A BÚZA TERMESZTÉSE október 03. Debrecen. Őszi búza (Triticum aestivum) Származása Géncentruma Kis-Ázsia pontosabban Szíria, Jordánia, Izrael területe.

Az előadások a következő témára: "A BÚZA TERMESZTÉSE október 03. Debrecen. Őszi búza (Triticum aestivum) Származása Géncentruma Kis-Ázsia pontosabban Szíria, Jordánia, Izrael területe."— Előadás másolata:

1 A BÚZA TERMESZTÉSE 2006. október 03. Debrecen

2 Őszi búza (Triticum aestivum) Származása Géncentruma Kis-Ázsia pontosabban Szíria, Jordánia, Izrael területe - i.e. 15 ezer évről tárgyi emlékek. Legrégebbi előfordulás az ókori Mezopotámiában volt. Termesztették Egyiptomban és a görög-római mediterráneumban is. A Kárpát medencébe is nagy valószínűséggel római közvetítéssel jutott el. A magyarországi búzatermesztés a feudális államrend kialakulásával, a birtokviszonyok stabilizálódásával teremtődött meg. A XIV-XV. századra meghatározó árunövényünkké vált. Maga a búzatermesztés a XX. században teljesedett ki (biológiai-genetikai, agrokémiai és műszaki fejlesztések eredményeként). Jelentősége Tápértéke nagyobb, mint az összes többi gabonáé. Termesztésének a célja általánosan az emberi táplálkozási igények kielégítése. Mellette állati takarmányozás, illetve takarmány-feldolgozóipari felhasználás. Növekvő szerepe van az ipari felhasználásnak is. Vetésterülete a Világon kb. 240 m ha, Mo-on 1,1-1,2 m ha Termésátlaga változó 3,5-4,5 t/ha Hasznosítása 1.Magvak: -élelmiszeripar (sütőipar, tésztaipar, tápszerek, reggeli) -takarmány, -ipari felhasználás (vitális glutén, keményítő, szeszgy., gyógyszeripar – glutaminsav, E-vitamin)

3 2.Szártag: -alomanyag, -papíripar, -cellulózkészítés, -fűtőanyag (biobrikett) 3.Szalmatörmelék: -alomanyag, -vegyipar, -fűtőanyag. Rendszertan –Poaceae /Gramineae/ család –Triticum nemzetség A Triticum nemzetség fajainak csoportosítási szempontjai: –Kromoszómaszám alapján /különböző ploidszintű sorozatok/ –Morfológiai tulajdonságok alapján –Termesztésbevétel foka alapján

4 A Triticum nemzetség rendszertana (Lelley-Rajháthy, 1955) SorozatGenom Vad fajok Termesztett (kultúr) fajok a szem a toklászban zárt a szem csupasz Diploidea (alakor) n=7 AA Triticum boeticum T. urartu Triticum monococcum - Tetraploide a (tönke) n=14 AABB Triticum dicoccoides Triticum dicoccum Triticum georgicum Triticum durum Triticum turgidum Triticum polonicum Triticum carthlicum Triticum turanicum AAGG Triticum araraticum Triticum timopheevi- Hexaploidea (tönköly) n=21 AABBDD- Triticum spelta Triticum macha Triticum aestivum Triticum sphaerococcum Triticum vavilovi

5 Triticum fajok jelentősége Triticum boeticum Triticum boeticum (vad alakor) A termesztett alakor ősi alakja, betegségellenállósága kiváló. Triticum monococcum Triticum monococcum (Termesztett alakor vagy egyszemű búza) Csak termesztve fordul elő Közép-Európában és a Balkánon. Triticum dicoccum Triticum dicoccum (tönke vagy kétszemű búza) A legrégebben termesztett faj. Triticum durum Triticum durum (keményszemű búza) Szemtermése megnyúlt, keskeny, üveges állományú. Fehérjetartalma magasabb, mint a T. aestivum fajnak. Lisztjét száraztésztagyártásra használják, tésztájához nem szükséges tojás. A világ búza vetésterületének mintegy 7-9 %-át foglalja el. Triticum aestivum A búza vetésterület 90-92 %-án ez a faj található. Őszi, tavaszi és járó változata egyaránt ismert. Az emberiség egyik legfontosabb táplálékgabonája a rizzsel együtt.

