Befektetések Bohák András.

Az előadások a következő témára: "Befektetések Bohák András."— Előadás másolata:

1 Befektetések Bohák András

2 Tematika 02/07: Bevezető 02/14: Bevezető 2
02/21: How the economic machine works (videó) 02/28: A NYSE kereskedési rendszere + Flash crash 03/07: CAPM és tőkepiaci hatékonyság I. 03/14: CAPM és tőkepiaci hatékonyság II. 03/21: CAPM és tőkepiaci hatékonyság III. 03/28: 1. ZH 04/04: Élet a CAPM-en túl I. 04/11: Élet a CAPM-en túl II. 04/18: Intraday befektetési verseny 04/25: Magáncélú befektetések 05/02: 2. ZH 05/09: PótZH

3 Követelmények Tananyag Két zárthelyi dolgozat
Jegyzet (a honlapon) Előadások slidesorai (honlapon, folyamatosan) Két zárthelyi dolgozat Az első 70 pont, 35 perc csak teszt A második 30 pont, 20 perc csak teszt Külön-külön nincs minimum pont Így csak egy pótlás van

4 A 2 ZH összpontja alapján:
Ponthatárok A 2 ZH összpontja alapján: 0-49 pont - elégtelen (1) 50-64 pont - elégséges (2) 65-79 pont - közepes (3) 80-89 pont - jó (4) 90 pont felett - jeles (5)

5 Intraday verseny 3-5 fős csapatok
Kizárólag az órán lehet kereskedni, csapatonként 1 géppel Részvételért +5 pont jár a végelszámolásnál (elégséges elérése esetén) Követelmények: Legalább 10 kereskedett termék Legalább 15 tranzakció Ellenőrzés login és jelszó átadással, ben Jelszó ne legyen máshol is használt!! Győztes csapat tagjainak Elismerés

6 Bevezető

7 Mit tudunk róla?

8 És erről?

9 És Erről?

10 NÉHÁNY KÉRDÉS Ki gondolja úgy, hogy egyszer az életében lesz 10 millió forintja (mai értéken)? És 50? Ki gondolja, hogy állami nyugdíjból fog élni 70 éves korában?

11 Teszt Mennyi Ft készpénz van forgalomban összesen?
Ebből hány % lehet papírpénz? Vajon melyik címletből van legtöbb darab? Mekkora része van esben? Több van, mint egy éve volt? Az éves magyar GDP hány %-a lehet a forgalomban lévő KP? És mennyi dollár készpénz van? Mennyi euró készpénz?

12 Mennyi készpénz van?

13 Milyen eloszlásban?

14 EURÓ Adatok forrása: ecb.eu Adatok millió euróban

15 Dollár

16 Ki bocsátja ki a készpénzt? De vajon csak a készpénz a pénz?
Pénzteremtés Ki bocsátja ki a készpénzt? De vajon csak a készpénz a pénz? Ha nem csak az, akkor pontosan mi még? És az hogyan lesz? Nézzük!

17 Kis (Zárt) gazdaságunk
Kp: 1000 B Kp: 1000 C Kp: 1000 D Kp: 1000 Bank 1 A számla: 0 B számla: 0 Kp: 0 Bank 2 C számla: 0 D számla: 0 Kp: 0 Központi bank (MNB) Bank 1 számla: 0 Bank 2 számla: 0 Kp: 0

18 Betételhelyezés A Kp: 100 B Kp: 100 C Kp: 100 D Kp: 100 Bank 1
A számla: 900 B számla: 900 Kp: 1800 Bank 2 C számla: 900 D számla: 900 Kp: 1800 Központi bank (MNB) Bank 1 számla: 0 Bank 2 számla: 0 Bank 1 tartalék: 0 Bank 2 tartalék: 0 Kp: 0

19 Tartalékképzés és MNB betét
C Kp: 100 D Kp: 100 Bank 1 A számla: 900 B számla: 900 Kp: 100 Bank 2 C számla: 900 D számla: 900 Kp: 100 Központi bank (MNB) Bank 1 számla: 1520 Bank 2 számla: 1520 Bank 1 tartalék: 180 Bank 2 tartalék: 180 Kp: 3400

