Szervezeti tanulás és innováció a magyar felsőoktatásban

Az előadások a következő témára: "Szervezeti tanulás és innováció a magyar felsőoktatásban"— Előadás másolata:

1 Szervezeti tanulás és innováció a magyar felsőoktatásban
Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER 2017 2017. május Szervezeti tanulás és innováció a magyar felsőoktatásban Horváth László ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet azonosító számú „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” c. kutatás keretében készült

2 Bevezetés A kutatás a 2016 februárban indult „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” c. OTKA által finanszírozott projekt része (Innova) Elméleti feltárás, nemzetközi esettanulmányok gyűjtése, előzetes kérdőíves kutatás Óvodától felsőoktatási intézményeken át a piacon működő szervezetekig Szervezeti jellemzők, innovációs tevékenység, konkrét innováció N=5077 (köznevelés: 4443, felsőoktatás: 513, piaci: 99)

3 Xenophon (i.e. 5. sz.) kainotomia  új bányák nyitása (pozitív)  változás, mint negatív, felforgató tényező (pl. Galilei) Antropológia – kulturális változás Szociológia – társadalmi változás Közgazdaságtan – technológiai változás „minden olyan gondolat, viselkedés vagy dolog, ami új, mert minőségileg különbözik a már meglévő dolgoktól” „tudatos közgazdaságtani értelemben vett döntés, mely értelmében egy vállalat alkalmaz vagy adoptál egy találmányt” „ötlet, folyamat vagy tárgy, melyet az adaptálója újként értelmez” (Godin, 2008)

4 Ipari paradigma dominanciája: Technológia és termelés dominanciája,
Eredményesség és üzletiesülés kritériuma Oslo-kézikönyv: Termék innováció Folyamat innováció Marketing innováció Szervezeti innováció (OECD, 2005) SZOLGÁLTATÁS TERMÉK Megfogható Raktározható Egyedi sorozat, tömeg Széles igényekre Ember-gép rendszer Vevőknek jól definiált céljuk van Folyamat előre meghatározott Utólagos visszajelzés Megfoghatatlan Nem raktározható Egyedi sajátosságok Helyi igényekre Ember-ember rendszer Vevők célja nehezen definiálható Folyamat kiszolgálás során változhat Azonnali visszajelzés Szolgáltatás-alapú innovációk  közszférára jellemző innovációk  oktatási ágazatra jellemző innovációk (Barcet, 2010)

5 A felsőoktatási intézmények sajátosságai
A XVI. század előtt létrehozott intézmények közül körülbelül 85 intézmény létezik ma is felismerhető struktúrában, azonos funkciókkal és folyamatos történelemmel: a Katolikus Egyház, az angol parlament és körülbelül 70 egyetem (Kerr, 2001) (Evans és Henrichsen, 2008; Halász, 2010) (Ponnuswamy és Manohar, 2016) Szervezeti kultúra? (Silver, 2003) Hány százalékban valósul meg sikeresen a felsőoktatási képzési programok innovációja? (Mann, 1978)

6 TTK TÓK* TÁTK* PPK IK* BTK ÁJK* ELTE Min: -1,33 M=-0,31; SD=0,69
Max: 0,57 TTK Min: -0,18 M=0,46; SD=0,75 Max: 1,29 TÓK* Min: -0,66 M=-0,25; SD=0,58 Max: 0,16 TÁTK* Min: -0,97 M=-0,11; SD=0,62 Max: 0,89 PPK M=0,29; SD=0,26 IK* Min: 0,11 Max: 0,47 Min: -2,01 M=-0,06; SD=1,02 Max: 1,69 BTK Min: -1,72 M=-0,77; SD=0,68 Max: 0,00 ÁJK* Min: -2,01 Max: 1,69 ELTE M=-0,16; SD=0,82

7 Faktorok és főkomponensek képzése
Innovációs Index (II) Szervezeti Tanulási Kapacitás (SZTK) Hátráltató Tényezők (HT) Eredményességi Mutató (EM) Módszer Maximum Likelihood Principal Component Analysis Forgatás Promax Főkomponensek / faktorok Innovációs aktivitás (α=0,65) Innovációs tudatosság (α=0,79) Támogatás (α=0,89) Összehangolás (α=0,79) Reflexivitás (α=0,87) Belső tényezők (α=0,75) Igénybevevők (α=0,70) Külső tényezők (α=0,78) Belső tényezők (α=0,36) TVE 46,41% 58,63% 59,44% 66,05% KMO / Bartlett-teszt KMO=0,873 / χ2(45)=12737,61; p<0,001 KMO=0,918; χ2(78)=25317,42; p<0,001 KMO=0,744; χ2(21)=5573,81; p<0,001 KMO=0,712; χ2(10)=2916,25; p<0,001 Goodness of fit χ2(26)=675,824; p<0,001 χ2(42)=720,4; p<0,001 - Bess, Perkins és McCown (2010) alapján

