Alkotmányos alapismeretek Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülő nem magyar állampolgárok számára.

Alkotmányos alapismeretek Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülő nem magyar állampolgárok számára

1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! 1. ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete)  1945. október 24-én hozta létre 51 állam  Székhelye: New York  Célja: a nemzetközi biztonság és béke fenntartása, és hitet tett az alapvető emberi jogok védelme mellett  Magyarország 1955. december 14-én lépett be  1948. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata  1966. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya

1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! ENSZ főbb szervei  Közgyűlés: legfőbb tanácskozó szervezet  Biztonsági Tanács: feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása  Nemzetközi Bíróság: székhelye Hága

1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! 2. Európa Tanács: Célja: a közös európai értékek védelme, megoldást találni az európai társadalmak legnagyobb kihívásaira Célja: a közös európai értékek védelme, megoldást találni az európai társadalmak legnagyobb kihívásaira Székhelye: Európa Palota, Strasbourg (Franciaország) Székhelye: Európa Palota, Strasbourg (Franciaország) 1949-ben alakult meg 1949-ben alakult meg Magyarország 1990. óta tagja, ma közel 50 állam a tagja Magyarország 1990. óta tagja, ma közel 50 állam a tagja 1950. Rómában aláírták az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1950. Rómában aláírták az Emberi Jogok Európai Egyezménye Az Európa Tanács léterhozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát, melynek székhelye: Strasbourg Az Európa Tanács léterhozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát, melynek székhelye: Strasbourg

1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! 3. Európai Unió: Előzmény: a második világháború után az európai államok felismerték, hogy egy újabb háború csak Európa országainak egyesítésével kerülhető el Előzmény: a második világháború után az európai államok felismerték, hogy egy újabb háború csak Európa országainak egyesítésével kerülhető el 1951. Párizsi Szerződés: létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget, tagjai:Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok, célja: a 2 ipari nyersanyag tekintetében közös piac létrehozása 1951. Párizsi Szerződés: létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget, tagjai:Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok, célja: a 2 ipari nyersanyag tekintetében közös piac létrehozása 1957. Római Szerződés: az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása 1957. Római Szerződés: az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása 1993. Maastrichti Szerződés: az Európai Unió létrehozása 1993. Maastrichti Szerződés: az Európai Unió létrehozása Európai Unió: gazdasági, politikai együttműködés; közös biztonsági és védelmi politika Európai Unió: gazdasági, politikai együttműködés; közös biztonsági és védelmi politika európai polgárság = többletjogok annak, aki az EU valamelyik tagállamának állampolgára európai polgárság = többletjogok annak, aki az EU valamelyik tagállamának állampolgára Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét és 2004. május 1-én vált az EU teljes jogú tagjává Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét és 2004. május 1-én vált az EU teljes jogú tagjává Jelenleg az EU-nak 27 tagja van Jelenleg az EU-nak 27 tagja van

Az európai integráció fejlődése Az európai integráció fejlődése

1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! 4. NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) 1949-ben jött létre 1949-ben jött létre Katonai, politikai típusú szervezet Katonai, politikai típusú szervezet feladata a tagországok számára biztosított közös védelem feladata a tagországok számára biztosított közös védelem 1998-tól tagja Magyarország 1998-tól tagja Magyarország

1/ b. Mutassa be Magyarország Alaptörvényét és az abban megfogalmazott alkotmányos elveket! Magyarország Alaptörvénye Az alkotmány különleges, a többi törvény felett álló törvény Az alkotmány különleges, a többi törvény felett álló törvény Mo.-nak hosszú ideig történeti alkotmánya volt, majd 1949-ben az országgyűlés egyetlen törvénybe (1949. évi XX. törvény) foglalta a társadalomra és az állam működésére vonatkozó alapvető szabályokat Mo.-nak hosszú ideig történeti alkotmánya volt, majd 1949-ben az országgyűlés egyetlen törvénybe (1949. évi XX. törvény) foglalta a társadalomra és az állam működésére vonatkozó alapvető szabályokat Az új alkotmányt, Magyarország Alaptörvényét 2011. április 25-én fogadta el az országgyűlés és 2012. január 1-jén lépett hatályba Az új alkotmányt, Magyarország Alaptörvényét 2011. április 25-én fogadta el az országgyűlés és 2012. január 1-jén lépett hatályba Az alaptörvény Az alaptörvény Formai szempontból: Formai szempontból: A jogforrási rendszer csúcsa A jogforrási rendszer csúcsa Különös eljárási rendben alkotják Különös eljárási rendben alkotják Tartalmi szempontból: Tartalmi szempontból: Gazdasági és társadalmi rendre Gazdasági és társadalmi rendre Állam- és kormányformára Állam- és kormányformára Alapvető jogokra és kötelességekre Alapvető jogokra és kötelességekre Állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére Állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza

1/ b. Mutassa be Magyarország Alaptörvényét és az abban megfogalmazott alkotmányos elveket! Az Alaptörvényben megfogalmazott alkotmányos elvek: Magyarország alkotmányos állam Magyarország alkotmányos állam Alkotmányos alapelvek: Alkotmányos alapelvek:  minden hatalom forrás a nép  közhatalom gyakorlása: közvetlen és képviseleti demokrácia  A hatalommegosztás elve  A törvények uralma  Az emberi jogok érvényesülése  Az állampolgári jogegyenlőség Magyarország parlamentáris köztársaság Magyarország parlamentáris köztársaság

2/a Mutassa be az Európai Unió céljait és főbb intézményeit! Európai Unió: Céljai: a szoros együttműködés kiépítése  gazdasági együttműködés, közös biztonsági és védelmi politika európai polgárság, közös pénz (euró) bevezetése személyek, szolgáltatások, áruk és tőke szabad áramlása Intézményei: a. Európai Tanács Az Unió csúcsszerve Az Unió csúcsszerve Stratégiai kérdésekben dönt Stratégiai kérdésekben dönt A fő politikai irányvonalakat jelöli ki A fő politikai irányvonalakat jelöli ki Tagjai: az Európai Unió állam- és kormányfői Tagjai: az Európai Unió állam- és kormányfői b. Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve Az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió törvényhozó szervét Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió törvényhozó szervét Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze

2/a Mutassa be az Európai Unió céljait és főbb intézményeit! c. Európai Bizottság A bizottság az Európai Unió „kormánya” A bizottság az Európai Unió „kormánya” 27 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll 27 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll d. Európai Parlament Az EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó testület Az EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó testület e. Európai Bíróság Ítéleteket hoz azokban a bírósági eljárásokban, amelyeket az európai jog megszegése miatt kezdeményeztek, értelmezi az európai jogot Ítéleteket hoz azokban a bírósági eljárásokban, amelyeket az európai jog megszegése miatt kezdeményeztek, értelmezi az európai jogot f. További intézmények Európai Központi Bank Európai Központi Bank Európai Ombudsman Európai Ombudsman

2/b A magyar választási rendszer (képviseleti demokrácia, választások lebonyolítása) Képviseleti demokrácia: a nép választott képviselőik útján gyakorolja a hatalmat Mo.: parlamentáris demokrácia Mo.: parlamentáris demokrácia vegyes választási rendszer: a választópolgárok a képviselők egy részét közvetlenül választják, más része a képviselőknek a pártok listáiról kerül be az országgyűlés tagjai sorába vegyes választási rendszer: a választópolgárok a képviselők egy részét közvetlenül választják, más része a képviselőknek a pártok listáiról kerül be az országgyűlés tagjai sorába 4 évenként általános országgyűlési választások (április/május) 4 évenként általános országgyűlési választások (április/május) 5 évente helyi önkormányzati választások 5 évente helyi önkormányzati választások Európai Parlament tagjainak megválasztása Európai Parlament tagjainak megválasztása A választások lebonyolítása Választójog: Választójog:  általános  egyenlő Szavazás: Szavazás:  közvetlen  titkos Választói névjegyzék Választói névjegyzék

3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását! Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát- medencében fekszik. Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát- medencében fekszik. Az ország területe 93.030 km 2 Az ország területe 93.030 km 2 Főbb tájegységei: Dunántúl, Észak-Magyarország és az Alföld Főbb tájegységei: Dunántúl, Észak-Magyarország és az Alföld Szomszédos országok: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia Szomszédos országok: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia Lakónépesség: közel 10 millió, a lakosság többsége magyar (nemzeti kisebbségek: bolgár, cigány görög, szerb, szlovák stb.) Lakónépesség: közel 10 millió, a lakosság többsége magyar (nemzeti kisebbségek: bolgár, cigány görög, szerb, szlovák stb.) Hivatalos nyelv: a magyar Hivatalos nyelv: a magyar

