Az angol és francia rendi fejlődés

Az előadások a következő témára: "Az angol és francia rendi fejlődés"— Előadás másolata:

1 Az angol és francia rendi fejlődés

2 1. A rendiség alapjai és a rend fogalma
X-XII. sz.: jelentős változások Ny-Európában mezőgazdaság forradalma újra kibontakozó kereskedelem, árutermelés városfejlődés A gazdasági változások a társadalomra is hatnak.

3 a.) társadalmi változások

4 Élénkebb gazdaság = élénkebb kapcsolatok országrészek, emberek között A társadalmi szemlélet változik: korábban az alá-fölé rendeltség volt a meghatározó a társadalomban (senior-vazallus viszony) A XI. sz.-tól : a mellérendeltség, vagyis ki kivel azonos helyzetű A társadalmi helyzet meghatározója: ki milyen privilégiumokkal bír, milyen feladatot lát el, milyen az anyagi helyzete

5 Az azonos gazdasági helyzetű, azonos jogokkal és kiváltságokkal rendelkező társadalmi csoportokat, melyek érdekeik védelmében közösen lépnek fel, rendeknek nevezzük. A középkori rendek: 1.) a legkorábbi rend: a papság ők kaptak leghamarabb vmilyen kiváltságot, ami általában mentességet jelentett (pl. adófizetés alól, katonáskodás alól)

6 3.) polgárság: a városlakók rétege privilégiumaikat közösen birtokolják (egy összegű adó, vásártartás, árumegállító jog, önkormányzat) Ezt a három rendet nevezzük politikai rendnek 2.) nemesség: földbirtokosok, lovagok Kiváltságuk: saját tulajdon személyes szabadság adómentesség (az ország védelmezői, vérükkel adóznak)

7 A jobbágyság nem válik politikai renddé
A jobbágyság nem válik politikai renddé. Nincsenek kiváltságai (nem szabad, nincs saját tulajdona stb.) Ennek ellenére egységes társadalmi réteg, ráadásul a társadalom 75-80%-át alkotja.

8 b.) változás az államszemléletben

9 A gazd. és társadalom mellett változik a hatalomról alkotott felfogás is. kora középkori szemlélet: a királyi hatalom istentől ered („Isten kegyelméből” uralkodik), az egyház szentesíti azt érett középkor: Aquinói Szt. Tamás államelmélete: az uralkodó hatalma a néptől ered, a nép érdekében kell használnia (népfenség elve) A jó király nem önkényes, kikéri országa lakóinak véleményét

10 Régi római jogi felfogás éled újjá: „ami mindenkire tartozik, azt mindenkinek jóvá kell hagyni” Ennek megvalósítására új államforma születik: rendi monarchia Jellemzője: hatalommegosztás az uralkodó összehívja az országlakók gyűlését rendi gyűlés (előzménye több országban: korábban is létező királyi tanács)

11 A rendi gyűlés jogköre: adók megszavazása, hadsereg megajánlása (háború esetén) törvényhozás Felépítése: országonként eltérő, de mindenhol kamarák vagy házak alkotják Többségük egy- vagy kétkamarás. A rendek általában külön üléseznek.

12 A rendi monarchia egyensúlyra épül:
a rendek segítik az uralkodót a kormányzásban az uralkodó cserébe tiszteletben tartja kiváltságaikat Az egyensúly azonban fel is borulhat: a rendek érdekei nem mindig azonosak, ezt az uralkodó kihasználhatja (pl. a kisebb birtokosokat a nagyobbak ellen)

13 - másik oldalról pedig ha a király gyengekezű, a rendek befolyása erősödik (ez általában zavaros helyzethez, rendi anarchiához vezet)

14 2. Az angol rendi fejlődés
Anglia korai története: Britannia az V. sz.-ig római provincia A népvándorlás során angolszász törzsek telepednek le. Önálló királyságokat hoznak létre.

15 VII-X. század: legendák kora Arthur király és lovagjai (kerekasztal lovagjai) Excalibur legenda, Merlin, Szent Grál

16 XI. század: 1066. hastingsi csata – normann hódítás I
XI. század: hastingsi csata – normann hódítás I. (Hódító) Vilmos kaparintja meg a királyi hatalmat.

17 Intézkedései: salisbury eskü – a hűbériség megerősítése (sajátos hűbériség – erős királyi hatalom) a lakosság és birtokok első összeírása (Végítélet könyve) Utódai alatt kiépül a közigazgatás: grófságok, élükön a király által kinevezett sheriff Szilárd királyi hatalom

18 1154: kihal a normann dinasztia új dinasztia: Plantagenet-ház Első uralkodója II. Henrik Birtokai zöme francia területen van (Anjou, Poitou grófság)

19 Házassággal tovább gyarapítja: Aquitániai Eleonórát veszi feleségül Ezzel övé lesz Aquitánia, Gascogne is (D-francia területek)

20 Furcsa helyzet áll elő: angol birtokok vannak francia területen, elméletileg a francia király hűbérura az angol királynak Feszült viszonyt eredményez. II. Henrik fiai: Oroszlánszívű Richárd ( ) a 3. keresztes hadjárat miatt gyakorlatilag alig van otthon Távollétében öccse, János herceg kormányoz (uralkodásához kapcsolódik Robin Hood legendája)