20 Hitelnyújtás A Kp: 100 B Kp: 100 C Kp: 100 D Kp: 100 Bank 1
A számla: 1700 (hitel: 800) B számla: 900 Kp: 100 Bank 2 C számla: 900 D számla: 900 Kp: 100 Központi bank (MNB) Bank 1 számla: 1700 Bank 2 számla: 1700 Kp: 3400

21 Vásárlás A Kp: 100 B Kp: 100 C Kp: 100 D Kp: 100 Bank 1
A számla: 200 (hitel: 800) B számla: 900 Kp: 100 Bank 2 C számla: 2400 D számla: 900 Kp: 100 Központi bank (MNB) Bank 1 számla: 200 Bank 2 számla: 3200 Kp: 3400

22 Vásárlás 2 (hitel nélkül)
A Kp: 100 B Kp: 100 C Kp: 100 D Kp: 100 Bank 1 A számla: 200 (hitel: 800) B számla: 200 Kp: 100 Bank 2 C számla: 2400 D számla: 1600 Kp: 100 Központi bank (MNB) Bank 1 számla: 0 (500 hitel) Bank 2 számla: 3400 (500 kölcsön) Kp: 3400

23 HázVásárlás (hitellel)
A Kp: 100 B Kp: 100 C Kp: 100 D Kp: 100 Bank 1 A számla: 200 (hitel: 800) B számla: 200 Kp: 100 Bank 2 C számla: 3900 (hitel: 1500) D számla: 1600 Kp: 100 Központi bank (MNB) Bank 1 számla: 0 (500 hitel) Bank 2 számla: 3400 (500 kölcsön) Kp: 3400

24 HázVásárlás (hitellel)
A Kp: 100 B Kp: 100 C Kp: 100 D Kp: 100 Bank 1 A számla: 200 (hitel: 800) B számla: 200 Kp: 100 Bank 2 C számla: 400 (hitel: 1500) D számla: 5100 Kp: 100 Központi bank (MNB) Bank 1 számla: 0 (500 hitel) Bank 2 számla: 3400 (500 kölcsön) Kp: 3400

25 Bank 2 számla: -1600 (500 kölcsön)
D kp felvét A Kp: 100 B Kp: 100 C Kp: 100 D Kp: 5100 Bank 1 A számla: 200 (hitel: 800) B számla: 200 Kp: 100 Bank 2 C számla: 400 (hitel: 1500) D számla: 100 Kp: 100 Központi bank (MNB) Bank 1 számla: 0 (500 hitel) Bank 2 számla: (500 kölcsön) Kp: 0 (!!)

26 Összefoglalva A pénz nagy részét a kereskedelmi bankok teremtik, hitelezéssel Ezért mondják, hogy a mai pénz „hitelpénz” A jegybank azért befolyásolhatja a pénzmennyiséget Tartalékráta Monetáris bázis (kicsit mindenhol más!) Az összes jegybankon kívüli KP és a bankok jegybanknál vezetett számláján lévő pénz M1 (kicsit mindenhol más!) Forgalomban lévő készpénz Látra szóló betétek + pár dolog, amivel most nem foglalkozunk

27 Esettanulmány I. Magyarország finanszírozása devizahitellel
Pl. IMF Alapkérdések: Ki váltja át forintra a sok érkező devizát? Ettől több forint lesz De akkor hol az a sok forint?

28 Esettanulmány – MNB mérleg
Forrás: MNB statisztika

29 Esettanulmány – MNB mérleg

30 államkötvény kibocsátás
Kincstári számla ↑ MNB-kötvény ↓ Állampapír-kibocsátás Összességében az MNB-mérleg forrásoldala átmenetileg átrendeződik, de az MNB-kötvény állománya nem változik. Kifizetések teljesítése MNB mérleg Kincstári számla ↓ MNB-kötvény ↑ Az állam forintban finanszírozza magát: MNB mérleg Kincstári számla ↑ Devizahitel felvétele Összességében a jegybank mérleg-főösszege nő: eszközoldalon a devizatartalék, forrásoldalon a kéthetes kötvény állománya. Kifizetések teljesítése MNB mérleg Kincstári számla ↓ MNB-kötvény ↑ Az állam devizában finanszírozza magát: az MNB-kötvényállomány nő MNB mérleg Devizatartalék ↑ Forrás: MNB