3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását! Az ország hivatalos neve: Magyarország Az ország hivatalos neve: Magyarország Államformája: köztársaság Államformája: köztársaság Pénzneme: Forint Pénzneme: Forint Közigazgatási beosztása: 19 megye és a főváros Közigazgatási beosztása: 19 megye és a főváros Magyarország fővárosa Budapest, amely 23 kerületre tagozódik Magyarország fővárosa Budapest, amely 23 kerületre tagozódik Gazdasága: piacgazdaság Gazdasága: piacgazdaság Magyarország szuverén állam Magyarország szuverén állam

3/b Az országos és a helyi népszavazás, a népi kezdeményezés A közvetlen demokrácia: a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a hatalomgyakorlásban, személyesen nyilvánítanak véleményt Népszavazás: országos vagy helyi szintű Főszabály szerint bármely kérdésben lehet kezdeményezni, amelyben a döntés az országgyűlés vagy a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik (kivételek: adók összege, költségvetés, személyi kérdések stb.) Főszabály szerint bármely kérdésben lehet kezdeményezni, amelyben a döntés az országgyűlés vagy a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik (kivételek: adók összege, költségvetés, személyi kérdések stb.) Kötelező elrendelni: legalább 200.000 választópolgár kezdeményezésére Kötelező elrendelni: legalább 200.000 választópolgár kezdeményezésére országgyűlés/helyi önkormányzat mérlegeli a népszavazás elrendelését: 100.000 és 200.000 között Időpontját a köztársasági elnök tűzi ki Időpontját a köztársasági elnök tűzi ki Népi kezdeményezés: Legalább 50.000 választópolgár kezdeményezésére Legalább 50.000 választópolgár kezdeményezésére Az aláírási íveken megfogalmazott kérdést az országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg Az aláírási íveken megfogalmazott kérdést az országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg

4/a Ismertesse Magyarország nemzeti jelképeit, nemzeti szimbólumait és ünnepeit! Nemzeti jelképek: a nemzeti együvé tartozást és az állam önállóságát, függetlenségét fejezik ki, Magyarország nemzeti jelképeiről az Alaptörvény rendelkezik Magyarország himnusza: Magyarország himnusza: Kölcsey Ferenc: Himnusz c. költeménye, melyet 1823. január 22-én fejezett be Kölcsey Ferenc: Himnusz c. költeménye, melyet 1823. január 22-én fejezett be Erkel Ferenc zenésítette meg Erkel Ferenc zenésítette meg Magyarország zászlaja: Magyarország zászlaja: Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálja piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálja Magyarország címere: Magyarország címere: Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik

4/a Ismertesse Magyarország nemzeti jelképeit, nemzeti szimbólumait és ünnepeit! Nemzeti szimbólumok: Szent Korona és a koronázási jelvények (királyi jogar, országalma, koronázási kard --> Országház, koronázási palást --> Nemzeti Múzeum) Szent Korona és a koronázási jelvények (királyi jogar, országalma, koronázási kard --> Országház, koronázási palást --> Nemzeti Múzeum) Vörösmarty Mihály verse, a Szózat (Egressy Béni zenésítette meg) Vörösmarty Mihály verse, a Szózat (Egressy Béni zenésítette meg) Tágabb értelemben a nemzet szimbólumának tekinthető minden olyan kép, zene, épület stb., amely egyértelműen a magyarság létéhez, múltjához, jelenéhez köthető (pl. Országház stb.) Tágabb értelemben a nemzet szimbólumának tekinthető minden olyan kép, zene, épület stb., amely egyértelműen a magyarság létéhez, múltjához, jelenéhez köthető (pl. Országház stb.)

4/a Ismertesse Magyarország nemzeti jelképeit, nemzeti szimbólumait és ünnepeit!

Nemzeti ünnepek (felsorolásukat az Alaptörvény tartalmazza) Március 15-e: Március 15-e: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére Augusztus 20-a: Augusztus 20-a: Az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére A hivatalos állami ünnep Október 23-a: Október 23-a: 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére

4/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, szervezeti és működési rendje, az országgyűlési képviselők jogállása) Az Országgyűlés feladatai: megalkotja és módosítja az Alaptörvényt, a törvényeket megalkotja és módosítja az Alaptörvényt, a törvényeket elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását nemzetközi szerződéseket köt nemzetközi szerződéseket köt dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről megválasztja megválasztja  a köztársasági elnököt,  a miniszterelnököt,  az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait,  a Kúria elnökét,  a legfőbb ügyészt,  az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint  Az Állami Számvevőszék elnökét közkegyelmet gyakorol közkegyelmet gyakorol

4/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, szervezeti és működési rendje, az országgyűlési képviselők jogállása) Az Országgyűlés szervezeti és működési rendje az Országgyűlés a Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét az Országgyűlés a Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választaz Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tartaz Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart az ugyanazon párthoz tartozó képviselők egy képviselőcsoportot, frakciót alakíthatnakaz ugyanazon párthoz tartozó képviselők egy képviselőcsoportot, frakciót alakíthatnak évenként két rendes ülésszakot tartévenként két rendes ülésszakot tart ülései főszabály szerint nyilvánosakülései főszabály szerint nyilvánosak az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselők több, mint fele jelen vanaz országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselők több, mint fele jelen van döntéshozatal: egyszerű többség/minősített többségdöntéshozatal: egyszerű többség/minősített többség

4/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, szervezeti és működési rendje, az országgyűlési képviselők jogállása) Az országgyűlési képviselők jogállása tevékenységüket a közösség érdekében végzik tevékenységüket a közösség érdekében végzik 2014-től 199 főre csökkent az országgyűlés létszáma 2014-től 199 főre csökkent az országgyűlés létszáma jogaik és kötelezettségeik egyenlők jogaik és kötelezettségeik egyenlők mentelmi jog illeti meg őket (felelősségmentesség és sérthetetlenség) mentelmi jog illeti meg őket (felelősségmentesség és sérthetetlenség) az összeférhetetlenség szabályait az Alaptörvény szabályozza az összeférhetetlenség szabályait az Alaptörvény szabályozza megbízatásuk megszűnésének esetei megbízatásuk megszűnésének esetei

5/a A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás A magyar nyelv finnugor eredetű A magyar nyelv finnugor eredetű Az ókorban a magyarok ősei Európa keleti szélén, a Káma folyó mellett éltek Az ókorban a magyarok ősei Európa keleti szélén, a Káma folyó mellett éltek A nyugat felé vándorló magyarság első európai szálláshelye a Dél-Urál és a Volga- folyó között volt, majd ezt követően telepedtek le Levédiában és Etelközben A nyugat felé vándorló magyarság első európai szálláshelye a Dél-Urál és a Volga- folyó között volt, majd ezt követően telepedtek le Levédiában és Etelközben 830. körül a magyarság már a Fekete-tenger északi partján élt, ezt a vidéket nevezték Szcítiának, itt alakult meg a 7 törzsből álló törzsszövetség 830. körül a magyarság már a Fekete-tenger északi partján élt, ezt a vidéket nevezték Szcítiának, itt alakult meg a 7 törzsből álló törzsszövetség a 9. század végén újabb népmozgás indult meg keletről, a magyarok a besenyő támadások elől menekülve 895-ben benyomultak a Kárpát-medencébe a 9. század végén újabb népmozgás indult meg keletről, a magyarok a besenyő támadások elől menekülve 895-ben benyomultak a Kárpát-medencébe Honfoglalás=a magyarok Kárpát-medencében történt letelepedése Árpád vezetésével Honfoglalás=a magyarok Kárpát-medencében történt letelepedése Árpád vezetésével A honfoglalás történetét Anonymus írta meg A honfoglalás történetét Anonymus írta meg A honfoglalás idején 2 fejedelem állt a magyarság élén (kende és gyula) A honfoglalás idején 2 fejedelem állt a magyarság élén (kende és gyula) A honfoglalást követően megkezdődött a zsákmányszerző hadjáratok, a kalandozások kora A honfoglalást követően megkezdődött a zsákmányszerző hadjáratok, a kalandozások kora

5/b A jogalkotás, az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége törvények uralma törvények uralma Alaptörvény: szabályozza a törvényhozás folyamatát Alaptörvény: szabályozza a törvényhozás folyamatát törvények: legfontosabb társadalmi viszonyokat, állampolgárok státusát érintő kérdések törvények: legfontosabb társadalmi viszonyokat, állampolgárok státusát érintő kérdések rendeletek: általában a törvények végrehajtására szolgálnak rendeletek: általában a törvények végrehajtására szolgálnak jogalkotó hatalommal rendelkezik: jogalkotó hatalommal rendelkezik:  Országgyűlés (Alaptörvény, törvények)  Kormány (rendeletek)  Kormány tagjai (rendeletek)  önálló szabályozó szerv vezetője (rendeletek)  önkormányzatok (rendeletek) Az EU jogszabályai Magyarországra is érvényesek Az EU jogszabályai Magyarországra is érvényesek