8 Innovációs Index - Pattern Matrixa
Factor 1 2 5.3 A munkatársaink által kezdeményezett újítások nyomán az eredményesség érzékelhetően javult (Q3.2_3) 0,897 5.2 Saját munkatársaink találtak ki a szervezet eredményességét szolgáló új megoldásokat (Q3.2_2) 0,793 5.5 Az igénybevevők/partnerek aktív szerepet játszottak egy újítás megszületésében (Q3.2_5) 0,568 5.1 Valamelyik kollégánk a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdett alkalmazni(Q3.2_1) 0,517 Speciális innovációs területek száma 0,471 7.6 A média tudósított az újításunkról (Q4.1_6) 0,696 7.1 Leírást készítettünk a szervezetünkön belül kialakult jó gyakorlatról, újításokról (Q4.1_1) 0,690 7.2 Adatokat gyűjtöttünk és elemeztünk az újítás hatásáról (Q4.1_2) 0,674 7.4 Átvettük külföldi szervezet bevált újításait (Q4.1_4) 0,665 7.5 Valaki más átvette a mi újításunkat (Q4.1_5) 0,580 Extraction Method: Maximum Likelihood. Rotation Method: Promax with Kaiser Normalization.a a. Rotation converged in 3 iterations.

9 Szervezeti Tanulási Kapacitás - Pattern Matrixa
Factor 1 2 3 11.13 A szervezet általában támogatja a tanulási és képzési lehetőségek iránti igényeket (Q7.2_13) 0,921 11.12 A szervezet biztosítja a megfelelő erőforrásokat a munkatársak számára a feladataik sikeres elvégzéséhez (Q7.2_12) 0,749 11.9 A munkatársak tanulási tevékenységét a szervezet elismeri (Q7.2_9) 0,615 11.11 A szervezet elismeri a munkatársak kezdeményezőkészségét (Q7.2_11) 0,595 11.10 A szervezet biztosítja a munkatársak számára, hogy a szükséges információkhoz gyorsan és könnyen hozzáférhessenek (Q7.2_10) 0,519 0,326 11.14 A szervezetben nő azok száma, akik új képességeket sajátítanak e (Q7.2_14) 0,509 11.3 A szervezetben törekszünk arra, hogy egységesek legyenek az elképzelések a szervezet jövőképét illetően (Q7.2_3) 0,865 11.1 A szervezet támogatja, hogy a munkatársak közösségi perspektívában gondolkodjanak (Q7.2_1) 0,767 11.2 A szervezet együttműködik a külső partnerekkel, hogy megvalósítsák a közös célokat (Q7.2_2) 0,689 11.4 A szervezetben figyelembe vesszük a döntések hatását a munkatársak hangulatára (Q7.2_4) 0,497 11.7 A munkatársak nyílt és őszinte visszajelzést adnak egymásnak (Q7.2_7) 0,999 11.6 A munkatársak nyíltan megbeszélik a hibákat, annak érdekében, hogy tanuljanak belőlük (Q7.2_6) 0,848 11.8 A munkatársak a munkájuk során felmerült problémákat tanulási lehetőségként értelmezik (Q7.2_8) 0,693 Extraction Method: Maximum Likelihood. Rotation Method: Promax with Kaiser Normalization.a a. Rotation converged in 5 iterations.

10 Hátráltató tényezők - Pattern Matrixa
Component 1 2 9.3 Nem megfelelő belső szervezettség (Q6.1_3) 0,853 9.5 Szervezeten belüli légkörrel, kommunikációval kapcsolatos problémák (Q6.1_5) 0,756 9.4 Vezetés kicserélődése (Q6.1_4) 0,711 9.2 Személyzet nem megfelelő szakmai felkészültsége (Q6.1_2) 0,665 9.8 Az igénybevevők szociális helyzetének romlása (Q6.1_8) 0,897 9.7 Az igénybevevők viselkedésével kapcsolatos problémák (Q6.1_7) 0,809 9.6 Az igénybevevők létszámának csökkenése (Q6.1_6) 0,641 Extraction Method: Principal Component Analysis. Rotation Method: Promax with Kaiser Normalization.a a. Rotation converged in 3 iterations.

11 Eredményességi Mutató - Pattern Matrixa
Component 1 2 8.6 Saját megoldások kitalálását igénylő programokban vettünk részt (Q5.1_6) 0,873 8.5 A tanulás/tanítás eredményességének fejlesztését célzó országos/regionális programokba kapcsolódtunk be (Q5.1_5) 0,831 8.1 Pályázati úton vagy másképp többlet erőforrásokra tettünk szert (Q5.1_1) 0,781 8.4 A gyerekek/tanulók/hallgatók számát sikerült növelni (Q5.1_4) 0,807 8.3 A korábbiaknál felkészültebb vezetés került a szervezet élére (Q5.1_3) 0,762 Extraction Method: Principal Component Analysis. Rotation Method: Promax with Kaiser Normalization.a a. Rotation converged in 3 iterations.