31 Forrásszerzés költsége (ft)
Ezt szoktuk hallani a hírekben, minden lejáratra más, volt a közelmúltban 10% is! ÁKK Szuverén forint- és devizahozam közti különbség (pl. árfolyam-kockázati prémium) Forint- állam-papír kamata Országkockázati felár Kockázatmentes hozam Forrás: MNB

32 Forrásszezés költsége (Deviza)
Meglepő, hogy veszteséges az MNB? ÁKK-költség MNB-kötvény költsége Államadósság áthárított költsége Deviza-hitel költsége Tartalékon elérhető hozam ellensúlyozza Forrás: MNB

33 Esettanulmány II. - QE hatása

34 1. Kereskedési rendszerek

35 Mi is a tőzsde lényege? Nyilvános Központosított Szervezett Kell ez?
Eleinte nem nagyon 1817-től már call market a NYSE-n Mára szervezettség nélkül elképzelhetetlen lenne a kereskedés

36 Kereskedési rendszerek csoportosítása
Nyílt kikiáltásos vagy elektronikus Árjegyzői vagy tisztán ajánlatvezérelt Minden tőzsde ajánlatvezérelt, hiszen éppen ez a központosítottság lényege Vevőoldali koncentráció: aukció Eladóoldali koncentráció: tender Kettős: tőzsde

37 A kettős ajánlati könyves kereskedési rendszer
Piaci és limitáras ajánlatok STOP ajánlatok És még számtalan más... First come, first served (FCFS) Lehet ennél bonyolultabb prioritás is Egy ajánlat több tranzakciót is eredményezhet Fontos fogalmak Bid, ask, spread, tick

38 Az ajánlati könyv

39 Nehéz az ábrázolás...

40 A NYSE kereskedési rendszere
Hagyományos kereskedés Tőzsdetagok Floor brokerek Post Specialista

41 Kétoldali árjegyzés (likviditás) A piac fair működése
A specialista Személyes kapcsolat Kétoldali árjegyzés (likviditás) A piac fair működése Információ elosztás – price discovery Csalás, manipuláció kizárása Érdekek védelme (kiszivárgás) Átláthatóság

42 A HybridMarket rendszer
Vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac Bevezetése 1995-től handheld számítógépek 2000-től automatikus teljesítés 2002-től OpenBook késleltetéssel 2006-tól késleltetés nélkül

43 Reg NMS Rule 611 Más néven order protection rule A HybridMarket bevezetésének fő oka Az amerikai piacon több elektronikus tőzsde is létezik A szabály a legjobb ajánlatot védi Order autorouting

44 A HybridMarket újdonságai
Direkt+ rendszer Ajánlatok automatikus teljesítése Immediate or Cancel (IOC) ajánlatok Sweep BÉT-en természetes! Intermarket Sweep Order ajánlatok Liquidity Replenishment Point

45 Flash Crash, május 6.

46 Mi az a Futures kontraktus?
Magyarul: határidős ügylet Lényege: eladó és vevő most megegyeznek arról, hogy Egy bizonyos áruból Egy bizonyos mennyiséget Egy bizonyos most meghatározott áron Egy bizonyos jövőbeli időpontban Eladó leszállít vevőnek A tőzsdén is kereskedhető – ekkor nyilván pontosan definiált kontraktus kell Teljesítés lehet (sőt gyakran) csak pénzügyi elszámolás Az X részvény árfolyama ebben a pillanatban 100 USD 100 db. X részvény 3 hónappal későbbi leszállítására vonatkozó kontraktus értéke mennyi?