5/b A jogalkotás, az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége Az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége Törvényt kezdeményezhet: Törvényt kezdeményezhet:  Köztársasági elnök  Kormány  Országgyűlési bizottság  Országgyűlési képviselő A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg Országgyűlés által elfogadott törvényt  aláírja az országgyűlés elnöke  majd megküldi a köztársasági elnöknek, aki gondoskodik a törvény kihirdetéséről (Magyar Közlönyben) Országgyűlés által elfogadott törvényt  aláírja az országgyűlés elnöke  majd megküldi a köztársasági elnöknek, aki gondoskodik a törvény kihirdetéséről (Magyar Közlönyben)

6/a Az államalapítás, a Szent István halála utáni évszázadok Az államalapítás A 10. század közepére a magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a magyaroknak be kell tagolódniuk Európa népei közé, ha fenn akarnak maradni A 10. század közepére a magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a magyaroknak be kell tagolódniuk Európa népei közé, ha fenn akarnak maradni A pogány isteneknek áldozó magyarok körében is egyre gyakoribbá vált a keresztény hitre való áttérés. Árpád leszármazottja, Géza, aki 970 és 997 között főfejedelme volt a magyaroknak, maga is megkeresztelkedett és keresztény nőt vett feleségül A pogány isteneknek áldozó magyarok körében is egyre gyakoribbá vált a keresztény hitre való áttérés. Árpád leszármazottja, Géza, aki 970 és 997 között főfejedelme volt a magyaroknak, maga is megkeresztelkedett és keresztény nőt vett feleségül Géza fejedelem nyugat felé fordult, követeket küldött a német-római császárhoz, és keresztény papokat, hittérítőket hívott az országba Géza fejedelem nyugat felé fordult, követeket küldött a német-római császárhoz, és keresztény papokat, hittérítőket hívott az országba Géza fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta Géza fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta István 1000-ben királlyá koronáztatta magát István 1000-ben királlyá koronáztatta magát államalapító I. (Szent) István korszerű államot hozott létre: államalapító I. (Szent) István korszerű államot hozott létre:  megszervezte az egyházszervezetet és a vármegyerendszert,  stabil pénzt veretett,  meghonosította az oklevélkiadást,  törvénykönyvet íratott és  mindent megtett, hogy az ország felzárkózzon a nyugat-európai országok szokásaihoz

6/a Az államalapítás, a Szent István halála utáni évszázadok A Szent István halála utáni évszázadok Szent István fiú utód nélkül halt meg, ezért az elkövetkezendő évszázadokban az Árpád-ház különböző ágaiból váltották egymást az uralkodók Szent István fiú utód nélkül halt meg, ezért az elkövetkezendő évszázadokban az Árpád-ház különböző ágaiból váltották egymást az uralkodók I. (Szent) László (1077-1095) I. (Szent) László (1077-1095) 1091-ben meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot, bár közben a Bizánc támogatásával Magyarországot ismét megtámadó kunokat is le kellett győznie 1091-ben meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot, bár közben a Bizánc támogatásával Magyarországot ismét megtámadó kunokat is le kellett győznie Szigorította I. István törvényeit Szigorította I. István törvényeit Megerősítette az egyház helyzetét, megtiltva a pogány áldozásokat és kötelezővé téve a templomba járást, büntetést írva elő a törvény megszegőinek. Megerősítette az egyház helyzetét, megtiltva a pogány áldozásokat és kötelezővé téve a templomba járást, büntetést írva elő a törvény megszegőinek. II. András (1205-1235) II. András (1205-1235) Uralkodása idején a királyi hatalom meggyengült Uralkodása idején a királyi hatalom meggyengült 1222. Aranybulla kiadása: legtöbb cikkelye a nemesek jogait erősítette meg és a királyi hatalmat korlátozta, a király felhatalmazta a nemeseket, hogy a rendelkezések be nem tartása esetén akár fegyverrel is szembeszállhatnak vele 1222. Aranybulla kiadása: legtöbb cikkelye a nemesek jogait erősítette meg és a királyi hatalmat korlátozta, a király felhatalmazta a nemeseket, hogy a rendelkezések be nem tartása esetén akár fegyverrel is szembeszállhatnak vele

6/a Az államalapítás, a Szent István halála utáni évszázadok A Szent István halála utáni évszázadok IV. Béla (1235-1270) IV. Béla (1235-1270) Uralkodása idején zajlik a tatárjárás 1241-42. Uralkodása idején zajlik a tatárjárás 1241-42. A mongol (tatár) hadak vezére Batu kán, 1241-ben a muhi csata a király vereségével végződött A mongol (tatár) hadak vezére Batu kán, 1241-ben a muhi csata a király vereségével végződött A mongolok végigpusztították az országot, egész megyék néptelenedtek el, az ország közel került a teljes pusztuláshoz A mongolok végigpusztították az országot, egész megyék néptelenedtek el, az ország közel került a teljes pusztuláshoz A mongol seregeknek csak a kőből készült várak, erődítmények tudtak ellenállni, 1242 elején hirtelen felhagytak a hadműveletekkel és kivonultak az országból, ennek valószínű oka a nagykán halála és Batu trónigénye volt, aki nem akart lemaradni a kánválasztásról A mongol seregeknek csak a kőből készült várak, erődítmények tudtak ellenállni, 1242 elején hirtelen felhagytak a hadműveletekkel és kivonultak az országból, ennek valószínű oka a nagykán halála és Batu trónigénye volt, aki nem akart lemaradni a kánválasztásról IV. Béla telepeseket hívott külföldről, segítette a városok kialakulását, várrendszert építtetett ki IV. Béla telepeseket hívott külföldről, segítette a városok kialakulását, várrendszert építtetett ki 1301-ben kihalt az Árpád-ház 1301-ben kihalt az Árpád-ház Károly Róbert (1301-1342) Károly Róbert (1301-1342) a nápolyi uralkodó fia, leányágon örökölte a trónt a nápolyi uralkodó fia, leányágon örökölte a trónt Károly Róbert uralkodásának színhelyéül Visegrádot választotta Károly Róbert uralkodásának színhelyéül Visegrádot választotta Összehozta az első „közép-európai csúcstalálkozót” Összehozta az első „közép-európai csúcstalálkozót” Vezetése alatt Magyarország lendületes fejlődésen ment keresztül, francia közigazgatást, olasz bank és pénzrendszert honosított meg Vezetése alatt Magyarország lendületes fejlődésen ment keresztül, francia közigazgatást, olasz bank és pénzrendszert honosított meg I. (Nagy) Lajos (1342-1382) I. (Nagy) Lajos (1342-1382) Nagy Lajos személyében buzgó katolikus, egyben a lovagi erényeket megtestesítő férfiú került trónra, aki emellett erős kézzel irányította országait Nagy Lajos személyében buzgó katolikus, egyben a lovagi erényeket megtestesítő férfiú került trónra, aki emellett erős kézzel irányította országait Kiterjesztette a magyar királyság határait, uralkodása alatt Magyarország európai léptékben is nagyhatalommá vált, amit csak erősített az 1370-től kialakuló perszonálunió Lengyelországgal Kiterjesztette a magyar királyság határait, uralkodása alatt Magyarország európai léptékben is nagyhatalommá vált, amit csak erősített az 1370-től kialakuló perszonálunió Lengyelországgal

6/b A kormány (megalakulása, megszűnése, főbb feladati és működése A kormány a végrehajtó hatalom csúcsán helyezkedik el A kormány a végrehajtó hatalom csúcsán helyezkedik el Tagjai a miniszterelnök és a miniszterek Tagjai a miniszterelnök és a miniszterekMegalakulása: A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők többségének szavazatával választják meg A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők többségének szavazatával választják meg A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg Megszűnése: új országgyűlés megalakulásával új országgyűlés megalakulásával a miniszterelnök – vagy az egész kormány – lemondásával, a miniszterelnök – vagy az egész kormány – lemondásával, a miniszterelnök halálával a miniszterelnök halálával az országgyűlés megvonja miniszterelnöktől a bizalmat és új kormányfőt választ az országgyűlés megvonja miniszterelnöktől a bizalmat és új kormányfőt választ

