Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az őszibarack és a nektarin agrotechnikája

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az őszibarack és a nektarin agrotechnikája"— Előadás másolata:

1 Az őszibarack és a nektarin agrotechnikája

2 Legjobb az integrált technológia alkalmazása
A siker alapja a termőhely megválasztás Az ökológiai igényeinek leginkább megfelelő termőkörzetekben, azokon belül is kedvező fekvésekben és talajokon termesztjük.

3 Alanyhasználat

4 Az őszibarack magoncok
az őszibarack és nektarin fajtákkal jól összeférnek, erős növekedést biztosítanak. Használatuk a laza, jó vízellátású területeken, 7 % mésztartalom alatt javasolható.

5 A mandula magoncok jól összeférnek a nemes fajtákkal,
középerős növekedésű fát adnak. - Száraz, meleg, meszes területen használhatók. Amigdalus communis Keserű mandula Édes mandula (CT431, 446,447,449)

6 A mandulabarackok szilva alanyok
az őszibarack magoncnál is erőteljesebb növekedésű fát adnak, jól tűrik a száraz és meszes talajokat. Újratelepítésnél is alkalmazhatók. C410 szilva alanyok myrobalan (Prunus cerasifera) Erősen kötött, hideg, nedves talajokon alkalmazhatók.

7

8 Talajművelés és tápanyag-gazdálkodás
Az integrált termesztés A természetes körülményekhez való közelítés, helyreállítása kedvez az őszibarackfának A hagyományos technológia a monokultúra (az öntermékeny őszibaracknál még porzópartner sem kell a táblában) a fekete ugaros talajművelési rendszer

9 „Hagyományos technológia”:
a természetes önszabályozási folyamatok leépültek vagy megszűntek. A tökéletes gyommentesség -> 2-3 hetenkénti rendszeres tárcsázás (talajtaposás+a talajra hulló permetezőszerek) rizoszféra biológiai aktivitása leszűkült v. megszűnt további természetidegen technológiai elemek bevezetése Nagy adagú műtrágyázás (alacsony hatékonysággal) de eredményre vezetett. A talajszerkezet-romlás a vízgazdálkodást is hátrányosan befolyásolta. újabb műtrágya-többletadagok Végül a talaj levegőtlensége is korlátozó tényezővé vált.

10 Fekete ugar helyett füvesítés?
A monokultúra megszüntetése működő ökoszisztéma helyreállítása talajtakaró növények telepítése. A gondozatlanságot nem tűri a fasorban a gyomosságot nem viseli el. Víz- és tápanyag-konkurencia, allelopátia ->látványos kondícióromlás Fejlődési lemaradás

11 Füvesített sorköz Fekete ugar
a gépesítés egyszerűbb, gyorsabb, gépkímélőbb és olcsóbb; IP-ben a sorközi növényállomány búvóhely, táplálék; A helyi gyomnövényállományt megtelepedése, kezelése Fekete ugar a legalacsonyabb a halmozott össztermés legkevesebb a túlélő fák száma fokozott erózió tápanyag-kimosódás humuszveszteség talajtömörödöttség

12 Fasorok gyomirtása Vegyszerérzékenység
mechanikus úton (kézi kapa, oldalazó talajmaró vagy forgó borona) Talajtakarás (szalma, trágya, kaszálék, fekete fólia) Sövényszerű művelési rendszerekben (karcsú orsó) a facsík teljes takarása Tölcsérkoronánál korona alatti egyedi takarás

13 Tápanyag-gazdálkodás kiegyensúlyozott tápanyagellátás.
Magas szervesanyag-igény istállótrágya természetes komposzt sorközi takarónövény Zöldtrágya: homokon rozs, kötött talaj repce, nem bemunkálva, csak kaszálva.

14 kálium és nitrogén igényes
A tápelemek felvételének hatékonysága függ: a talaj levegőzöttsége (minimum 10% légjárható pórustér), a talaj kellő vízállapota (öntözés) biológiai aktivitása (humusz, szerves anyag) Klorózis vashiány mésztúlsúly vagy a levegőtlenség Elkerülése: talaj mésztartalma (fiziológiás mész) megfelelő alany megválasztása

15

16 az őszibarack az egyik legszárazságtűrőbb mérsékelt övi gyümölcsfa
Öntözés az őszibarack az egyik legszárazságtűrőbb mérsékelt övi gyümölcsfa Vízfogyasztása csak 60%-a az alma napi vízfogyasztásának A vízhiányra érzékeny a virágzás, a kötődés és az érést megelőző időszakban. Az öntözés elengedhetetlen intenzív termesztésben az érés előtti öntözés terméshozam-növelő gazdaságosság (drága berendezések, a magas vízdíj)

