FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. EURÓPAI FORRADALMAK február március március március március március.

Az előadások a következő témára: "FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. EURÓPAI FORRADALMAK február március március március március március."— Előadás másolata:

1 FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

2 EURÓPAI FORRADALMAK 1848. február 23. 1848. március 11. 1848. március 13. 1848. március 15. 1848. március 18. 1848. március 22. Párizs/köztársaság/ Prága Bécs/V. Ferdinánd/ Pest Milánó-Velence Habsburg Birodalom

3 Forradalom menete Pozsony: az országgyűlés elfogadja a forradalmi hullám miatt Kossuth követeléseit ALKOTMÁNY-FELELŐS KORMÁNY 1848.március 15.: Kossuth Bécsbe indul

4 Pesti események: Pilvax kávéház/forradalmi ifjak/ Elindulnak az egyetemre az orvosokhoz, mérnökökhöz, jogászokhoz a 12 ponttal és a Nemzeti dallal 10 óra: Landerer nyomdájához mennek kinyomtatják a nép követeléseit 11 óra: több ezres tömeg/Múzeumkert/ 15 óra: tömeggyűlés az esőben/10000 ember/ Jókai felolvassa a 12 pontot Budára! Budára! A helytartóhoz! Táncsics Mihály kiszabadítása Nemzeti Színház: Bánk bán „Az első felvonás gyönyörűen sikerült” /Széchenyi/

5 Pilvax kávéház

6 12 pont Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését Felelős minisztériumot Budapesten Évenkénti országgyűlést Pesten Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben Nemzeti őrsereg Közös teherviselés Úrbéri viszonyok megszüntetése Esküdszék képviselet és vallási tekintetben Nemzeti Bank Katonák esküdjenek meg az alkotmányra, … Politikai státuszfoglyok szabadon bocsátassanak UNIO=egyesülés Erdéllyel

7 Első felelős magyar minisztérium Bécs engedményekkel kívánja eloszlatni a forradalom továbbfejlődését, hazánk esetleges elszakadását 1848. április 7.: Batthyány Lajos elképzelései alapján megalakul a kormány Miniszterelnök : gróf Batthyány Lajos Pénzügy : Kossuth Lajos Közmunka-közlekedés : Széchenyi István Igazságügy : Deák Ferenc Belügy : Szemere Bertalan Földm.- Ipari- Kereskedelmi : Klauzál Gábor Közoktatásügy : Eötvös József Honvédelem : Mészáros Lázár Külügy : Eszterházy Pál

8 1848. április 11.: V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket KÖZTEHERVISELÉS JOBBÁGYTERHEK ÚRBÉRI VISZONYOK ELTÖRLÉSE A KÖZÖS ÜGYEKRŐL NEM RENDELKEZIK HAZÁNK A HABSBURG BIRODALOM RÉSZE MARADT Az országgyűlés Pozsonyból Pestre költözik

9 Nemzetiségi kérdések Az udvar célja: - a kisebbségeket ellenünk hangolni - gátolni a horvát-magyar kiegyezést - gátolni Erdély unióját Következménye: - Josip Jellačić kinevezése horvát bánná - fegyveres ellenállások -1848. szeptember 9-10.= Eszterházy és Batthyány lemond

10 1848-1849 Forradalom és szabadságharc Szeptemberi fordulat: 1848. szeptember 11.: Jellačić horvát bán Légrádnál átlépi a Drávát Megtámadja hazánkat 1848. szeptember 25.: A király kinevezi Lamberg altábornagyot a magyarországi hadak főparancsnokává

11 1848. szeptember 28. A császár a főparancsnokot Pestre küldi Lamberget a feldühödött pesti nép felkoncolja Kossuth fegyverbe szólítja a lakosságot Toborzókörútra indul A fiatal magyar sereg nem ütközik meg Keszthely-Veszprém városába húzódik vissza Móga János az új főparancsnok

12 1848. szeptember 29. PÁKOZDNÁL a horvátok megtámadják védekező seregünket A vereség után Jellačić visszavonul Móga sem aknázza ki a győzelmet Háromnapos fegyverszünetet köt, így rendezheti fiatal seregét Közben a horvát bán erőltetett menetben Bécs felé menekül Ez a nap a magyar sereg születésnapja

13 1848.október 2. Batthyány gróf végleg lemond Bécs feloszlatja az országgyűlést Jellačićot nevezik ki Bécsben a magyarországi haderő főparancsnokává 1848. október 6. Bécsben ismét forradalom A Latour hadügyminisztert a tömeg felakasztja Az udvar Olmützbe menekül /Morvaország/

14 1848. október 7. OZORA Jellačić tartalék hadosztálya egyesülni akart a horvát főerőkkel Perczel Mór és Görgey Artúr seregei megadásra kényszerítik őket Kossuth számára világossá válik, hogy nincs más út, mint a fegyveres harc folytatása Bécs ellen = SZABADSÁGHARC Kétforintos-ötforintos bankjegy = 40.000 katona Széchenyit a döblingi tébolydába szállítják