6/b A kormány (megalakulása, megszűnése, főbb feladati és működése Főbb feladatai: feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe Biztosítja a törvények végrehajtását Biztosítja a törvények végrehajtását a közigazgatás legfőbb szerve a közigazgatás legfőbb szerve Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését A társadalom működésével kapcsolatos feladatai A társadalom működésével kapcsolatos feladatai Irányítja a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését Irányítja a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését Közreműködik a külpolitika meghatározásában Közreműködik a külpolitika meghatározásábanMűködése: Hetente ülésezik Hetente ülésezik Döntéseit testületként eljárva hozza meg Döntéseit testületként eljárva hozza meg Feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz Feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz A kormány üléseit a miniszterelnök vezeti A kormány üléseit a miniszterelnök vezeti Működéséért a kormány az országgyűlésnek felelős, munkájáról rendszeresen köteles beszámolni Működéséért a kormány az országgyűlésnek felelős, munkájáról rendszeresen köteles beszámolni

7/a Mátyás kora és a török idők Magyarországon Mátyás és kora 15. század elején a török szultánus terjeszkedése miatt egyre gyakoribbak voltak a harcok Magyarország déli vidékein 15. század elején a török szultánus terjeszkedése miatt egyre gyakoribbak voltak a harcok Magyarország déli vidékein V. László király kiskorúsága idején az ország kormányzója az akkor már leggazdagabb magyar főúrnak számító Hunyadi János lett V. László király kiskorúsága idején az ország kormányzója az akkor már leggazdagabb magyar főúrnak számító Hunyadi János lett Hunyadi hatalmas energiával szervezte meg a Magyar Királyság határait mindinkább fenyegető Oszmán Birodalom elleni újabb keresztes hadjáratot Hunyadi hatalmas energiával szervezte meg a Magyar Királyság határait mindinkább fenyegető Oszmán Birodalom elleni újabb keresztes hadjáratot 1456-ban a keresztények hatalmas győzelmet arattak Nándorfehérvárnál (a mai Belgrád mellett), ami közel 1 évszázadra megfékezte a törökök további európai hódításait, a csata utáni járványban Hunyadi is életét vesztette, a diadal emlékét őrzi mindmáig a keresztény világban - a pápa rendelete alapján - a déli harangszó 1456-ban a keresztények hatalmas győzelmet arattak Nándorfehérvárnál (a mai Belgrád mellett), ami közel 1 évszázadra megfékezte a törökök további európai hódításait, a csata utáni járványban Hunyadi is életét vesztette, a diadal emlékét őrzi mindmáig a keresztény világban - a pápa rendelete alapján - a déli harangszó A magyar nemesség 1458 telén, Budán, a Duna jegén a 15 éves Hunyadi Mátyást, Hunyadi János kisebbik fiát választotta királlyá A magyar nemesség 1458 telén, Budán, a Duna jegén a 15 éves Hunyadi Mátyást, Hunyadi János kisebbik fiát választotta királlyá Uralkodása kezdetén központosított királyi hatalmat épített ki, aminek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte Uralkodása kezdetén központosított királyi hatalmat épített ki, aminek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig élő népi legenda alapját A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig élő népi legenda alapját Több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen Több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz központjai voltak, Világhírűvé vált könyvtára Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz központjai voltak, Világhírűvé vált könyvtára Mátyás király 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg Mátyás király 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg Az elkövetkezendő évtizedeket trónviszályok, jogbizonytalanság jellemezte Az elkövetkezendő évtizedeket trónviszályok, jogbizonytalanság jellemezte 1514-ben Dózsa György vezetésével népfelkelés tört ki, melyet a nemesség keményen vérbe fojtott 1514-ben Dózsa György vezetésével népfelkelés tört ki, melyet a nemesség keményen vérbe fojtott

7/a Mátyás kora és a török idők Magyarországon A török idők Magyarországon Az Oszmán Birodalom terjeszkedése következtében sorra estek el a magyar várak az ország déli részén Az Oszmán Birodalom terjeszkedése következtében sorra estek el a magyar várak az ország déli részén 1526-ban II. Lajos magyar király I. Szulejmán török szultánnal Mohácsnál elsöprő vereséget szenvedett, maga a király is meghalt 1526-ban II. Lajos magyar király I. Szulejmán török szultánnal Mohácsnál elsöprő vereséget szenvedett, maga a király is meghalt A mohácsi csata eredményeképp az ország védtelen maradt, a törökök akadálytalanul vonultak észak felé, még Budára is bevonultak, de a közeledő tél miatt végül távoztak, azonban végigfosztották a térséget A mohácsi csata eredményeképp az ország védtelen maradt, a törökök akadálytalanul vonultak észak felé, még Budára is bevonultak, de a közeledő tél miatt végül távoztak, azonban végigfosztották a térséget A király halála után az ország két részre szakadt: a nemesség egy része Szapolyai Jánost választotta királynak, másik fele Habsburg Ferdinándot emelte trónra A király halála után az ország két részre szakadt: a nemesség egy része Szapolyai Jánost választotta királynak, másik fele Habsburg Ferdinándot emelte trónra 1541-ben I. Szulejmán (Szoliman) szultán csellel elfoglalta Buda várát 1541-ben I. Szulejmán (Szoliman) szultán csellel elfoglalta Buda várát Az ország három részre szakad Az ország három részre szakad Ezután másfél évszázad a török elleni harc jegyében telt Ezután másfél évszázad a török elleni harc jegyében telt 1686-ra meggyengült az oszmán birodalom és az európai államok vezetésével sikerült kiűzni a szultáni hadat, még ebben az évben felszabadult Buda vára is 1686-ra meggyengült az oszmán birodalom és az európai államok vezetésével sikerült kiűzni a szultáni hadat, még ebben az évben felszabadult Buda vára is

7/b A kormány és tagjainak jogalkotása, az önkormányzati jogalkotás A kormány és tagjainak jogalkotása A kormány rendeletet alkot: eredeti módon vagy törvény felhatalmazása alapján A kormány rendeletet alkot: eredeti módon vagy törvény felhatalmazása alapján A kormány tagjai is kibocsáthatnak rendeletet valamely törvény vagy kormányrendelet végrehajtására A kormány tagjai is kibocsáthatnak rendeletet valamely törvény vagy kormányrendelet végrehajtására A rendeleteket a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni A rendeleteket a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni Az önkormányzati jogalkotás Az önkormányzatok képviselő-testületei is alkothatnak rendeleteket, ezek betartása csak az adott település lakossága, a településen ingatlannal rendelkezők vagy ott valamilyen tevékenységet végzők számára kötelező Az önkormányzatok képviselő-testületei is alkothatnak rendeleteket, ezek betartása csak az adott település lakossága, a településen ingatlannal rendelkezők vagy ott valamilyen tevékenységet végzők számára kötelező

8/a A Habsburg-uralom és az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc A Habsburg-uralom A törököktől visszafoglalt területek nem szabadultak fel, azokat elfoglalta az osztrák haderő maradt és betagolta a Habsburg Birodalomba A törököktől visszafoglalt területek nem szabadultak fel, azokat elfoglalta az osztrák haderő maradt és betagolta a Habsburg Birodalomba Megindult a fejlődés, de az ország területi egysége nem állt helyre Megindult a fejlődés, de az ország területi egysége nem állt helyre Az elnéptelenedett területeket nem magyar nemzetiségű telepesekkel népesítették be Az elnéptelenedett területeket nem magyar nemzetiségű telepesekkel népesítették be Felerősödtek és állandósultak a nemzeti függetlenedési mozgalmak Felerősödtek és állandósultak a nemzeti függetlenedési mozgalmak Az első Habsburg-ellenes felkelés vezetője Bocskai István volt, hadi sikerei ellenére békét kötött Az első Habsburg-ellenes felkelés vezetője Bocskai István volt, hadi sikerei ellenére békét kötött Az 16-as években Thököly Imre vette fel a harcot török segítséggel a királyi Magyarország ellen, de vereségei miatt száműzetésbe kényszerült Az 16-as években Thököly Imre vette fel a harcot török segítséggel a királyi Magyarország ellen, de vereségei miatt száműzetésbe kényszerült 1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc (kurucok = magyarok; labancok= osztrákok) 1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc (kurucok = magyarok; labancok= osztrákok) II. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem 1705-től (szécsényi országgyűlés) az ország vezérlő fejedelme II. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem 1705-től (szécsényi országgyűlés) az ország vezérlő fejedelme A kezdeti kuruc sikerek után- a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása, és az ezek miatt kialakuló belső bomlás következtében- a szabadságharc elbukott A kezdeti kuruc sikerek után- a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása, és az ezek miatt kialakuló belső bomlás következtében- a szabadságharc elbukott 1711-ben a majtényi síkon letették a fegyvert a kurucok 1711-ben a majtényi síkon letették a fegyvert a kurucok A szatmári békekötés ugyan a magyarok számára kedvező feltételeket tartalmazott, de az ország nemzeti függetlenségét nem tudta visszaszerezni A szatmári békekötés ugyan a magyarok számára kedvező feltételeket tartalmazott, de az ország nemzeti függetlenségét nem tudta visszaszerezni Rákóczi előbb Lengyelországban, majd Franciaországban él t,végül a szultán meghívására Törökországban, Rodostóban telepedett le és itt is halt meg Rákóczi előbb Lengyelországban, majd Franciaországban él t,végül a szultán meghívására Törökországban, Rodostóban telepedett le és itt is halt meg A következő 2 évszázadon át a magyarok az osztrák császárság alá rendelt nemzet volt A következő 2 évszázadon át a magyarok az osztrák császárság alá rendelt nemzet volt