6 1.Vadfajok -kalászorsó éréskor törékeny, -szemtermés vékony, ezerszemtömeg kisebb. 2. Toklászos kultúrbúzák -kalászorsó éréskor még törékeny, -önmagától nem csak csépléskor töredezik, -szemtermése teltebb. 3.Csupasz szemtermésű kultúrbúza -kalászorsó csépléskor nem törik, -szemtermése telt, -toklászok közötti teret teljesen kitölti. Magyarországon a hexaploid T.a. ssp. vulgare a közönséges búza, annak is főként az őszi változata, szerényebb mértékben a tetraploid T. durum (makarónibúza) van köztermesztésben. Kisebb területen mutatkozik kezdeményezés a T. spelta termesztésére.

7 Triticum fajok Triticum monococcum

8 Triticum dicoccum

9 Triticum durum

10 Triticum spelta (tönkölybúza)

11 Triticum aestivum

12 A Triticum aestivum alfajai és ökotípusai Alfajok –Rendszerezés alapja: –Kalász szálkázottsága –Kalász (pelyva) színe –Szem színe –Pelyva szőrözöttsége

13 Triticum aestivum subspecies muticum (tar búza) varietas lutescens a kalász fehér, a szemek piroslóak. A jelenleg termesztett fajták nagy része ebbe a csoportba tartozik. varietas milturum a kalász vöröses, a szemek piroslóak Triticum aestivum subspecies aristatum (szálkás búza) varietas erythrospermum a kalász fehér, a szemek piroslóak. varietas ferrugineum a kalász vöröses, a szemtermés pirosló.

14 A Triticum aestivum ökotípusai 1. Humid éghajlat búzái 1.1. Nyugat-európai őszi búzák Erős szár, széles levelek, hosszú kalász jellemzi. Nagy ezerszemtömegűek, termésátlaguk magas, sütőipari minőségük gyenge-közepes. Vízigényük nagy. 1.2. Mediterrán őszi búzák Télállóságuk gyenge, jó szárazságtűrésűek, jó minőség jellemzi őket. 1.3. Észak- és közép-európai őszi búzák Jó télállóság, alkalmazkodó képesség és szárazságtűrés jellemzi. Sütőipari minőségük jó. 1.4. Kelet-ázsiai búzák Rövid tenyészidejűek, jó szárszilárdság jellemzi. Őszi és járó típusúak tartoznak ide. 1.5. Észak-, nyugat- és közép-európai tavaszi búzák Hőigényük alacsonyabb, zordabb telű területeken jelentős. 2. Sztyeppi típusú őszi búzák Őszi és tavaszi változatai is ismertek. Rendkívül jó télállóság, szárazság és minőség jellemzi. A hazai nemesítésben nagy szerepet játszott. 3. Sivatagi és félsivatagi éghajlat búzái Xerofita jellegűek, gyors fejlődésűek, korán érők. 4. Párás éghajlatú, magas hegyvidék búzái Nagy vízigényűek, nagy levélfelülettel rendelkeznek.

15 A búza használat szerinti csoportosításai Világkereskedelmi minőség alapján végzett csoportosítás 1.Kemény szemű, piros őszi búza 2. Puha szemű, piros őszi búza 3. Kemény, piros szemű tavaszi búza 4. Fehér búza Sütőipari minőség alapján végzett csoportosítás 1. Javító minőség (A1-A2 minőségi osztály, sütőipari értékszám 70 felett, Mv Magdaléna, Jubilejnaja 50) 2. Étkezési vagy malmi minőség (B1-B2 minőségi osztály, sütőipari értékszám 50-70 között, GK Kincső, GK Öthalom) 3.Takarmány minőség (C1-C2 minőségi osztály, sütőipari értékszám 50 alatt, Adriana, Mv Irma, Martonvásári 24,GK Répce)

16 Érésidő alapján végzett csoportosítás 1.Korai érésű fajták: GK Öthalom, GK Élet, GK Kalász, GK Garaboly, GK Verecke, Mv Emese, Mv Palotás, Mv Marsall, Alföld-90, Kompolti-3 2. Középérésű fajták: Mv Magvas, GK Cipó, Róna, Hunor, GK Miska, Mv Csárdás, GK Petur, Bőség, Mv Verbunkos, Mv Süveges, Mv Suba, Mv Ködmön, GK Hattyú 3. Középkésői érésű fajták:Gaspard, Mv Magdaléna, Ludwig, GK Holló, Carlo, Capo