15 1848. október 8. Megalakul az új kormány Országos Honvédelmi Bizottmány Elnöke: Kossuth Lajos Kossuth úgy dönt, hogy a magyar sereg átkel a Lajtán és követi a horvát csapatokat Ezzel támogatnánk a bécsi forradalmat Az udvar kinevezi Alfred Windischgrätz tábornokot a császári csapatok főparancsnokává Cél: a magyar és a bécsi forradalom leverése

16 1848. október 30. SCHWECHAT: súlyos magyar vereség OKA: Móga későn kelt át a Lajtán Nem segíthetettünk a bécsi forradalomnak KÖVETKEZMÉNYE: Móga lemond Kossuth kinevezi Görgeyt Görgey célja egy ütőképes sereg kiállítása Parasztokat felfegyverezni, kiképezni Délvidéki, erdélyi betöréseket visszaverni Délvidék= szerb felkelők /Damjanich János Kiss Ernő védi/ Erdély= Puchner császári csapatai

17 1848. november-december Puchner elfoglalja Kolozsvárt Megadásra szólítja fel a székelyeket A székelyek a fegyveres ellenállás mellett döntenek Gábor Áron ezermester ágyúival visszaverik a császári csapatokat Kossuth kinevezi az erdélyi magyar seregek főparancsnokává: Jozef Bemet /Bem József/ Bem az 1830-31-es lengyel szabadságharc hőse

18 Az udvar második támadása ÉSZAKRÓL15.000 főszlovák DÉLRŐL14.000 főszerb KELETRŐL15.000 főromán Puchner NYUGATRÓL44.000 főosztrák Windischgrätz 88.000 fő

19 1848. december 2. Bécsben V.Ferdinándot lemondatják Helyette I.Ferenc Józsefet(1848-1916)nevezik ki új uralkodónak Nem koronázzák meg magyar királynak Célja a birodalom egységének helyreállítása a szabadságharc leverésével Megtámadja hazánkat Görgey tudja, hogy seregünk jóval gyengébb Visszavonul, feladva Győr várát

20 Kossuth kiábrándul Görgeyből /Igaza van?/ OSZTRÁKMAGYAR 36.900 főgyalogos23.000 fő 6.200lovas_ 216tábori ágyú103

21 1848. december 26. MÓR: Perczel Mór Kossuth sürgetésére csatát vállal és súlyos vereséget szenved Nyitva az út a főváros felé Az országgyűlés dönt a kormány Debrecenbe való költözéséről (ipar=Nagyvárad) Megtörténik a főváros kiürítése Pest-Szolnok vasútvonal

22 1849. január 5. Windischgrätz bevonul a kiürített Pestre Úgy gondolta, hogy ezzel leverte a forradalmat A Pesten maradt Batthyány Lajos grófot börtönbe záratja Perczel Mór fedezi a keletre vonuló kormányt Görgey Artúr északra tér ki, hogy maga után csalogassa Windischgrätz seregét Északi kitérő:1.elvonja a figyelmet Debrecenről 2.megállítja a szlovákokat 3.felvidéki magyar városok

23 1849. január 5. VÁCI NYILATKOZAT Görgey esküt tesz a harcok további folytatására Megegyezést csak akkor fogad el, ha biztosítja Ausztria alkotmányos jogainkat Görgey nem fogadja el az O.H.B. parancsait Csak Mészáros Lázár honvédelmi miniszternek engedelmeskedik Következménye: Kossuth bizalmatlan Henryk Dembiński a magyar hadak új főparancsnoka

24 AZ ÉSZAKI KITÉRŐ FOLYTATÁSA Görgey átvonul a Garam-völgyén Bányavárosokat érint Átkel a Branyiszkói-hágón Érinti Eperjes és Kassa városát Tiszafüred felé veszi az irányt

25 ERDÉLY KOLOZSVÁR1848.dec. vége Bem seregével visszafoglalja MAROSVÁSÁRHELY1849.I.13.Bem bevonul seregeivel VÍZAKNA1849.II.4.visszavonulás PISKI1849.II.9.fahíd NAGYSZEBEN1849.III.11.Puchner menekül VÖRÖSTORONYI- SZOROS 1849.III.15.Erdély felszabadítása

26 1849. február 26-27. Kápolnánál a Görgey helyére állított Dembiński próbálja megállítani Windischgrätz seregét Kapkodó, ellentmondó parancsok (következménye súlyos vereség) Tiszafüred:Görgey az elégedetlen tisztikar élére áll és leváltja Dembińskit Kossuth első haragjában fel akarja akasztatni Görgeyt A tisztek nyomására ismét Görgey a főparancsnok

27 A dicsőséges tavaszi hadjárat Klapka és Görgey terve alapján Kisebb színlelt támadás Pest felé,majd visszavonulás Windischgrätz ellentámadásba megy át és ekkor a mögé került seregünk megtámadja Elvágjuk az osztrákokat Pest-Budától

28 1849. április 2.HATVAN 1849.április 4.TÁPIÓBICSKE 1849.április 6.ISASZEG 1849.április 10.VÁC 1849.április 19.NAGYSALLÓ 1849.április 22.KOMÁROM

29 BUDA FELSZABADÍTÁSA Komárom várának visszafoglalása után Windischgrätz leváltása Az osztrák haderő zöme kivonul az országból Az osztrákok visszavonulnak Bécs védelmére 1849.május 21.: a magyar csapatok célja Buda felszabadítása Hiba?

30