8/a A Habsburg-uralom és az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc Az 1800-as évek elején új politikai mozgalmak bontakoztak ki, céljuk az elmaradott feudális rendszer átalakítása, polgári társadalom kialakítása volt Az 1800-as évek elején új politikai mozgalmak bontakoztak ki, céljuk az elmaradott feudális rendszer átalakítása, polgári társadalom kialakítása volt A reform kor nagy képviselői: Széchenyi István és Kossuth Lajos A reform kor nagy képviselői: Széchenyi István és Kossuth Lajos A reform országgyűlések helyszíne Pozsony volt A reform országgyűlések helyszíne Pozsony volt Az 1848-as forradalom közvetlen előzménye a Bécsben kitört forradalom volt Az 1848-as forradalom közvetlen előzménye a Bécsben kitört forradalom volt 1848. március 15-én Pesten is kitört a forradalom 1848. március 15-én Pesten is kitört a forradalom A nemzet legfontosabb követeléseit 12 pontban fogalmazták meg (jobbágyrendszer eltörlése, közteherviselés bevezetése) A nemzet legfontosabb követeléseit 12 pontban fogalmazták meg (jobbágyrendszer eltörlése, közteherviselés bevezetése) A forradalom nyomására kinevezték az első felelős magyar kormányt gróf Batthyányi Lajos vezetésével A forradalom nyomására kinevezték az első felelős magyar kormányt gróf Batthyányi Lajos vezetésével 1848. szeptemberében a bécsi kormány fegyveres támadást indított, ezzel megkezdődött a szabadságharc 1848. szeptemberében a bécsi kormány fegyveres támadást indított, ezzel megkezdődött a szabadságharc 1849-ben a tavaszi hadjárat eredményeként Magyarország felszabadult az osztrák elnyomás alól, az országgyűlés kimondta az ország függetlenségét, a Habsburg-ház trónfosztását és Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották 1849-ben a tavaszi hadjárat eredményeként Magyarország felszabadult az osztrák elnyomás alól, az országgyűlés kimondta az ország függetlenségét, a Habsburg-ház trónfosztását és Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották 1849. nyarán 200.000 orosz katona vonult be Magyarország területére, ezzel az osztrák hadsereg túlereje háromszoros lett 1849. nyarán 200.000 orosz katona vonult be Magyarország területére, ezzel az osztrák hadsereg túlereje háromszoros lett 1849. augusztus 13-án világosnál a magyarok letették a fegyvert 1849. augusztus 13-án világosnál a magyarok letették a fegyvert 1849. október 6-án Aradon kivégezték a 13 magyar tábornokot 1849. október 6-án Aradon kivégezték a 13 magyar tábornokot A Habsburgok ezután az országot egyesítették Ausztriával és Magyarországot teljesen megfosztották az önállóságától A Habsburgok ezután az országot egyesítették Ausztriával és Magyarországot teljesen megfosztották az önállóságától

8/b A köztársasági elnök (megbízatásának keletkezése és megszűnése, a köztársasági elnök hatáskörei) Megbízatásának keletkezése és megszűnése Az országgyűlés választja 5 évre Az országgyűlés választja 5 évre Egy alkalommal újraválasztható Egy alkalommal újraválasztható Olyan személy választható meg, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte, és választójoggal rendelkező magyar állampolgár Olyan személy választható meg, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte, és választójoggal rendelkező magyar állampolgár A tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással A tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással Az elnöki megbízatás megszűnik: Az elnöki megbízatás megszűnik:  A megbízatás ideje lejár  Elnök halálával  A feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal  Összeférhetetlenség kimondásával  Lemondással és  A tisztségtől való megfosztással

8/b A köztársasági elnök (megbízatásának keletkezése és megszűnése, a köztársasági elnök hatáskörei) A köztársasági elnök hatáskörei Egyes hatásköröket önállóan, míg más hatásköröket miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolhat Egyes hatásköröket önállóan, míg más hatásköröket miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolhat Képviseli Magyarországot Képviseli Magyarországot Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein Törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet Törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját Különleges jogrendet érintő döntéseket hoz Különleges jogrendet érintő döntéseket hoz Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére Kinevezi a hivatásos bírákat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és a Költségvetési Tanács elnökét Kinevezi a hivatásos bírákat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és a Költségvetési Tanács elnökét Megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét Megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét Kialakítja hivatala szervezetét Kialakítja hivatala szervezetét Címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket adományoz Címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket adományoz Egyéni kegyelmet gyakorolhat Egyéni kegyelmet gyakorolhat Állampolgársági ügyekben dönt Állampolgársági ügyekben dönt A Magyar Honvédség főparancsnoka A Magyar Honvédség főparancsnoka

9/a A kiegyezéstől az első világháborúig A szabadságharc bukása után osztrák katonai megszállás következett, újjászervezett csendőrséggel és új közigazgatási rendszerrel, az oktatás és a közigazgatás nyelve a német lett A szabadságharc bukása után osztrák katonai megszállás következett, újjászervezett csendőrséggel és új közigazgatási rendszerrel, az oktatás és a közigazgatás nyelve a német lett A nemzet a passzív ellenállását választotta A nemzet a passzív ellenállását választotta 1866-ban megkezdődtek a kiegyezési tárgyalások Deák Ferenc vezetésével 1866-ban megkezdődtek a kiegyezési tárgyalások Deák Ferenc vezetésével 1867-ben sor került a Kiegyezésre, megalakult az Osztrák- Magyar Monarchia 1867-ben sor került a Kiegyezésre, megalakult az Osztrák- Magyar Monarchia Közös irányítás alá került a külügy, a hadügy és a pénzügy Közös irányítás alá került a külügy, a hadügy és a pénzügy A magyar gazdaság fejlődésnek indult, az ország a polgárosodás útjára lépett A magyar gazdaság fejlődésnek indult, az ország a polgárosodás útjára lépett 1868-ban európai színvonalú nemzetiségi törvényt fogadtak el 1868-ban európai színvonalú nemzetiségi törvényt fogadtak el Ezt az időszakot nevezzük „Boldog békeidők”-nek Ezt az időszakot nevezzük „Boldog békeidők”-nek

9/b Az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosa Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve 15 tagját az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja 12 évre 15 tagját az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja 12 évre Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet Döntéseit teljes ülésben, tanácsban vagy egyesbíróként hozza Döntéseit teljes ülésben, tanácsban vagy egyesbíróként hozza Tevékenysége: Tevékenysége: Az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezése Az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezése elfogadott, de ki nem hirdetett törvények Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata elfogadott, de ki nem hirdetett törvények Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata Utólagos normakontroll = hatályos jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata Utólagos normakontroll = hatályos jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata Alkotmányjogi panasz elbírálása Alkotmányjogi panasz elbírálása

9/b Az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosa Az alapvető jogok biztosa (ombudsmann) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, helyettesei a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, helyettesei a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez Az alapvető jogok biztosa és a helyettesi nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet Az alapvető jogok biztosa és a helyettesi nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazatával 6 évre választja Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazatával 6 évre választja tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

