaporodási tulajdonságokra gyakorolt hatása nagyfehér vonalakban ER genotípus AA AB BB Hatás Additív Dominancia első fialás össz. született malac 9,5 9,9 10,7 0,6 -0,2 élve született malac 8,7 9,2 -0,1 összes fialás 9,8 10,4 0,5 0,2 összesf ialás 9,0 0,0 Forrás: Fésüs et al. 2000: Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben

45 Hústermelőképesség Myogenin (MYOG) – izomrostképzésben van szerepe
9-es kromoszómán található, pontmutáció  AA, AB, BB genotípusok; BB esetén kedvezőbb volt a születési súly, súlygyarapodás (kg/nap), carcass súly, színhús súly Leptin (obesity, Ob) leptin fehérje a zsírsejtekben szintetizálódik, 18-as kromoszómán található A-FABP4 (adipocyte fatty-acid binding protein), H-FABP (heart fatty-acid binding protein) gének izomzat zsírtartalmának alakulását befolyásolhatják A-FABP4 a 4-es, a H-FABP a 6-os kromoszómán található Stb.

46 Stresszérzékenység Szelekció iránya: vékony hátszalonna, nagyobb színhúsmennyiség  zsírtakaró védő hatása csökkent, érzékenyebbé váltak a környezeti stresszhatásra  elhulláshoz is vezethet örökletes tulajdonság Sertésnél a rossz húsminőségért a szélsőségesen alacsony testzsírtartalommal és magas színhússzázalékkal bíró állatokban kialakult génváltozatok felelősek. A kialakított fenotípus alapján  Halothane (HAL) és a Rendement Napole (RN) génnek nevezték el őket.

47 A Halothan gén A Halothan gén hatásai már közel harminc éve ismertek a sertéságazatban.  Ismerjük fennálló kapcsolatát a sertés stresszérzékenységével, a PSE vagy a DFD húshibákkal és a hátizom elhalással. Ennek a génnek tulajdonítható az alacsonyabb takarmányfelvétel, az alacsonyabb napi testtömeg-gyarapodás, a kisebb született és választott alomszám. Későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a  tüneteket egy, a vázizomban található fehérje (RYR1)  megváltozása okozza, kialakulásáért a ryanodin receptorban (RYR1) bekövetkezett recesszív mutáció (CT) a felelős. Az elmúlt években a nagyobb tenyésztő cégek a Halothan gén jelenlétét rendszeresen vizsgálják a tenyészkanoknál, egyes nukleusz tenyészetekben a tenyészkocáknál is, és a pozitív egyedeket selejtezik, nem veszik tenyésztésbe.

48 T allél (stresszérzékeny) előfordulásának gyakorisága
fajták Nagyfehér (Anglia) Nagyfehér (Csehország) Nagyfehér (Magyarország) Nagyfehér (USA) Lapály (Kanada) Lapály (USA) Lapály (Anglia) Lapály (Csehország) Lapály (Magyarország) Duroc (Kanada) Duroc (USA) Duroc (Magyarország) Pietrain (USA) Pietrain (Csehország) Pietrain (Magyarország) Egyedszám 537 2699 4072 126 282 948 692 422 1198 2387 62 458 202 535 58 26 129 Gyakoriság 0,094 0,067 0,08 0,127 0,151 0,137 0,220 0,254 0,245 0,2 0,032 0,36 0,147 0,707 0,840 0,96 Forrás O’Brien és mtsai (1993) Dvorák és mtsai (1997) Fésüs és mtsai (1998) Houde és mtsai (1993) Dvorak és mtsai (1997) Bauerová és mtsai (1995) Forrás: Fésüs et al. 2000: Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása az állattenyésztésben

49 A Rendement Napole gén Rendment Napole (RN) gén - savanyú hús” vagy „Hampshire-hatás” génnek is hívnak. Az RN génnek nemkívánatos hatása van a feldolgozás minőségére. A domináns gént hordozó egyedeknél: alacsonyabb a hús pH-ja, magasabbak a hús felületi és a belső reflexiós értékei, rosszabb a vízmegtartó kapacitás, nagyobb a sütési veszteség, rosszabb a sózás és sütés utáni kihozatal.

50 A dystrophin génben lévő hiányosság okozza az új sertés stressz szindrómát

51 KÖSZÖNÖM A FIGYELEMET