21 I.(Földnélküli) János ( ) Népszerűtlen király, 1214-ben elveszíti a francia birtokokat (ezért „földnélküli”) (Bouvines-nél vereséget szenved II. Fülöp Ágost francia királytól) Kemény adókat vet ki, ez fokozza népszerűtlenségét 1215: hűbéresei szembefordulnak vele Ekkor születik meg a Magna Charta Libertatum (Nagy Szabadságlevél)

22 67 pontból áll A királyi önkény ellen szóló pontok, pl.: bírói eljárás nélkül nem ítélhetnek el senkit. csak a királyi tanács beleegyezésével szedhet adót. megtartja a városok szabadságát. A rendi fejlődés első szakasza, a királyi hatalom első korlátozása

23 Fontos pontja: az ellenállási záradék: huszonöt tagú testület ellenőrzi a pontok betartását a jogsértő király ellen fegyvert foghatnak hűbéresei!

24 I.János fia, III. Henrik Nem tartja be a pontokat 1264-ben nemesi felkelés bontakozik ki, élén Simon Monfort gróf A királyt fogságba ejtik, Monfort pedig összehívja az országlakók gyűlését parlament = megbeszélés Az első rendi gyűlés Angliában.

25 A parlament későbbi formája 1295-re alakul ki I
A parlament későbbi formája 1295-re alakul ki I.Edward hívja össze, ez az ún. „mintaparlament” Kétkamarás: Lordok háza (felsőház) Közösségek háza (alsóház)

26 Lordok háza: Főpapok Világi főurak (névre szóló királyi meghívással) Közösségek háza: Grófságonként 2 követ (születés vagy éves jövedelem alapján választottak) Városonként 2 követ (szintén választottak)

27 3. A francia rendi fejlődés
A Francia Királyság a Ny-i Frank Királyságból született (843 – verduni szerződés) 997-ig a Karolingok uralkodnak 997: a Párizs környéki területek (Ile de France) urát választják királlyá Capet Hugo Vele kezdődik a Capeting-dinasztia

28 A Capetingek uralma kezdetben ingatag: több önálló tartomány van
a XII. sz.-tól új probléma: angol területek francia földön (II. Henrik házassága révén)

29 Lépésről-lépésre terjesztik ki hatalmukat,
több évszázados folyamat: II.Fülöp Ágost – bouvines-i csata – angol területeket szerez meg - keresztes hadjárat Albi városa ellen – D-francia területek megszerzése IX. (Szent) Lajos – Normandia területét foglalja el - egységes pénzt vezet be

30 IV. (Szép) Fülöp ( ): házassággal szerzi meg Champagne grófságát vásárai miatt az egyik leggazdagabb terület Háborút indít Flandria megszerzéséért (szintén értékes, posztóipari központ) és Gascogne megszerzéséért (angol terület) Sok pénzbe kerül, addig példátlan módon megadóztatja az egyházat is

31 Emiatt kerül konfliktusba VIII
Emiatt kerül konfliktusba VIII. Bonifác pápával Viszonyuk elmérgesedik, VIII. Bonifác VII. Gergelyhez hasonló személyiség (pápai primátus híve) 1302: IV. Fülöp összehívja országa első rendi gyűlését célja: a pápával szembeni összefogás, saját magának támaszt teremteni

32 Rendi gyűlések korábban is voltak, de csak tartományi szinten Ez az első országos szintű tanácskozás A gyűlés neve is erre utal: Általános Gyűlés (États Generaux)

33 A francia általános rendi gyűlés egykamarás rendszerű
Három rend külön ülésezik benne: Papság Nemesség „harmadik rend” (polgárság)

34 Minden rendnek egy szavazata volt,
nem személyenként szavaztak Következménye: az első két rend befolyása érvényesült általában, a polgárság ellenében

35 Az általános gyűlés mellett
megmaradtak: - a tartományi szintű gyűlések Előkelők gyűlése – főnemesek és főhivatal- nokok gyűlése, ha a király nem akar nagy gyűlést összehívni

36 IV. Fülöp elérte célját: alattvalói hűségükről biztosítják 1303-ban elfogatta VIII. Bonifác pápát A pápa halála után francia bíborost választottak pápává : a pápaság „avignoni fogsága” A pápaság a francia király fennhatósága alá került.

37 IV. Fülöp nemcsak ezek miatt vált híressé Hozzá fűződik a templomosok lovagrend feloszlatása, a rend vezetőinek kivégzése, anyagi érdekből

38 A templomosok Európa leggazdagabb lovagrendje volt Fülöp a rend vagyonára kívánta rátenni kezét Koholt vádak alapján (boszorkányság, eretnekség) kivégezték a rend vezetőit 1314-ben

39 A rend nagymestere a krónikák szerint megátkozta a máglyán Fülöpöt Fülöp egy éven belül meg is halt… A templomos rend azonban titkos szervezetként fennmaradt.