17 A búza minősége A búzaminőség jellemző vizsgálatai: hektolitertömeg (78 kg/hl) ezerszemtömeg (40 g) nedvességtartalom (14%-tól, betakarításkor: 15-18%) Keverékesség (rostálás útján) Acélosság (fénylő, üvegszerű és a fehér, lisztes szemek aránya) nyersfehérje tartalom (aminosav-összetétel) nedves sikér mennyiség, terülése (27-34%, 4-6 mm) farinográf (valorigráfos) érték és minőség (A 1-2, B 1-2, C 1-2 ) extenzográfos vizsgálat (tészta szakítószilárdsága) sikér arányszám (opt. 2,8) próbacipó (1300-1400 cm 3 ) alveográfos érték fehérjék HPLC frakcionálása hagberg-féle esésszám (250-350 s) szedimentációs próba (Zeleny szám –üledék térfogat mm-ben) glutén index (sikér tömegarány) mikotoxinok (F2, DON, fuzárium) növényvédőszer maradványok radioaktivitás

18 Nyersfehérje-tartalom Sikér: N-tartalmú szervesanyag tk. tartalékfehérje, a búzaszem vízben nem oldódó térhálós fehérjeváza fehérjék szerves és szervetlen alkotókból állnak, szervetlen alkotók: ammónia, nitrátvegyületek, stb. szerves alkotók: szabad aminosavak és fehérjék fehérjék: funkcionális (enzimek) és tartalékfehérjék tartalékfehérjék: endospermium, aleuronréteg és csírafehérje frakciók csírafehérje: egyszerű és összetett fehérjék egyszerű fehérjék: albumin és globulin, gliadin és glutenin oldódás szerint: albumin vízoldható, globulin híg sóban oldódik, gliadin 70%-os alkoholban oldható és glutenin gyenge lúgban óldódik. Sikérbeni alkotók és arányuk: 43% gliadin 39% glutenin 14 % egyéb fehérje

19 A búzaszem kémiai összetétele Víz Nyersrost Nyerszsír Nyersfehérje albuminok globulinok gliadin glutelin N-mentes kiv. anyag keményítő cukrok pentozánok Hamu 10,0-13,5 % 2,0-2,5 % 1,5-2,0 % 11,0-15,0 % 0,40 % 0,60 % 4,00 % 65,0-70,0 % 50,0-60,0 % 2,5 % 6,0-7,5 % 1,8-2,0 %

20 A búza szemtermésének részei (tömeg %) Termés- és maghéj: Aleuronréteg: Endospermium: Csíra: 8,0 % 7,0 % 82,5 % 2,5 % Összesen100,0 %

21 A búza morfológiája Gyökérzet Hajtásrendszer Szár Levélzet Virágzat Termés

22

23 A búza morfológiája I. 1.Gyökérzet - a búza gyökérzete bojtos gyökérrendszer -a gyököcskéből alakul ki az alapgyökér -a szikközépi szárból (mezokotyledon) fejlődnek ki a másodlagos, hajtáseredetű gyökerek (mellékgyökerek) -az alapgyökér és az elsődleges gyökerek alkotják az elsődleges gyökérzetet, ami még az ősz folyamán kialakul, és a tenyészidőszak kezdetén tölt be fontos szerepet - az elsődleges gyökérzet 100-200 cm-re hatol a talajba -a másodlagos gyökérzet tavasszal, a bokrosodás időszakában fejlődik, zömük a talaj felső, 30-60 cm- es rétegében helyezkedik el, a bokrosodási csomóból alakulnak ki -a másodlagos gyökerek teszik ki a gyökérzet nagyobb hányadát

24 A búza morfológiája II. 2. Hajtásrendszer - a csíra gyököcskéjéből jön létre - először a rügyhüvellyel (coleoptil) védett csírahajtás (főhajtás) alakul ki - a mellékhajtások bokrosodáskor alakulnak ki a bokrosodási csomó hónalj rügyeiből - a szárbaindulás addig nem indul meg, amíg a mellékhajtások ki nem alakulnak - a mellékhajtásnak csak akkor van értéke, ha kalászt is hoz (produktív mellékhajtás) - a búzának üreges szalmaszára (culmus) van, magassága 50-110 cm között van - a szárat csomók (nóduszok) ízközökre (internódium) osztják - a szem:szalma arány 1:1 - a szárszilárdságot szárrövidítő (retardáns) szerek alkalmazásával javítani lehet

25 A búza morfológiája III. 3. Levélzet - rügyhüvely (coleoptil) - módosult levél, feladata a csírázás során a főhajtás kezdeményének védelme -lomblevelek (foliae) - a hajtáson képződött levelek száma 3-8 közötti - a lomblevél részei: - levélhüvely (vagina) - a levélalap módosulásából jött létre, a szárat öleli át - fontos szerepet tölt be a szár szilárdításában - levéllemez (lamina) - alakja alapján lehet szálas, lándzsás-szálas, illetve lándzsás - erezete párhuzamos, a középér fejlettebb - a levelek állása lehet felálló, elhajló, vízszintes, illetve csüngő - legnagyobb szerepe az asszimilációban a zászlós levélnek van - nyelvecske (ligula) - feladata a víz levélhüvelybe jutásának megakadályozása - fülecske (auricula) - a levéllemez válla végződik a fülecskében - mérete fajra jellemző, a kalászosok korai fejlődési stádiumában történő megkülönböztetésére alkalmas

