Bevándorlás és/vagy elvándorlás Magyarország nemzetközi összehasonlításban Hárs Ágnes, Kopint-Tárki MIGRÁCIÓ - és társadalmi-gazdasági összefüggései MTA.

Az előadások a következő témára: "Bevándorlás és/vagy elvándorlás Magyarország nemzetközi összehasonlításban Hárs Ágnes, Kopint-Tárki MIGRÁCIÓ - és társadalmi-gazdasági összefüggései MTA."— Előadás másolata:

1 Bevándorlás és/vagy elvándorlás Magyarország nemzetközi összehasonlításban Hárs Ágnes, Kopint-Tárki MIGRÁCIÓ - és társadalmi-gazdasági összefüggései MTA KRTK vándorszeminárium Pécs, 2016. április 28.

2 vázlat menekültválság - újrafogalmazandó kérdések migráció - fogalmak és használatuk K-NY migráció – a munkaerő szabad áramlása az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása emigráció, munkapiac, gazdasági kilátások ellensúlyozza-e a bevándorlás az elvándorlást? elvándorlás és/vagy bevándorlás a menekültválság hatása és lehetősége

3 újrafogalmazandóak-e a kérdések A menekültválság hatására a migráció definícióját és korábban ismert összefüggéseit újra kell-e értékelni és súlyozni. Megváltoztatja, felülírja-e a menekültválság a migráció gazdasági hasznosságát, a migráció és a munkaerőpiac korábban ismert mechanizmusait, Két kérdést vizsgálunk: a bevándorlást és az elvándorlást - és munkapiaci hatását A menekültválság szempontjából megkíséreljük újragondolni a tudásunkat korábbi kutatások, stilizált tények alapján

4 migráció - fogalmak és használatuk migráns – általános és értékmentes (im/emigráns) befogadó és küldő ország – szabályozott-e, ki szabályozza vendégmunkás - „gazdasági migráns” gazdasági célból útra kelő migráns családegyesítés/humanitárius (nemzetközi jog szabályozza) hatvanas-hetvenes évek gazdasági booming időszak - olajválságig – Gastarbeiter program (Németo) – gyarmatokról visszaáramlás (Fro. UK, Hollandia, Belgium, stb.) kategóriák likvidek, egyik lezárása másikat növeli K/Ny migráció Euópában a rendszerváltástól – (hasonlóbbak, ez fontos) EU - szabad áramlás - vs. 3. országok – szabályozás és szűrés humanitárius ok: – menedékkérő – menekült, oltalmazott, védelem alatt áll

5 K-NY migráció – a munkaerő szabad áramlása Rendszerváltást követően a mobilitást akadályozó adminisztratív korlátok fokozatos leépülése ment végbe Európa K-Ny régiója között – más régiókhoz képest könnyebbé vált a migráció – csökkentek a migrációval járó anyagi és nem anyagi jellegű (engedély, idő, stb) terhek – ez ösztönözte az Európán belüli mozgást A szabad mozgás lehetősége valójában a migráció révén a klasszikus Harris–Todaro-modell szerinti határok nélküli munkaerő-allokáció szabadságát jelentette az európai egységes munkapiacon (magasabb bérek és jobb munkalehetőségek) 2004 után EU bővülés – K-Ny közötti fokozatosan szabad munkaerő áramlás

6 az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása Az EU–15 országokban élő EU–8 + 2 állampolgárok aránya az állampolgárságuknak megfelelő ország népességében (január 1-re vonatkozó értékek) Forrás: Saját számítások az egyes országokban élő külföldi népesség állampolgárság szerinti Eurostat-adatok alapján, a hiányzó adatok kiegészítve.

7 az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása Jól elkülöníthető időszakokra osztható az elmúlt másfél évtized K-Ny vándorlása: az EU–8 országok uniós csatlakozást megelőző időszakára (2004 előtt), a válságig tartó kezdeti gyors migrációs évekre (2004– 2008), a válságra (2008–2010) a német és az osztrák munkapiac megnyitásának időszakára (2010 után). A gyors növekedést a válság rövid időre megtörte, de a folyamatok tartósnak tűnnek, az egyes időszakokban országonként különböző intenzitású volt az elvándorlás (ábra)

8 az elvándorlás dinamikája – a külföldön élők arányának a változása Az EU–15-ben élő EU–8 + 2 állampolgárok arányának éves változása az állampolgárságuknak megfelelő ország népességében, január 1-re vonatkozó értékek Forrás: Saját számítások az egyes országokban élő külföldi népesség állampolgárság szerinti Eurostat-adatok alapján, a hiányzó adatok kiegészítve.

9 migráció, munkapiac, gazdasági kilátások K-NY migrációt alapvetően munkavállalási cél motiválta magas munkavállalási hajlandóság és aktivitási ráta A kivándorlást alakító tényezők az országok közötti gazdasági különbségek alapján az elérhető bérnyereség a kelet-európai kedvezőtlen munkapiaci helyzet (a munkanélküliség szintje) gazdasági kilátások (GDP alakulás) + országspecifikus sajátosságok alakították. (ábra)

10 migráció, munkapiac, gazdasági kilátások Szlovákia Lengyelország LettországLitvánia