47 E-Mini és SPY E-Mini – futures contract SPY – investment company
CME, szeptember 9. Értéke 50$ * S&P 500 index 24/7 kereskedés, kiadott mennyiség nem fix Ajánlat csak 12 indexponton belül (kb. 1%) SPY – investment company 1993-tól, több helyen van jelen Értéke 0,1$ * S&P 500 index Napon belül a részvények mennyisége fix Nincs kötött ajánlati sáv (legalábbis akkor nem volt)

48 Minden az E-Mini-vel kezdődött
Nyugtalan nap, eleve magas volatilitás Csökkenő likviditás 14:32 – Nagybefektető fedezet céljából 75 ezer kontraktus eladásába kezd Automata algoritmus segítségével 20 perc vs. 5-6 óra

49 A piaci szereplők FONTOS! Ez nincs a homlokukra írva, csak utólagos besorolás! Típusok: High Frequency Traders (HFT) (top 3%) Intermediaries (nincs nagy pozíció) Fundamental traders (nagy pozíció) Noise traders (10-nél kisebb forgalom) Opportunistic traders (= egyéb, pl. arbitrazsőrök)

50 Kibontakozás az E-Mini piacán
14:41 – HFT-knél szokatlanul magas pozíció 14:45 – már hot-potato effektus 3%-os esés 14:45:13-14:45:27 – óriási forgalom, -1,7% A likviditás ekkorra a reggeli érték 1%-ára esett SPY az arbitrazsőrök miatt 6%-os minuszban, likviditás 75%-kal esik 14:45:28 – CME Stop Logic Function 5 másodpercre leállítja a kereskedést 14:45:33-tól megindul az emelkedés

51 Áttétel a részvénypiacra I.
Az eladott E-Mini kontraktusokat végül arbitrazsőrök vették meg, akik cserébe a spot piacon eladni kezdtek Nem csak SPY-t, de az SPY követte az E-Mini-t 14:45 – az automata kereskedési rendszerek kezdenek leállni, kivonják a likviditást a piacról A piaci szereplők félnek Adathiba, katasztrófa, rendszerterhelés, stb.

52 Áttétel a részvénypiacra II.
A szereplők egy része csökkenti tevékenységét, teljesen kiszáll, vagy manuális módra kapcsol Spread-ek kinyílnak Internalizer-ek is mindent a tőzsdére küldenek 14:40-15:00 között a tranzakciók 2%-a extrém áron köt (több mint 10%-ra a 14:40-kor érvényes ártól) Nagyon nagy forgalom (56 mrd dollár)

53 Áttétel a részvénypiacra III.
Kötések 0,01 és $-os áron is 15:00-ra minden visszatér a „normális” kerékvágásba

54 A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali kapcsolat
Tanulságok I. Ideges piaci hangulatban egyetlen nagy ajánlat is piacmozgató lehet (rövid távon) És a tökéletes piac? A futures és spot piacok között erős, szinte azonnali kapcsolat Erre a szabályozásnál ügyelni kell

55 Nagyon fontosak a beépített védekező mechanizmusok (LRP, SLF)
Tanulságok II. Ha a piaci szereplők nagy része egyszerre dönt a piac elhagyása, a kivárás mellett, az Likviditási sokkot idéz elő Önbeteljesítő jóslatként viselkedik Nagyon fontosak a beépített védekező mechanizmusok (LRP, SLF) Fontos a nagyfrekvenciás adatok gyors és pontos elérhetősége

56 2. Nagyfrekvenciás adatok elemzése

57 Folytonos és diszkrét folyamatok
Folytonos függvény: határértéke minden pontban létezik és egyenlő a behelyettesítési értékével Egy idősor kétféleképpen is lehet folytonos Időben (fenti definíció) Értékkészletében (felvehet-e minden értéket?) Gyakran nagyítás kérdése, hogy valami folytonos vagy diszkrét Létezik-e egyáltalán valódi folytonosság? Liszt és víz

58 Folytonos-e az árfolyam?
Az elméleti mindenképpen A gyakorlatban viszont…

59 És közelebbről?