26

27

28 A búza morfológiája IV. 4. Virágzat - a virágok összetett virágzatot, kalászt (füzéres füzér) alkot - a kalász hossza általában 6-10 cm - a kalász tömöttségét a Neergard-viszonyszám fejezik ki D = (Σnx100)/h, ahol h = egységnyi hossz (100 mm) n = kalászkák száma - laza kalász, ha D < 23,9 - középtömött kalász, ha D = 24,0-29,9 - tömött kalász, ha D = 30,0-39,9 - igen tömött kalász, ha D > 40 -fontos morfológiai tulajdonság a kalász szárhoz viszonyított helyzete (felálló (erectum) vagy bókoló (nutans) fajták) - a kalász részei a, kalászorsó (rachis) - a virágzat főtengelye - kiszélesedő része, melyen a kalászkák ülnek az orsópadka - az orsópadkák közötti rész az orsóíz - a kalászorsó törékenysége az ősi, vad típusokra jellemző

29 b, kalászkák - helyzetük alapján csúcs- és oldalkalászkákat különböztetünk meg - a kalászkák száma 15-20 - a kalászka morfológiailag egyszerű fürtvirágzat, benne 8-9 virágkezdemény fejlődik, de csak 3-5 válik termőképessé - részei: - kalászkatengely (rachilla) - pelyvalevél (2-2 db) (glumae) -toklász - minden virágot két toklász borít, a külső toklász (palea inferior) és a belső toklász (palea superior) - a toklászok zártsága meghatározza a kalászbetegségekkel szembeni ellenállóságot - szálka (arista) - a tar (muticum) fajtáknál nincs - a szálka hossza 1-15 cm közötti - a búza virágai hímnősek (kétivarú) - a virágban 3 porzó és egy kétágú, tollas bibe található A búza morfológiája V.

30 A búza morfológiája VI. 5. Termés - a búza termése száraz, zárt szemtermés, benne egyetlen mag, a maghéj a terméshéjjal szorosan összenőtt - a hasi barázda mélysége és alakja jelentősen befolyásolja a kiőrlési %-ot - a szemtermés állománya alapján lisztes (lágy) és acélos (üveges, kemény) szemű búzát különböztetünk meg - a szemtermés szerkezeti felépítése - termésfal (pericarpium) 3-6 % - exocarpium - mezocarpium - endocarpium - maghéj - hialinréteg - endospermium - aleuronréteg (fehérjefelhalmozódás) 5-8 % - keményítős endospermium 82-86 % - csírapajzs (scutellum) - embrió 2-3 % - gyököcske (radicula) - rügyecske (plumula) 2-3 %

31 Nemzeti Fajtajegyzékben államilag minősített búzafajták jegyzéke található több, mint 150 fajta. Ám mindössze 20-25 fajta, amit jelentősebb területen termesztenek. Magyarországon két kutatóintézetben (Martonvásáron és Szegeden) és több nemesítő intézetben zajlik búzanemesítés. Fajta megválasztás szempontjai: -Termőképesség -Termésbiztonság -Termesztéstechnológia -Minőség: - sikértartalom (27-34%) - Hagberg-féle esésszám (250-350 s) - valorigráfos érték (A-C) - alveográfos érték (nyújthatóság, stb.) - glutén index (sikér tömegarány) - sikérterülés (4-6 mm) - próbacipó (1300-1400 cm 3 ) -Szárszilárdság -Betegség-ellenállóság -Kártevőkkel szembeni ellenállóság -Gyomokkal szembeni ellenállóság -Télállóság -Aszálytűrő-képesség -Nemesítési cél