10/a Az első világháború és annak következményei 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban megöli Gavrilo Princip, ez a merénylet az I. világháború kitörésének formális oka 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban megöli Gavrilo Princip, ez a merénylet az I. világháború kitörésének formális oka A valódi ok: a világ országai között meglévő ellentétek, a piacokért folyó harc A valódi ok: a világ országai között meglévő ellentétek, a piacokért folyó harc 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, kitör a háború 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, kitör a háború Két szövetségi rendszer áll egymással szemben: Két szövetségi rendszer áll egymással szemben: Hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország Hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország Antant: Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország Antant: Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország Pusztító harcok jellemezték a háborút Pusztító harcok jellemezték a háborút 1917-ben az antant oldalán az Amerikai Egyesült Államok is belép a háborúba 1917-ben az antant oldalán az Amerikai Egyesült Államok is belép a háborúba 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország is fegyverszünetet köt az Antanttal 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország is fegyverszünetet köt az Antanttal 1918. októberében forradalom tört ki Magyarországon (őszirózsás forradalom) és Károlyi Mihályt kinevezik miniszterelnökké, aki békés úton próbálta az ország területi egységét megőrizni,eredménytelenül 1918. októberében forradalom tört ki Magyarországon (őszirózsás forradalom) és Károlyi Mihályt kinevezik miniszterelnökké, aki békés úton próbálta az ország területi egységét megőrizni,eredménytelenül 1919. tavaszán szociáldemokrata-kommunista kormány került hatalomra és kikiáltották a tanácsköztársaságot 1919. tavaszán szociáldemokrata-kommunista kormány került hatalomra és kikiáltották a tanácsköztársaságot 1920. június 4-én az első világháború lezárásaként a franciaországi Versailles-ban aláírásra került a trianoni békediktátum 1920. június 4-én az első világháború lezárásaként a franciaországi Versailles-ban aláírásra került a trianoni békediktátum A tanácsköztársaság bukása után Magyarország államformája király nélküli királyság lett, a kormányzó pedig 1944-ig Horthy Miklós A tanácsköztársaság bukása után Magyarország államformája király nélküli királyság lett, a kormányzó pedig 1944-ig Horthy Miklós

10/b Az igazságszolgáltatás és az ügyészség Az igazságszolgáltatás Hazánkban igazságszolgáltatási tevékenységet a bíróságok látnak el Hazánkban igazságszolgáltatási tevékenységet a bíróságok látnak el A bíróság dönt A bíróság dönt büntetőügyekben, magánjogi jogvitákban, büntetőügyekben, magánjogi jogvitákban, közigazgatási határozatok törvényességéről közigazgatási határozatok törvényességéről az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki (határozatlan időre) és menti fel A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki (határozatlan időre) és menti fel A bírák függetlenek csak a törvénynek vannak alárendelve A bírák függetlenek csak a törvénynek vannak alárendelve A legfelsőbb bírósági szerv a Kúria, melynek elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választ, 2/3-os többséggel A legfelsőbb bírósági szerv a Kúria, melynek elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választ, 2/3-os többséggel Bíróságok rendszere: Bíróságok rendszere:  Járási bíróságok (városi, fővárosi kerületi bíróságok)  Törvényszékek (megyékben és a fővárosban)  Ítélőtáblák (5 db)  Kúria Az ítélkezésben hivatásos bírák vesznek részt, de meghatározott esetekben ülnökök, nem hivatásos bírák is részt vehetnek Az ítélkezésben hivatásos bírák vesznek részt, de meghatározott esetekben ülnökök, nem hivatásos bírák is részt vehetnek A bírósági tárgyalás főszabály szerint nyilvános A bírósági tárgyalás főszabály szerint nyilvános A hivatásos bírák kinevezésének feltétele 30. életév betöltése, a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági titkárként teljesített munkaviszony A hivatásos bírák kinevezésének feltétele 30. életév betöltése, a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági titkárként teljesített munkaviszony A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki A bíróságok igazgatását az Országos Bírói Hivatal végzi A bíróságok igazgatását az Országos Bírói Hivatal végzi

10/b Az igazságszolgáltatás és az ügyészség Ügyészség Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban képviseli a vádat a bírósági eljárásban képviseli a vádat a bírósági eljárásban felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett Az ügyészi szervezet felépítése Az ügyészi szervezet felépítése  Járási ügyészség  Főügyészség  Fellebbviteli főügyészség  Legfőbb Ügyészség Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek A legfőbb ügyészt az ügyészek közül köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel 9 évre A legfőbb ügyészt az ügyészek közül köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel 9 évre A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles beszámolni A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles beszámolni Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

11/a A második világháború Magyarország az I. világháború után az ország nehezen „talált magára” Magyarország az I. világháború után az ország nehezen „talált magára” Az 1930-as évektől kezdve az ország egyre szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait Németországgal Az 1930-as évektől kezdve az ország egyre szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait Németországgal Német hatásra zsidóellenes törvényeket fogadtak el, erősödtek az országban a szélsőjobboldali mozgalmak, pártok Német hatásra zsidóellenes törvényeket fogadtak el, erősödtek az országban a szélsőjobboldali mozgalmak, pártok A magyar-német viszonyt a revízionalista (a trianoni szerződés felülvizsgálata) politika is erősítette A magyar-német viszonyt a revízionalista (a trianoni szerződés felülvizsgálata) politika is erősítette 1939. szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot, kitört a II. világháború 1939. szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot, kitört a II. világháború Magyarország csak később, 1941-ben lépett be a háborúba Magyarország csak később, 1941-ben lépett be a háborúba Hitler 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót Hitler 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót A magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a náci Németország Szovjetunió elleni háborújában a keleti fronton, 1943. elején a II. magyar hadsereg a Don folyó térségében megsemmisült A magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a náci Németország Szovjetunió elleni háborújában a keleti fronton, 1943. elején a II. magyar hadsereg a Don folyó térségében megsemmisült A német vereség közeledtével a Horthy-kormány megpróbált átállni a szövetségesek oldalára, a próbálkozás azonban elbukott, és a németek 1944-ben megszállták Magyarországot, az országot lerombolták és kifosztották, a magyar zsidóságot haláltáborokba küldték A német vereség közeledtével a Horthy-kormány megpróbált átállni a szövetségesek oldalára, a próbálkozás azonban elbukott, és a németek 1944-ben megszállták Magyarországot, az országot lerombolták és kifosztották, a magyar zsidóságot haláltáborokba küldték Horthyt lemondatták és a németek által támogatott nyilaskeresztes párt vette át a hatalmat,a nyilas terror vérengzésében a polgári lakosok ezrei vesztették életüket Horthyt lemondatták és a németek által támogatott nyilaskeresztes párt vette át a hatalmat,a nyilas terror vérengzésében a polgári lakosok ezrei vesztették életüket 1944-45 telén a háborús front fokozatosan átvonult egész Magyarországon, a szovjetek kiűzték a németeket és megszállták az országot, a háború sok áldozatot szedett a lakosság soraiban, a legpusztítóbb Budapest ostroma volt 1944-45 telén a háborús front fokozatosan átvonult egész Magyarországon, a szovjetek kiűzték a németeket és megszállták az országot, a háború sok áldozatot szedett a lakosság soraiban, a legpusztítóbb Budapest ostroma volt

11/b Az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács Állami Számvevőszék Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve feladatai: feladatai: Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását Figyelemmel kíséri az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok tevékenységét Figyelemmel kíséri az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok tevékenységét Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést Elnökét az Országgyűlés 12 évre választja Elnökét az Országgyűlés 12 évre választja Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja Magyarország központi bankja Az ország pénzügyi politikájáért felel Az ország pénzügyi politikájáért felel Elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök nevezi ki Elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök nevezi ki Tevékenységéről az elnök évente beszámol az országgyűlésnek Tevékenységéről az elnök évente beszámol az országgyűlésnek A Magyar Nemzeti Bank elnöke feladatkörében rendeletet bocsát ki A Magyar Nemzeti Bank elnöke feladatkörében rendeletet bocsát ki Költségvetési Tanács Az országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv Az országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv Az ország központi költségvetésének megalapozottságát vizsgálja Az ország központi költségvetésének megalapozottságát vizsgálja Közreműködik a költségvetési törvény előkészítésében Közreműködik a költségvetési törvény előkészítésében

12/a A Rákosi-rendszer és az 1956. évi forradalom és szabadságharc A Rákosi-rendszer A 2. világháború befejezését követően a szovjet csapatok nem vonultak ki az országból A 2. világháború befejezését követően a szovjet csapatok nem vonultak ki az országból Megkezdődött az ország lendületes újjáépítése és néhány éves (1945-47.) többpárti parlamenti demokrácia után a Szovjetunió által támogatott kommunisták választási csalással vették át a hatalmat és az országban egypártrendszert alakítottak ki Megkezdődött az ország lendületes újjáépítése és néhány éves (1945-47.) többpárti parlamenti demokrácia után a Szovjetunió által támogatott kommunisták választási csalással vették át a hatalmat és az országban egypártrendszert alakítottak ki Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezreit kínozták meg és végezték ki Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezreit kínozták meg és végezték ki Megkezdődött az ipar erőltetett fejlesztése, az iskolák államosítása, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek erőszakos szervezése Megkezdődött az ipar erőltetett fejlesztése, az iskolák államosítása, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek erőszakos szervezése 1953-ban, Sztálin halála után némileg enyhült a diktatúra, leváltották Rákosi Mátyást, az addigi főtitkárt, azonban a nép elégedetlenségét ezzel nem sikerült megszüntetni 1953-ban, Sztálin halála után némileg enyhült a diktatúra, leváltották Rákosi Mátyást, az addigi főtitkárt, azonban a nép elégedetlenségét ezzel nem sikerült megszüntetni