11 migráció, munkapiac, gazdasági kilátások Magyarország Románia Bulgária

12 migráció, munkapiac, gazdasági kilátások Az erőteljes migráció kedvező gazdasági környezetben - strukturális hiányokat teremthet a munkapiacon, hatása függ az elvándorlás szerkezetétől, a migránsok szelekciójától. a javuló gazdasági és munkapiaci változásokat visszavándorlás követheti, a hiányzó munkaerőt a visszavándorlás és a bevándorlás ellensúlyozhatja (különösen a balti országok esetében lenne erre szükség, ahol stabilan intenzív volt az elvándorlás) Románia és Bulgária kedvezőtlen munkapiaci helyzete a 2007-es EU-csatlakozásukat megelőzően is gyors elvándorlást indított el, ami azonban nem járt együtt a gazdaság érezhető javulásával: a GDP növekedése stagnált, az elvándorlás aránya folyamatos nőtt Magyarország – újabb migrációja Románia és Bulgária modelljéhez áll közelebb, a stagnáló gazdasági és a kedvezőtlen munkapiaci kilátások (+egyéb országspecifikus tényezők) mellett gyorsan növekvő az elvándorlás

13 ellensúlyozza-e a bevándorlás az elvándorlást? A rendszerváltást követő időszak gazdasági növekedési várakozásai erősítették a régió országainak migránsokat vonzó képességét. Kelet-Európai - országok többségében a bevándorló népesség aránya alacsony. Népszámlálás 2011 szerint (2000 előtt etnikai és történeti átrendeződés / 2000 utáni bevándorlás reálisabb) (ábra) Észak- és Nyugat-Európa – régi bevándorló országok a bevándorlás országonként különböző arányú, de minden országban számottevő tartós migráns népesség akkumulálódott Dél-Európa – új bevándorló országok közelmúltban változott gyorsan növekvő bevándorlás

14 bevándorlás – régiók szerint Külföldi állampolgárok aránya a teljes népességben, az összes és a 2000 után érkezettek bevándorlása az EU országaiba, 2011 (százalék) Forrás: Saját számítások az egyes országok 2011. évi népszámlálás adatai alapján. Nyugat-EurópaMediterránKelet-Európa

15 bevándorlás és/vagy elvándorlás Külföldi állampolgárok 2000 utáni bevándorlása és a hazai népesség elvándorlása az EU–8-ban és az új EU bevándorló országokban, 2011 Forrás: Saját számítások az egyes országok 2011. évi népszámlálás adatai alapján.

16 bevándorlás és/vagy elvándorlás az elvándorlás mértéke a kelet-európai országok többségében számottevő volt és gyorsan növekedett. A jelentős mértékű elvándorlás a hazai munkapiacokon hiányt és hazai bérek emelkedését eredményezheti (újabban jelek – lengyel, balti o. vizsgálatok),elvi lehetőség, hogy a bevándorlás kompenzálja az elvándorlást – de nincs érzékelhető bevándorlás. A folyamatok együtt járása egyértelműnek látszik: azokba a kelet- európai országokba vándoroltak be komolyabb mértékben, ahol egyébként nem volt elvándorlás (Szlovénia és Csehország Az új befogadó országok egyértelmű képet mutatnak: 2000 után az országok mindegyikébe jelentős volt a bevándorlás, és az elvándorlás megállt. A folyamatok nem egyidejűek, a bevándorlás a migrációs transzformációval indult meg, és időlegesen vissza is fordulhat, amennyiben a gazdasági feltételek változnak.

17 Bevándorlás, elvándorlás, népességfogyás Forrás: EUROSTAT online adatbázis

18 A menekültválság hatása munkapiaci teljesítés ha a migráció jelentősen csökkenne, és a menekültek helyettesítenék a migráció résztvevőit, akkor volumenben a menekültek nem okoznának nehézséget. A munkapiaci hatás függ a komplementer/kompetitív karaktertől. Nagy a bizonytalanság. Amennyiben a kvalifikált munkakínálat növekedne, az a migráció komplementer jellegét erősíti és a várható munkapiaci hatás hosszabb távon kedvezőbb lehet. A kvalifikálatlanabb csoport beáramlása az egyébként is kedvezőtlen munkapiaci mutatók mellett nagyobb kockázatot jelenthet – korai és hatékony integrációs programmal csökkenthető. A bevándorlók csoportjainak munkapiaci integrációja eltérő ütemű, a menekültek 5 év után kezdenek felzárkózni (eljárás ideje is hosszú), 10 év után integrálódnak. (ábra)

19 A menekültválság hatása a migránsok lassan alkalmazkodó munkapiaci teljesítése EU LFS (2008 ad hoc modul a migránsok és közvetlen családtagjaik migrációs helyzetének vizsgálatáról Foglalkoztatási ráta bevándorló kategóriák és a tartózkodás időtartama szerint, EU 2008

20 A menekültválság hatása és lehetősége Menekültek sikeres integrálódásának nettó gazdásági haszna (a GDP %-ában) – a menekültek gazdasági növekedésre hatásának és az új menekültek és a munkanélküliek költségének nettó értéke Forrás: Integrating refugees: A long-term, worthwhile investment.DIW Economic Bulletin 45+46.2015

21 A menekültválság hatása és lehetősége A menekültek kiszolgáltatott helyzetéből fakadó munkavállalási kényszere erős – alacsonyabb béreket, kedvezőtlenebb feltételeket is elfogadnak, ez az alacsony státusú népességgel szemben a komplementer hatás érvényesülésének az esélyét csökkenti és rontja a munkapiaci helyzetüket. A menekültek szelekciója, önszelekciója nem munkapiaci, de feltehetően motiváltak – integrációs programok A bevándorlás mértékének kritikus határa nem ismert. Következtetések – a jelenlegi mértékű migrációra vonatkoznak – azt nem tudjuk, milyen mértékű migrációra érvényes a komplementer hatásban rejlő növekedési előny (Collier) Nem gazdasági és nem munkapiaci korlátok a közgazdasági korlátok előtt jelentkeznek.