32 A búza fejlődési szakaszai

33 A búza fejlődési szakaszai I. A növény növekedése során különböző fejlődési szakaszokon megy keresztül, az egyes etapok időpontját a termőhelyi, termesztési körülmények befolyásolhatják. Fenológiai fázisok meghatározására többféle skálát használnak (Feekes, Keller-Baggiolini és Zadoks). Fejlődési szakaszok és azok jellemzői: oVetés – kelés (10-14 nap) csírázás kezdetétől a kelés befejeződéséig a búzaszemek tömegük 50 %-ának megfelelő vizet vesznek fel hőmérséklet: 9,0-12,5 o C, optimális: 15-20 o C csapadék: 10-45 mm, vetésideje: okt. 5-25. (Gál hete) oA fiatal növény fejlődése (15-25 nap) kelés befejezésétől bokrosodásig tart oBokrosodás (50-60 nap) első mellékhajtás megjelenésétől az utolsó m.hajtás képződéséig hőmérséklet: min. 2-4 o C, opt.: 13-15 o C csapadék: 200-350 mm oSzárbaindulás (40 nap) április eleje-közepe bokrosodás befejeződésétől a legfelső levélhüvelyből a kalászcsúcs előtűnéséig őszi búza-fajták vernalizációja (jarovizáció) -1-+1 o C 40-60 nap fényszakasz: őszi búza ősszel rövid-, tavasszal és nyáron hosszúnappalos körülmények között fejlődik (generatív szervek differenciálódása)

34 A búza fejlődési szakaszai II. oKalászolás (4-9 nap) kalászcsúcs megjelenésétől az első portok megjelenéséig május közepe-vége oVirágzás (30-55 nap) első portokok megjelenésétől az utolsó portokok megjelenéséig hőmérséklet: min. 16 o C május vége-június eleje oTejesérés (12-15 nap) a portokok elhervadásától a szemek tejes állapotának kialakulásáig nedvességtartalom: 38-60% a gabonatábla még zöld csak a szárak töve kezd sárgulni

35 A búza fejlődési szakaszai III. oViaszérés (6-8 nap) tejesérés befejeztével kezdődik és a szem megkeményedésével fejeződik be nedvességtartalom: 22-38% a szemek jellegzetes színűek körömmel elvághatók oTeljesérés (július első dekádja) a szemek kemény állapotának bekövetkeztétől a szempergés kezdetéig tart, hosszabb-rövidebb utóérés követi nedvességtartalom: 14-18% oHoltérés (túlérett állapot) - szem könnyen kipereg, - mag minősége romlik, - növényállomány barnára színeződik (megkésett aratás jele) - a kalász törékennyé válik

36 Termesztési igények I. Termesztés határai: (É:20-60 O, D:20-40 O ) Éghajlatigény: mérsékelt klimatikus viszonyok (jó alk.kép.) mérsékelt égöv hőmérsékleti és csapadékviszonyaihoz jól alkalmazkodik Hőösszegigény: tavaszi búza – 1350 o C, őszi búza 2000-2100 o C Vízigény: 420-460 mm Talajigény: mély termőrétegű (A= 100 cm), jó hő-, és vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag (H%= 2-5), pH semleges (pH=7), középkötött (AK=38-42), jó kultúrállapotú, Ca-mal telített, (+ jó minőségű magágy) Alkalmas: -csernozjom, meszes öntés, jó minőségű réti Közepesen alkalmas: -barna erdőtalaj, kilúgzott vályog, homok Kevésbé alkalmas: -lejtős, erodált erdő talaj, Nem alkalmas: - laza, kavicsos, illetve sekély termőrétegű talajok

37 Csernozjom talaj: a legjobb lenne a búza számára de a kukorica sok helyen elsődleges prioritást élvez. Barna erdő talaj: sekély termőréteg, savanyú kémhatás, A-B között vízzáróréteg, erózióveszély. Réti és öntés talaj: kötött, savanyú kémhatás, belvizesedésre hajlamos, magas a holt víz aránya, tavasszal jellemző a talajmozgás (felfagyás). Szikes talaj: sekély termőréteg (15-25 cm), Na-sók magas aránya (perc talajok), jó minőséget adhatnának mivel érés idején intenzív szénhidrát beépülés zajlik, ami sikérben gazdag búzát eredményezne. Homok talaj: alacsony humusz% (1,5% alatti), gyenge víz-, és tápanyaggazdálkodás, deflációveszély.

38 Az elővetemények értékelésének szempontjai az elővetemény lekerülési ideje az elővetemény talajra gyakorolt hatása: - vízgazdálkodás - tápanyaggazdálkodás - fizikális szerkezete - mikrobiális aktivitása - kultúrállapota az elővetemény után visszamaradt növényi maradványok: - mennyisége - minősége az elővetemény növényvédelmi kihatásai: - gyomok - növényi kórokozók - állati kártevők

39 Termesztési igények II. Vetésváltása: jó elővetemény: 1.az összes maghüvelyes növény (borsó, lencse, bab, szója) 2.az őszi és tavaszi takarmánykeverékek 3.a korán lekerülő ipari növények (repce, mák, len, dohány, korai burgonya) 4.a 2. kaszálás után feltört lucerna és vöröshere, valamint ezek füves keveréke közepes elővetemény: 1.főnövényként vetett csalamádé és silókukorica 2.a korai kapások (burgonya, cukorrépa, kukorica) 3.napraforgó, silócirok rossz elővetemény: 1.kalászos gabonák (árpa, tritikále, rozs, zab, önmaga) 2.minden olyan növény, amely viszonylag későn, október 10-25. között takarítható be 3.szemescirok 4.későn feltört pillangós takarmánynövények