12

13

14 Strukturális egyenlet modell (SEM) - felsőoktatás
Oksági kapcsolatok Standard Estimate Squared Error Critical Ratio P HT  SZTK -0,53 0,05 -2,81 0,01 II  HT 0,41 0,34 2,93 0,00 II  SZTK 0,51 0,07 4,23 *** EM  II 0,71 0,11 5,63 SZTK1  SZTK 0,89 - SZTK2  SZTK 0,97 21,53 SZTK3  SZTK 0,81 15,82 II2  II 0,85 II1  II 0,74 0,12 8,42 HT2  HT 0,33 HT1  HT 1,41 2,97 EM1  EM 0,59 -O EM2  EM 0,70 0,18 5,68 Khí-négyzet próba: Megfigyelt és hipotetikus kovarianca mátrixok közötti eltéréseket mutatja RMSEA: Független az elemszámtól; Az ideális értékekkel rendelkező feltételezett modellt hasonlítja össze a populáció kovariancia mátrixával - (~0,06 alatti) RMR: Minta és feltételezett modell kovariancia mátrixa közötti eltérés gyöke; SRMR (független a skála lépétékétől) 0,08 alatti GFI: Feltételezett modell és a megfigyelt kovariancia mátrix közötti összefüggést méri; AGFI (független a látens változókhoz kapcsolódó változók számától) 0,9 már jó NFI: feltételezett modell és a null-modell khí-négyzet értéke közötti különbséget vizsgálja; TLI (nem érzékeny a nagy elemszámra) 0,95-nél nagyobb CFI: Megfigyelt adatok és a feltételezett modell közötti eltérést vizsgálja 0,9 fölött N=248 χ2(23)=38,51 p=0,022 χ2/df=1,67 RMSEA=0,052 RMR=0,071; SRMR=0,047 GFI=0,965; AGFI=0,932 NFI=0,839; TLI=0,880 CFI=0,923 (Münnich és Hidegkuti, 2012)

15 A felsőoktatási intézmények szerepe az innovációs ökoszisztémában

16 Záró gondolatok Szervezeti tanulási kapacitás mediáló hatása az (észlelt) eredményességre  hátráltató tényezők! Továbbgondolás: objektív eredményesség mutatók Hátráltató tényezők hatása az innovativitásra  probléma- alapú innováció Továbbgondolás: túl kevés vs. túl sok Felsőoktatási intézmények innováció-átadó szerepe Továbbgondolás: tanárképzés

17 Felhasznált irodalom Barcet, A. (2010): Innovation in services: a new paradigm and innovation model. In: Gallouj, F. és Djellal, F. (szerk.): The Handbook of Innovation and Services. A Multi-disciplinary Perspective. Edward Elgar, Cheltenham, Bess, K. D., Perkins, D. D. és McCown, D. L. (2010): Testing a Measure of Organizational Learning Capacity and Readiness for Transformational Change in Human Services. Journal of Prevention & Intervention, Evans, N. és Henrichsen, L. (2008): Long-term strategic incrementalism. An Approach and a Model for Bringing about Change in Higher Education. Innovative Higher Education, 33. sz o. Gallouj, F. és Savona, M. (2009): Innovation in services: A review of the debate and a research agenda. Journal of Evolutionary Economics, Godin, B. (2008): Innovation: The History of a Category. Project on the Intellectual History of Innovation. Working Paper No. 1. URL: (Utolsó letöltés: ) Godin, B. (2015): Innovation Contested: The Idea of Innovation Over the Centuries. New York, Routledge. Halász Gábor (2010): Organizational Change and Development in Higher Education. In: Huisman, J. és Pausits, A. (2010, szerk.): Higher Education Management and Development. Waxmann, Münster o. URL: Horváth László (2016): Az innováció-kutatás általános tudáshátterének áttekintése. Kézirat. URL: Kerr, C. (2001): The uses of the university. Harvard University Press, Cambridge-London. Mann, D. (1978): Making change happen? Teachers College Press, New York. Münnich Ákos és Hidegkuti István (2012): Strukturális egyenletek modelljei: oksági viszonyok és komplex elméletek vizsgálata pszichológiai kutatásokban. Alkalmazott Pszichológia, OECD (2005): Oslo Manual: Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. 3. kiadás, OECD, Paris. Ponnuswamy, I. és Manohar, H. L. (2016): Impact of learning organization culture on performance in higher education institutions. Studies in Higher Education, Rogers, E. M. (1962): Diffusion of Innovations. The Free Press, New York. Silver, H. (2003): Does a University Have a Culture? Studies in Higher Education,

18 Köszönöm a figyelmet! Innováció, kutatás, pedagógusok HuCER 2017
2017. május Köszönöm a figyelmet! Horváth László ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet azonosító számú „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” c. kutatás keretében készült