17 Szükség szerinti csapadékpótló öntözés gazdaságos
Az öntözés időpontja Szükség szerinti csapadékpótló öntözés gazdaságos utolsó gyümölcsnövekedési hullámban adott öntözés. A kora tavaszi, nyár eleji öntözés - hajtásnövekedés, (gyümölcsméret csökken) Száraz nyáron kondícionáló öntözés (nyár végén) Öntözési módok Esőztető (színező, fagyvédő, párásító) A csepegtető öntözés víztakarékos, automatizált üzemeltetésű tápanyagpótlással is kombinálható,

18 Öntözés az integrált termesztésben
megnövelt vízigényt jelent a talaj vízkapacitását növelő, megőrző talajművelési eljárásokat kell alkalmazni a mélylazítás, a talajtakarás, a fasorok gyommentessége a felszínen sekély porhanyós réteg fenntartása, a gyepes sáv rendszeres kaszálása. cserjés fasorok a szélvédelemre,(párolgás csökken)

19 Az őszibarack koronaformái
A természetes koronaalakulása: a bokorfa Ehhez közelálló formák: a katlan- és a tölcsérkorona. A mesterséges koronaformák létrehozásának célja: a termelés intenzitásának növelése a gyorsabb termőre fordulás, a nagyobb kezdeti terméshozamok a kézi munka hatékonyságának növelése a gépi munkák elvégzésének könnyítése, az áruminőség javítása a növényvédelem hatékonyságának növelése szerepelt.

20 Az integrált termesztés követelményei:
Cél a fényhasznosítást lehető legjobban biztosító koronaszerkezet és sorvezetés Az integrált termesztés követelményei: a legkevesebb és legenyhébb metszéssel nevelhető fel a korona egészének teljes megvilágítottságát és átpermetezhetőségét biztosítja. Ilyen a tölcsérkorona és a karcsú orsó.

21

22 Alakító metszés alapelvei

23 Katlan korona Tm: 40-60cm Fm: 2-3m 3-4 vázágú nyitott korona

24

25

26

27 Tölcsér és váza korona 3 meredeken (60-70°-os szögben) álló vázág, + gallérágak A törzsmagasság 60 cm. egyvesszős vagy szálvesszős metszés Térállás 7×4 m (357 fa/ha), erősebb talajon és alanyon 7×5 m (285 fa/ha). Magassága 2,5-3,0 m. vázakorona térigénye 6×4 m

28 A tölcsérkorona alakító metszése
három azonos erősségű vesszőt, élő, kifelé álló rügyre, azonos hosszúságúra metsszük vissza 30-40 cm hajtáshosszúságnál 1. nyári hajtásválogatás a három legjobb dőlési szögű és azonos fejlettségű hajtás marad a többit tőből eltávolítjuk.

29 Metszés a második év tavaszán.
A meredek vázágak továbbnevelése a gallérágak legalsó szintjének indítása. A vezérvesszőket csúcsrügyből neveljük tovább

30

31

32

33

34 Karcsú orsó Kör alapvetületű, központi tengelyes, kis termetű
sövényszerű. térállás 4,5×2 m (1111 fa/ha). A fa magassága 3 m. egyedi könnyű támoszlop 40-60 cm törzs 3 vázkar,(egyéves termő vesszők és kétéves gallyak).

35

36

37 Őszibarack-metszési módok
Őszibarack-metszési módok. a) egyvesszős metszés; b) szálvesszős metszés A termővesszőket rövidre metszük, erős hajtások képződnek A következő évben a letermett vesszőket a legalsó, még alkalmas termővesszőre metszük vissza A „csökkentett számú szálvesszős metszés”-nél a fajtától, életkortól függően meghatározott számú visszametszés nélküli „szálvesszőt” hagyunk meg

38

39

40

41 Terhelés beállítása terület teljesítőképessége (t/ha) (életkor, területi adottságok – becsülhető) egy fától várható termés (kg/fa) fajtára jellemző gyümölcs tömeg (g/db), átmérő a leírásokból (mm) kívánt méretből fánként meghagyható gyümölcsmennyiség (db/fa) szükséges vesszőszám: m m= q/(fxg) q:kg/fa, f:gyümölcs db/vessző, (max. 4db) g: kívánt gyümölcs átlagtömege

42

43

44 Gyümölcsritkítás teljes virágzás után az 5-6. hét
gyümölcskezdemények: 22-27mm a megkésett ritkítás nem fokozza a méretet, de tehermentesíti a fát mértékét a vesszőnként meghagyandó gyümölcsszámban adjuk meg

45


Letölteni ppt "Az őszibarack és a nektarin agrotechnikája"

Hasonló előadás


Google Hirdetések