40 több talajművelési eljárás egyidejű vagy egymás utáni alkalmazása. Talajművelési módok csoportosítása: 1. tarlóhántás-,ápolás (tárcsa, gyűrűshenger) 2. alapművelés (forgatásos, lazításos) 3. alapművelés elmunkálása 4. vetőágy-készítés (símítózás, fogasolás, kultivátorozás, tárcsázás, kombinátorozás …) 5. vetés utáni elmunkálás, vetés lezárása (fogas, sima-, vagy gyűrűshenger)  Forgatásos talajművelés (szántás, tárcsázás) Előnyei: vízbefogadó-,tartóképesség növelése, kijutatott anyagok jól talajba dolgozhatók, széles talajnedvesség tartományban alk. /eke:opt. és nedvesebb, tárcsa: opt. nyirkos és szárazabb/ Hátrányai: eketalp réteg kialakulása, kedvezőtlenebb talajrétegek felszínre jutása, eke energia-költség-vízpazarló eszköz.  Lazításos talajművelés (kultivátor, középmély lazító, komb. eszközök) lazító, repesztő hatás /nehézkultivátor: 15-25 cm, komb.eszközök :15- 25 cm, mélylazító: 30-40 cm/, Előnyei: energia- és költségtakarékos, vízzáróréteg megszüntetése, kifejezetten száraz talajállapotban végez jó munkát, Hátrányai: nem alkalmas gyomos, sok szármaradványt visszahagyó területre, nem alkalmas tápanyag, trágya beforgatására, TILOS nedves talajon alkalmazni /keni a talajt/. Az őszi búza talajművelési rendszere

41 1./ előkészítő műveletek 2./ alapművelés szántásos (ekék) tárcsás (nehéz- és könnyű tárcsák) lazításos (nehézkultivátor) (középmély lazító) (kombinált eszközök) 3./ alapművelés elmunkálása (talajtulajdonságoktól és –állapottól függően) -könnyű és nehéz tárcsák -ásóboronák -multitiller -kombinált eszközök -kombinátorok 4./ magágykészítés -kombinátorok -ásóboronák

42 ŐSZI BÚZA TALAJMŰVELÉSI RENDSZERE KÜLÖNBÖZŐ ELŐVETEMÉNYEK UTÁN I. 1./ korán lekerülő elővetemények után a./ kevés szármaradvány, jó kultúrállapot b./ kalászosc./ évelő pillangós tarlóhántás + zárás tarlófeltörés -nehéztárcsa -eke tarlóápolás + zárás (szükség szerint megism., fokozatos mélyítés) tarlóápolás + zárás nyári szántás (20-26 cm) talajtömörítés alapművelés -nehéztárcsa -eke magágykészítésszántás elmunkálás alapművelés elmunkálása magágykészítés

43 ŐSZI BÚZA TALAJMŰVELÉSI RENDSZERE KÜLÖNBÖZŐ ELŐVETEMÉNYEK UTÁN II. 2./ későn lekerülő elővetemények után a./ kevés tarlómaradványt visszahagyó elővetemény b./ sok tarlómaradványt visszahagyó elővetemény tarlóhántásszármaradványok feldolgozása: -szárzúzás -betakarítás -tarlóégetés alapművelés: szármaradványok talajba dolgozása (nehéztárcsa) -nehéztárcsa -nehézkultivátor -eke alapművelés elmunkálásaalapművelés: -nehéztárcsa -eke magágykészítés

44 Optimális trágyaadag meghatározásának szempontjai fajlagos tápanyagigény tervezett termésátlag a talaj tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató képessége talajtulajdonságok (víz-, hő-, levegőgazdálkodás, kötöttség, pH stb.) fajtatulajdonságok korrekciós tényezők (elővetemény stb.)

45 fajlagos tápanyagigény: átlagos tápanyagigény: (kg/100 kg fő- és melléktermék) N: 2,0 – 3,0 kg/ha60 – 140 kg/ha P 2 O 5 : 1,0 – 1,5 kg/ha30 – 70 kg/ha K 2 O: 1,8 – 2,5 kg/ha40-90 kg/ha

46 AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA trágyaféleségek Műtrágyák – mono, komplex – szilárd, folyékony szuszpenziós UAN ammónia egyéb (Biofert) – gyorshatású (Kemira) – lassú hatású (inhibitoros mtr.) Istállótrágya Zöldtrágya Egyéb (meszező anyagok stb.)

