A demokrácia alapvető intézményei A hatalmi ágak megosztása Politológia I.Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév.

Az előadások a következő témára: "A demokrácia alapvető intézményei A hatalmi ágak megosztása Politológia I.Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév."— Előadás másolata:

1 A demokrácia alapvető intézményei A hatalmi ágak megosztása Politológia I.Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

2 I. A demokrácia alapvető intézményei I. Demokrácia modern kori fejlődése: polgári forradalmak szerepe Demokrácia: nép uralma Képviseleti demokrácia: népszuverenitás elve választott népképviselők testülete által. Modern demokrácia: alkotmányos jogállam intézményei + általános választójog. Demokratikus kormányzás elvei (G. Brunner): jogállamiság, demokratikus alapelvek, szociális államiság

3 I. A demokrácia alapvető intézményei II. Jogállamiság elve: jog elsődlegességének elve (legalitás) Demokratikus alapelvek: népszuverenitás és képviseleti elv. Szociális államiság elve: szociális jogok kiterjesztése. Alkotmányos-jogállami, képviseleti demokráciák főbb jellemzői:

4 I. A demokrácia alapvető intézményei III. Demokrácia alapkövetelményei: 1. államhatalom ellenőrizhetősége + polgárok szabad akaratából leváltható legyen a kormány; 2. törvényes, legitim ellenzék szerepe; 3. társadalmi alrendszerek nagyfokú autonómiája; Liberális demokrácia, polgári demokrácia és pluralista demokrácia.

5 II. A hatalommegosztás elve I. Hatalommegosztás elvének lényege: a hatalomnak több intézmény közötti megosztása abból a célból, hogy a törvények meghozása, végrehajtása és betartásuk ellenőrzése ne legyen egy kézben. Alapvető hatalmi ágak: törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom. Montesquieu: hatalommegosztás szükségessége a zsarnokság elkerülése érdekében. Törvényhozás, végrehajtó hatalom, igazságszolgáltatás: nemcsak funkcionális, hanem hatalmi forrás alapján történő elkülönülés.

6 II. A hatalommegosztás elve II. Hatalmi ágak megosztásának hangsúlyos szerepe az Egyesült Államokban. Hatalommegosztás: társadalmi egyensúly polgárok csoportjai között. Hatalommegosztás elvének differenciálódása alkotmánybíráskodás révén. DE a hatalommegosztás elve nemcsak az államhatalmi ágak horizontális munkamegosztására terjedhet ki.

7 III. A törvényhozó hatalom (a parlament) Parlament: népképviselet fő szerve + modern demokrácia egyik legfontosabb szerve. Kialakulása: középkori rendi képviseletekből. Népszuverenitás fő letéteményese. De a parlament hatáskörét korlátozza az alkotmány, a hatalommegosztás alkotmányos elve, a közvetlen demokrácia és az önkormányzatok jogai.

8 IV. A parlament struktúrája I. Modern parlament mintaképe: XIV. századtól kezdve kifejlődő angol parlament volt. Kétkamarás parlament: alsóház és felsőház Törvényhozó hatalom kettős szerkezetének célja: demokratikus hatalommal való visszaélés megakadályozása. Felsőház: szövetségi állam összetételét vagy korporatív közvetlen képviseletet jelenít meg.

9 IV. A parlament struktúrája II. Felsőház háromféle módon történő megválasztása (G. Brunner). 1. Minden államból közvetlen választással azonos számú képviselő felsőházba történő küldése (USA, Ausztrália, Svájc). 2. Egyes tartományok parlamentjei lakosság arányában delegálnak képviselőket a szövetségi kamarába (Ausztria, India). 3. Végrehajtó hatalom részéről történő delegálás (Németország)

10 IV. A parlament struktúrája III. Kétkamarás parlamenteknél, az alsóház megválasztásánál nehéz konzisztens elveket találni. Alsóház: törvények kezdeményezése és megvitatása, első fokon való eldöntése, költségvetés elfogadása. Törvényhozás fő funkciói a demokratikus rendszerekben (W. Bagehot):

11 IV. A parlament struktúrája IV. Parlament: belső tagolt szervezet. Főbb szervek: elnökség, bizottságok és frakciók. Bizottságok: törvényhozás munkájának elősegítése. Állandó, ad hoc és vizsgálóbizottságok. Frakciók: parlament pártpolitikai tagoltságának tükrözése a megszerzett mandátumok arányában. Létrehozásukhoz az elnyert mandátumok bizonyos száma szükséges.

12 V. A törvényhozás folyamata I. A Parlament fő funkciója: törvényhozás Törvények kezdeményezése: egyes képviselők, képviselőcsoportok, kormány és a köztársasági elnök. Törvényjavaslatok megvitatása több olvasatban történik. Parlamenti bizottság: törvényjavaslat tartalmának megvitatása. Plenáris vita két szakasza: általános és részletes vita. Végszavazás.

13 V. A törvényhozás folyamata II. Szavazás rendjének szerepe a törvények elfogadásában. Egyszerű többség, ill. abszolút és minősített többség. Az alkotmány elfogadásához, az alkotmányos törvények módosításához minősített többség kell! Parlament hatásköre: éves költségvetés elfogadása. Költségvetési vita: bizalmi szavazás a kormány mellett vagy ellen.

14 VI. A végrehajtó hatalom ellenőrzése Ellenőrzés főbb formái: 1. Képviselők kormányhoz intézett kérdései, interpellációi. 2. Törvényhozás joga vizsgálatok indítása, a közvéleményt foglalkoztató homályos ügyekben. 3. Petíciós jog: polgárok panaszai és kezdeményezései 4. Bizalmatlansági indítvány benyújtása a kormánnyal szemben. DE: bizonyos kérdésekben a kormány csak a parlamenttel egyetértésben intézkedhet!

15 VII. A politikai hivatalviselők kiválasztása I. Kormányhivatalok számáról és rendjéről is a parlament rendelkezik. Legfőbb hivatalok tisztviselőinek megválasztása a parlament által: 1. köztársasági elnök és kormányfő; 2. Legfelsőbb Bíróság (Kúria Magyarországon) elnöke; 3. Alkotmánybíróság tagjai; 4. Állami Számvevőszék elnöke; 5. Állampolgári jogok biztosa (ombudsman).

16 VII. A politikai hivatalviselők kiválasztása II. Választás rendje funkcióktól függően alakulhat. Államfő, kormányfő megválasztása: pontosan rögzített előírások. Parlament szerepe a hivatásos politikusi réteg kinevelésében. „Politikai osztály”: politikai közösség egészének ügyeit intézi és a legfontosabb kollektív döntéseket hozza meg. Parlament szocializációs szerepe.

17 VIII. A parlament integráló-legitimáló szerepe Országgyűlés munkája: minden demokratikus rendszerben az ország politikai életének középpontjában áll. Leszavazott kisebbségi álláspontok megjelenítése. Nyilvános viták szerepe a politikai közösség integrációjában + parlamenti döntések és kormányzati intézkedések legitimációjában. Funkciók alapján való osztályozás: vitaparlament és munkaparlament.

18 IX. A képviselők jogállása A parlamenti képviselők jogállása egyenlő. Képviselők: különleges tisztelet és jogvédelem illeti meg őket. Képviselők mentelmi joga: abszolút hatalom visszaéléséveivel szemben. Mentelmi jog két fontos eleme: Képviselők sajátos munkajogi helyzete. Összeférhetetlenségi törvények célja:

19 Köszönöm a figyelmet!