60 Egyenetlen kereskedés
Az egyes piacokon eltérő gyakorisággal történnek tranzakciók Ráadásul a tranzakciók időben nem egyenletesen oszlanak el Hatása: Keresztkorreláció ott, ahol nincs is Portfolión belül autokorreláció Negatív autokorreláció Kiküszöbölés főleg odafigyeléssel

61 Keresztkorreláció az egyenetlen kereskedés miatt
X értékpapírral gyakran, Y-nal ritkán kereskednek Érkezik zárás környékén egy mindkettőt befolyásoló hír X árába beépül, Y-éba aznap nem, mivel nincs már kötés A hatás másnap Y árába is beépül Záróárakat vizsgálva úgy tűnhet, hogy X előzőnapi hozama befolyásolja Y hozamát

62 A bid-ask bounce Nyugodt piacon a “korrekt” árban viszonylagos egyetértés van Az ár a midprice körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért (immediacy) Ez szignifikáns negatív autokorrelációt okoz

63 Negatív autokorreláció a bid-ask bounce miatt
Ahol It 50% valószínűséggel +1-es 50% valószínűséggel -1-es értéket vesz fel Így várható értéke 0, varianciája 1 Innen következik, hogy ΔPt várható értéke szintén 0, varianciája S2/2 cov(ΔPt, ΔPt-1) = - S2/4 Ahonnan az 1-es autokorreláció értéke -0,5 Más lag-re a jelenségnek nincs hatása

64 Tranzakciós adatok tulajdonságai
Időben egyenetlen eloszlás Részben már volt róla szó Hozamszámítást is nehézzé teszi Diszkrét árak Tickméret fontossá válik Hozameloszlás görbét nagyon elrontja Napi periodikusság U alakú tranzakcióintenzitás függvény Több tranzakció egy másodpercen belül Nagyobb időbélyegre lenne szükség

65 Példa: hozam gyakoriság
Pfizer perces loghozam gyakoriságfüggvény, 2002 Nem éppen ezt várnánk...

66 Nagy árváltozások keresése I.
Abszolút szűrő x perc alatt legalább y %-os árváltozás Hibái: Részvények volatilitása különböző, nem mindegyiknél ugyanaz számít nagynak U alakú napon belüli volatilitás miatt eseményeket főleg a kereskedési nap elején és végén talál

67 Nagy árváltozások keresése II.
Relatív szűrő az elmúlt 60 nap átlagos volatilitását y-szeresen meghaladó árváltozás Hibái: U alakú volatilitás miatt főleg a nap közepén talál eseményeket 0 közeli volatilitás esetén már nagyon kis árváltozásnál is jelez Megoldás: a két szűrő együttes használata

68 Nagy árváltozások keresése III.
Ha meg is vannak az események… Nem tudjuk, hogy hol kezdődtek Vagy hol van végük Mindkettő relatív… Az összefésülésnél, átlagolásnál ez nagy gond, nincs is még rá általános megoldás Lehet, hogy a túlreagálás nem is létezik, vagy kisebb, mint gondoltuk?

69 Mi okozza a nagy árváltozásokat? I.
Első válaszunk: valamilyen hirtelen fontos esemény De nem mindig van ilyen… Piaci ár: bid és ask számtani közepe Mi okozhat árváltozást? Tranzakció Új legjobb limitáras ajánlat Legjobb limitáras ajánlat visszavonása

70 Mi okozza a nagy árváltozásokat? II.
Nyilván akkor van nagy változás, ha egy nagy piaci ajánlat több limitáras ajánlatot is kiüt a könyvből Úgy tűnik, nem a piaci ajánlat nagysága a döntő A nagyobb ajánlatok éppen akkor kerülnek a könyvbe, mikor abban éppen nagy a likviditás 85%-ban pontosan akkora a piaci ajánlat, mint a legjobb árszinten elérhető mennyiség (az árváltozást okozó tranzakciók között)

71 Mi okozza a nagy árváltozásokat? III.

72 Mi okozza a nagy árváltozásokat? IV.
Ha nem a nagy ajánlatok, akkor biztosan az eladói vagy vevői “nyomás” Már eleve gyanús, hiszen ha belegondolunk mindig pontosan annyi a vevő, mint az eladó Weber ajánlat egyensúlytalanság fogalma (Q)