47 AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA a műtrágyázás műveleti rendszere alaptrágyázás: ősszel – foszfor műtrágyák (100 %) – kálium műtrágya (100 %) – nitrogén műtrágyák (egy része) (0-30 %) fejtrágyázás: télvége – tavasz- nitrogén műtrágya (fennmaradó része) (70-100 %) Fennmaradó N-mtr = 100 % időpontjai- télvége (60-100 %) - szárbaindulás (0-30 %) - kalászolás – virágzás (0-15 %) kiegészítő trágyázás: – mésztrágyák, Mg trágyák – levéltrágyák (makro, mezo, mikro elemek)

48 A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK I. ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK klimatikus feltételek –tenyészidő csapadék mennyisége és megoszlása –őszi-téli hidrológiai félév csapadéka –tavaszi csapadék –előző év(ek) csapadéka talajtulajdonságok –tápanyaggazdálkodási tulajdonságok –vízgazdálkodási tulajdonságok –humusztartalom –fizikai tulajdonságok (kötöttség, agyagásványok, rétegzettség stb.) –kémiai tulajdonságok (pH stb.) –mikrobiológiai aktivitás –kultúrállapot BIOLÓGIAI ALAPOK (FAJTA) fajtaspecifikus reakciók: –nitrogén –foszfor –kálium

49 A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK II. AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK Elővetemény –tápanyag és vízkészletre gyakorolt hatása –növénymaradványok mennyisége, minősége Talajművelés Vetéstechnológia –csíraszám –vetésidő Trágyázás –trágyamennyiség –harmonikus NPK + egyéb elemek –N megosztás –a trágyázás kivitelezésének minősége Növényvédelem –gyomok –kórokozók –állati kártevők –szárszilárdítás Öntözés Betakarítás

50 Vetés Vetésidő: október 5-25. (optimális Gál hete) Korai vetés: - buja fejlődés – tavasszal megdőlhet az állomány – télen kipálhat - enyhe őszön lisztharmat fertőzés fokozott megjelenése, - gabonalegyek kártétele. Kései vetés: - késve kelés – nem erősödik meg kellően, gyenge gyökérzet, kockázatos áttelelés - ritka állományban a gyomok felszaporodhatnak (tápanyag, vízkonkurencia – terméscsökkenés) Csíraszám: (befolyásolja: fajta, talajtul., agrotech. tul., vetésideje) - intenzív fajták: 5,5 – 6,5 m/ha - extenzív fajták: 5,0 – 5,5 m/ha Vetőmagmennyiség: 200-260 kg/ha Vetésmélység: 4-6 cm (3 cm bokrosodási csomó) - lazább, szárazabb talajon, száraz összel: mélyebben! Sortávolság: 12 vagy 15,4 cm Tőtávolság: 1,1 – 1,9 cm

51 AZ ŐSZI BÚZA VETÉSI MÓDJAI 1.SORBAVETÉS hagyományos 12 cm (Lajta) művelőutas (2-2,3-3 sor kimarad) sortáv hagyományos 15,4 cm (IH 6200) művelőutas 2.SZÓRVAVETÉS 3.DIREKTVETÉS 4.SÁVOSVETÉS

52 Búza öntözése Magyarországon nem jellemző (jó alk.képesség - ritkán életmentés céljából) Vízigény: 420-460 mm Transpirációs koefficiens: 290-370 l/kg Öntözés: - jobb minőségű talajon, - életmentés céljából (aszály) - emeltszintű tápanyagellátás mellett (öntözési reakció: 0,8 t/ha) A hatékonyságot befolyásolja: - ökológiai tul. : csapadék mennyisége, eloszlása, talaj vízháztartási tulajdonsága, - biológiai tul.: fajták képességei - agrotechnikai tul.: tápanyagellátás, növényvédelem 1.Klasszikus öntözés (idényben) - vízfogyasztási csúcs idején – V. vége VI. eleje 2.Idényen kívüli - löszháti, mély talajvízű csernozjom talajon - fekete tarló öntözése

53 ŐSZI BÚZA GYOMNÖVÉNYEINEK CSOPORTOSÍTÁSA ÉLETFORMA SZERINT I. T 1 gyomok: csapadékos területen, 10-14 o C-on csíráznak, szeptember végén – október elején száraz ősszel novemberben kelnek, vagy őszi kelésük elmarad pásztortáska, piros árvacsalán, bársonyos árvacsalán, tyúkhúr, veronikafélék stb. T 2 gyomok: késő ősszel, esetleg ősszel vagy koratavasszal, 4-8 o C-on csíráznak nyár elején magot érlelnek nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, nyári hérics, parlagi pipitér, kék búzavirág, mezei szarkaláb, keleti szarkaláb, ragadós galaj, orvosi székfű, mezei boglárka, mezei árvácska stb. T 3 gyomok: kora tavasszal csíráznak, nyár elején magot érlelnek vadzab, poloskafű, orvosi füstike, repcsényretek, vadrepce, mezei tarsóka stb.