12/a A Rákosi-rendszer és az 1956. évi forradalom és szabadságharc Az 1956. évi forradalom és szabadságharc Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 4-én A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 4-én Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett 1956. október 28-án Nagy Imre vezetésével új kormány alakult 1956. október 28-án Nagy Imre vezetésével új kormány alakult 1956. november első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről 1956. november első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott

12/b A Magyar Honvédség, a rendőrség és a Nemzetbiztonsági szolgálatok A Magyar Honvédség: Szerződéses, hivatásos katonákból áll Szerződéses, hivatásos katonákból áll feladata a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása feladata a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása Főparancsnoka a köztársasági elnök Főparancsnoka a köztársasági elnökRendőrség: A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme működését a Kormány irányítja működését a Kormány irányítja Nemzetbiztonsági szolgálatok: A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése működését a Kormány irányítja működését a Kormány irányítja Polgári védelem Polgári védelem Katasztrófavédelem (tűzoltóság) Katasztrófavédelem (tűzoltóság)

13/a A Kádár-rendszer és az 1990. évi rendszerváltás A Kádár-rendszer Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után új kormány alakult Kádár János vezetésével Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után új kormány alakult Kádár János vezetésével Az országban visszaállt a kommunista egypártrendszer Az országban visszaállt a kommunista egypártrendszer A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget megragadva mintegy százezren nyugatra emigráltak A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget megragadva mintegy százezren nyugatra emigráltak Nagy Imrét, a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét a rezsim kivégezte, majd a megtorlás kb. ötéves korszakát politikai enyhülés követte Nagy Imrét, a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét a rezsim kivégezte, majd a megtorlás kb. ötéves korszakát politikai enyhülés követte A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, az ország a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, az ország a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott Lakótelepek épültek, nem volt munkanélküliség Lakótelepek épültek, nem volt munkanélküliség Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket vettek igénybe, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket vettek igénybe, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett

13/a A Kádár-rendszer és az 1990. évi rendszerváltás Az 1990. évi rendszerváltás Előzmények: a Szovjetunióban megkezdődött a demokratikus átalakulás Előzmények: a Szovjetunióban megkezdődött a demokratikus átalakulás 1986-tól egyre gyakoribbá váltak az ellenzéki megmozdulások 1986-tól egyre gyakoribbá váltak az ellenzéki megmozdulások 1988-tól reformkommunisták kerültek hatalomra, pártok alakultak 1988-tól reformkommunisták kerültek hatalomra, pártok alakultak 1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten 1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén 1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot Kihirdetésre került az Alkotmány módosítása, új választójogi törvényt fogadtak el Kihirdetésre került az Alkotmány módosítása, új választójogi törvényt fogadtak el 1990. március 25. és április 8. 41 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt, a köztársasági elnök Göncz Árpád lett 1990. március 25. és április 8. 41 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt, a köztársasági elnök Göncz Árpád lett 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta Magyarországot. 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta Magyarországot.

13/b Pártok, szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek Pártok A pártok közreműködnek a népakarat kialakításába és kinyilvánításában A pártok közreműködnek a népakarat kialakításába és kinyilvánításában A pártokat az emberek azért alapítják, hogy választási győzelmet elérve, megszerezzék a kormányzati hatalmat A pártokat az emberek azért alapítják, hogy választási győzelmet elérve, megszerezzék a kormányzati hatalmat Alkotmányos demokrácia  többpártrendszer Alkotmányos demokrácia  többpártrendszer A pártok tagokkal és saját programmal rendelkeznek A pártok tagokkal és saját programmal rendelkeznek Alaptörvény: a pártok az Alaptörvény és a jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek Alaptörvény: a pártok az Alaptörvény és a jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek A pártok függetlenek, gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrzi A pártok függetlenek, gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrzi Szigorú szabályok garantálják, hogy bizonyos tisztségek betöltői nem lehetnek tagjai pártoknak Szigorú szabályok garantálják, hogy bizonyos tisztségek betöltői nem lehetnek tagjai pártoknakSzakszervezetek Védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit Védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit Más érdekképviseleti szervek (köztestületek) Szakmai, gazdasági kamarák pl. Magyar Orvosi Kamara Szakmai, gazdasági kamarák pl. Magyar Orvosi Kamara Magyar Művészeti Akadémia Magyar Művészeti Akadémia

14/a A magyar művészet képviselői Az Árpád-kortól a középkor végéig A művészet ebben az időszakban nem választható el a vallástól A művészet ebben az időszakban nem választható el a vallástól A 10-12. században a román stílus volt jellemző A 10-12. században a román stílus volt jellemző Egyházi épületek (pannonhalmi apátság) Egyházi épületek (pannonhalmi apátság) Szent Istvánhoz kapcsolódó ereklyék (koronázási palást, koronázási jelvények, Szent Jobb Szent Istvánhoz kapcsolódó ereklyék (koronázási palást, koronázási jelvények, Szent Jobb 13. századtól megjelent a gótika és a román stílus (gyulafehérvári székesegyház, jáki templom, Nagyboldogasszony/Mátyás-templom) 13. századtól megjelent a gótika és a román stílus (gyulafehérvári székesegyház, jáki templom, Nagyboldogasszony/Mátyás-templom) 14. század kolozsvári Szent-György-lovasszobor, budavári szoborlelet 14. század kolozsvári Szent-György-lovasszobor, budavári szoborlelet A reneszánsz művészet A 15. század végén jelent meg a reneszánsz stílusirányzat, mely Magyarországon Mátyás király nevéhez fűződik A 15. század végén jelent meg a reneszánsz stílusirányzat, mely Magyarországon Mátyás király nevéhez fűződik Mátyás korában fejeződött be a budai várpalota építése, bővítette és reneszánsz elemekkel gazdagította a visegrádi palotát, Tatán és Nyéken vadászkastélyt építtetett, Európa-szerte híres könyvtára maradt fenn Mátyás korában fejeződött be a budai várpalota építése, bővítette és reneszánsz elemekkel gazdagította a visegrádi palotát, Tatán és Nyéken vadászkastélyt építtetett, Európa-szerte híres könyvtára maradt fenn A barokk és rokokó művészet 17-18. század meghatározó művészeti irányzata 17-18. század meghatározó művészeti irányzata Elsősorban templomok, kastélyok és lakóépületek maradtak fenn (nagyszombati jezsuita templom) Elsősorban templomok, kastélyok és lakóépületek maradtak fenn (nagyszombati jezsuita templom) A rokokó a barokk stílus egyháztól elszakadó irányzata (fertődi Esterházy-kastély) A rokokó a barokk stílus egyháztól elszakadó irányzata (fertődi Esterházy-kastély) Jelentős volt a portréfestészet a főúri udvarokban (Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferencet ábrázoló képe) Jelentős volt a portréfestészet a főúri udvarokban (Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferencet ábrázoló képe)

14/a A magyar művészet képviselői A klasszicizmus és a történelmi festészet kialakulása A 18.századtól jellemző stílusirányzat a klasszicizmus (váci székesegyház, Pest arculata) A 18.századtól jellemző stílusirányzat a klasszicizmus (váci székesegyház, Pest arculata) A művészet ebben az időszakban főképp az önálló nemzeti kultúra megteremtésének jegyében telt A művészet ebben az időszakban főképp az önálló nemzeti kultúra megteremtésének jegyében telt Nemzeti Múzeum épülete, Sándor palota, Pesti Vigadó (Pollack Mihály nevéhez fűződnek) Nemzeti Múzeum épülete, Sándor palota, Pesti Vigadó (Pollack Mihály nevéhez fűződnek) Egyre népszerűbbé vált az arcképfestészet (Barabás Miklós), tájképfestészet, történeti tárgyú festészet (Feszty Árpád körképe, Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Székely Bertalan) Egyre népszerűbbé vált az arcképfestészet (Barabás Miklós), tájképfestészet, történeti tárgyú festészet (Feszty Árpád körképe, Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Székely Bertalan) A 19. század végétől a 20. század közepéig A szecesszió, mint stílusirányzat megjelenése főképp az iparművészetben A szecesszió, mint stílusirányzat megjelenése főképp az iparművészetben Az építészet kiemelkedő alakjai: Lechner Ödön (Iparművészeti Múzeum), Kós Károly (Állatkert) Az építészet kiemelkedő alakjai: Lechner Ödön (Iparművészeti Múzeum), Kós Károly (Állatkert) A 20. század elejétől jelentősebb művészeti csoportok tevékenykedtek (nagybányai művésztelep – Ferenczy Károly, Csók István) A 20. század elejétől jelentősebb művészeti csoportok tevékenykedtek (nagybányai művésztelep – Ferenczy Károly, Csók István) Avantgard-mozgalmak képviselői (Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos – festők, Kassák Lajos – író) Avantgard-mozgalmak képviselői (Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos – festők, Kassák Lajos – író) Impresszionista festészet képviselői (Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál) Impresszionista festészet képviselői (Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál)