54 ŐSZI BÚZA GYOMNÖVÉNYEINEK CSOPORTOSÍTÁSA ÉLETFORMA SZERINT II. G3 gyökértarackosak: Mezei acat – Cirzium arvense Szulák fajok – Convolvulis spp. G1 szártarackosak: Tarackbúza – Agropyron repens Csillagpázsit – Cynodon dactylon Fenyércirok – Sorghum halepense Nád - Phragmites communis Kultúrgyomok: Napraforgó – Helianthus annuus

55 Gyomfelvételezések időpontja: -ősz: nagy széltippan, sovány perje -március vége-ápr. eleje: kétszikűek ellen, hormonbázisú (2,4- D, MCPA) szerekre ellenálló gyomok meghatározása -április eleje, vége: vadzab ellen Gyomirtás ideje: - preemergens (kivételesen) - őszi posztemergens (kismértékben) - korai poszt (gabona 2-3 leveles) - késői poszt (gabona 3-6 leveles) - tavaszi posztemergens (döntő mértékben) - bokrosodáskor (gyomok 2-4 leveles állapotában) - 1-2 nóduszos állapotban – fakultatív - intenzív szárnövekedés – kalászolás között - kötelezően

56 ŐSZI BÚZA GYOMIRTÓSZEREI Preemergens: oStomp oLogran oBuvilan Őszi posztemergens: oLogran oLontrel Tavaszi posztemergens: 1.hormonhatású – 2,4 D Amin, Dikamin D, Dikotex 2.szulfonil-karbamid – Granstar 3.kombinált szerek – Basagran, Gabonil, Banvel M Vadzab ellen: oSuffix, Avenge,

57 Őszi búza kórokozói  Fuzáriumos megbetegedések (szártő, kalász, szem)  Lisztharmat – Erysiphe graminis  Levél v. vörösrozsda – Puccinia recondia  Szár v. fekete rozsda – Puccinia graminis  Porüszög (repülőüszög) – Ustilago tritici  Kőüszüg (büdüsüszög) – Tilletia foetida  Törpeüszüg – Tilletia contraversa  Szeptóriás levélfoltosság – Septoria tirtici  Torzsgomba – Ophiobolus graminis  Szártőgomba – Cercosporella herpotricoides  Vírusok

58 Védekezés: csávázás, állományvédekezés  Csávázószerek: - Biosild -Buvisild -Vitavax - Ch. Fundazol  Állományvédekezés: - Chinoin Fundazol - Kolfugo - Tilt - Topsin Metil - Tango - Alto - Bravo - Juwel

59 Őszi búza állati kártevői  Vetésfehérítő – Oulema malanopus  Levéltetű – Siotobion sp.,  Gabonapoloskák – Eurygaster sp.,  Gabonalegyek – Phorbia sp.,  Szalmadarázs – Cephus sp., Tracelus sp.,  Gabonafutrinka – Zabrus tenebrioides  Pattanóbogarak (ősszel pajorjaik) – Elateridae  Tripsz – Limothrips sp., Haplothrips  Madarak  Emlősök  Magtári kártevők

60 Védekezés: talajfertőtlenítés, csávázás, állományvédelem  Talajfertőtlenítés: - Basudin 5 G - Chinofur 40 FW - Thimet 10 G  Csávázás: - Mospilan -Terratox  Állományvédelem: - Bancol - Decis - Karate - Sumi-alfa - Fendona - Regent

61 Betakarítás  Maximális minőség elérése: viaszérés idején!!!  Mennyiségi paraméter dominál: teljes éréskor!!!  Tárolási nedvesség%: 14, betakarításkori nedvesség%: 16-18.  Betakarítási idő megválasztásának szempontjai: -mennyiség-minőség összehangolása, -gépkapacitás, -szárító-tároló kapacitás, -növényvédelemi állapot, -időjárási tényezők, -fajta érési sor.  Betakarítás ideje: július eleje-közepe  Szemtermés betakarítása: egymenetes gabonakombájn  Szalma betakarítás: szalmalehúzás, gyűjtőkocsis, kisbálás, nagybálás (hengeres, szögletes)