14/b A helyi önkormányzatok Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek A községek, városok a főváros és kerületei, valamint a megyék választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga A községek, városok a főváros és kerületei, valamint a megyék választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit Önkormányzatok: egyenlő alapjogok, de eltérő kötelezettségek Önkormányzatok: egyenlő alapjogok, de eltérő kötelezettségek A kötelező feladatok: A kötelező feladatok:  egészséges ivóvízellátás  óvodai és áltlános iskolai oktatás, nevelés  egészségügyi alapellátás,  szociális alapellátás,  közvilágítás,  helyi közutak fenntartása,  köztemető fenntartása,  nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése

14/b A helyi önkormányzatok A helyi képviselő-testület: Az önkormányzat ügyeit önállóan szabályozza és igazgatja, döntéseit kizárólag törvényességi okokból lehet felülbírálni Az önkormányzat ügyeit önállóan szabályozza és igazgatja, döntéseit kizárólag törvényességi okokból lehet felülbírálni Rendeletet alkothat Rendeletet alkothat Az önkormányzati vagyon tulajdonosa Az önkormányzati vagyon tulajdonosa Az önkormányzati feladatok ellátásához saját bevételre jogosult Az önkormányzati feladatok ellátásához saját bevételre jogosult Helyi adókat állapíthat meg Helyi adókat állapíthat meg Önállóan alakítja ki szervezetét és működését Önállóan alakítja ki szervezetét és működését Önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket adományozhat Önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket adományozhat Meghatározott időközönként ülésezik Meghatározott időközönként ülésezik Közmeghallgatást köteles tartani Közmeghallgatást köteles tartani Polgármester: Képviselő-testület elnöke Képviselő-testület elnöke 5 évente választják 5 évente választják Jegyző: Vezeti a képviselő-testület hivatalát, a polgármesteri hivatalt Vezeti a képviselő-testület hivatalát, a polgármesteri hivatalt Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat lát el Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat lát el Kinevezik, nem választják Kinevezik, nem választják

15/a A magyar zene és tudomány képviselői A magyar zene: Kiemelkedő jelentőségű a magyar népzene Kiemelkedő jelentőségű a magyar népzene A népdalokat az 1800-as évektől kezdték gyűjteni, dallamukat lekottázni, szövegüket lejegyezni (Bartók Béla, Kodály Zoltán) A népdalokat az 1800-as évektől kezdték gyűjteni, dallamukat lekottázni, szövegüket lejegyezni (Bartók Béla, Kodály Zoltán) Verbunkos: magyar tánczenei forma, mely a 18. század végén alakult ki Verbunkos: magyar tánczenei forma, mely a 18. század végén alakult ki Európai színvonalú a magyar opera Európai színvonalú a magyar opera Kiemelkedő alkotók: Kiemelkedő alkotók: Erkel Ferenc (Hunyadi László, Bánk bán, Himnusz zenéjének szerzője) Erkel Ferenc (Hunyadi László, Bánk bán, Himnusz zenéjének szerzője) Liszt Ferenc (Magyar rapszódiák, Koronázási mise) Liszt Ferenc (Magyar rapszódiák, Koronázási mise) Bartók Béla (A kékszakállú herceg, A fából faragott királyfi) Bartók Béla (A kékszakállú herceg, A fából faragott királyfi) Kodály Zoltán (Háry János és Kodály-módszer) Kodály Zoltán (Háry János és Kodály-módszer) Lehár Ferenc (Víg özvegy, Cigányszerelem) Lehár Ferenc (Víg özvegy, Cigányszerelem) Kálmán Imre (Csárdáskirálynő) Kálmán Imre (Csárdáskirálynő)

15/a A magyar zene és tudomány képviselői A magyar tudomány képviselői: Kőrösi-Csoma Sándor: a magyar őshaza kutatója, nyelvtudós Kőrösi-Csoma Sándor: a magyar őshaza kutatója, nyelvtudós Bolyai Farkas és fia, Bolyai János: matematikusok Bolyai Farkas és fia, Bolyai János: matematikusok Jedlik Ányos: fizikus, a dinamó-elvének felfedezője, a szódavízgyártás is az ő nevéhez fűződik Jedlik Ányos: fizikus, a dinamó-elvének felfedezője, a szódavízgyártás is az ő nevéhez fűződik Semmelweis Ignác: orvos, „az anyák megmentője”, a klóros fertőtlenítés jelentőségének felfedezője Semmelweis Ignác: orvos, „az anyák megmentője”, a klóros fertőtlenítés jelentőségének felfedezője Puskás Tivadar: a vezetékes telefonközpont feltalálója Puskás Tivadar: a vezetékes telefonközpont feltalálója Bláthy Ottó: a mágnesesség alkalmazhatóságának felfedezője Bláthy Ottó: a mágnesesség alkalmazhatóságának felfedezője Déri Miksa: a folyami erőművek energiatermelő lehetőségének feltalálója Déri Miksa: a folyami erőművek energiatermelő lehetőségének feltalálója Zipernowsky Károly: nevéhez fűződik a váltakozó árammal történő világítás Zipernowsky Károly: nevéhez fűződik a váltakozó árammal történő világítás Kandó Kálmán: gépészmérnök, a villamosított vasúti közlekedés feltalálója Kandó Kálmán: gépészmérnök, a villamosított vasúti közlekedés feltalálója Szent-Györgyi Albert: orvos, Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos felfedezéseiért Szent-Györgyi Albert: orvos, Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos felfedezéseiért Szilárd Leó: fizikus, részt vett az első atomreaktor létrehozásában Szilárd Leó: fizikus, részt vett az első atomreaktor létrehozásában Neumann János: magyar származású matematikus, a digitális számítógép kifejlesztése fűződik a nevéhez Neumann János: magyar származású matematikus, a digitális számítógép kifejlesztése fűződik a nevéhez Teller Ede: atomfizikus, részt vett az első atombomba kifejlesztésében Teller Ede: atomfizikus, részt vett az első atombomba kifejlesztésében

15/b A közigazgatás szervezet felépítése, a közigazgatási eljárás A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre Közigazgatási szervezetrendszer: 1. államigazgatási szervek  Központi szervek (kormány, minisztériumok, kormányhivatalok és központi hivatalok pl.: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal)  Területi (regionális és megyei) szervek (fővárosi/megyei kormányhivatalok, vízügyi igazgatóságok)  Járási szervek (2013. január 1-je óta a fővárosi/megyei kormányhivatalok járási hivatalai 2.Önkormányzati szervek  Helyi szervek (önkormányzatok) A közigazgatási eljárás: közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárásaA közigazgatási eljárás: közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárása Eljárás: hivatalból vagy kérelemreEljárás: hivatalból vagy kérelemre A hatáskör: az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez A hatáskör: az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez Az illetékesség: a hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon el Az illetékesség: a hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon el

16/a A magyar ősköltészet (szájhagyomány, regék, mondák) és a korai középkor irodalma (kódexek, legendák és az első magyar nyelvű művek) Magyar ősköltészet: Rovásírás, a honfoglalás előtti írás Rovásírás, a honfoglalás előtti írás Főleg szájhagyomány útján terjedő történetek (tündérmesék, siratók, népdalok, népballadák) Főleg szájhagyomány útján terjedő történetek (tündérmesék, siratók, népdalok, népballadák) A kora középkori magyar irodalom: A honfoglalás után latin nyelvű alkotások születtek A honfoglalás után latin nyelvű alkotások születtek Kódexek Kódexek Kiemelkedő műfajt jelentenek a legendák (Szent Margit legendája) Kiemelkedő műfajt jelentenek a legendák (Szent Margit legendája) Első fennmaradt magyar nyelvű töredék a Tihanyi apátság alapító levele 1055-ből Első fennmaradt magyar nyelvű töredék a Tihanyi apátság alapító levele 1055-ből Első teljes fennmaradt magyar nyelvű szöveg a Halotti beszéd és Könyörgés 1180 körül születhetett Első teljes fennmaradt magyar nyelvű szöveg a Halotti beszéd és Könyörgés 1180 körül születhetett Első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom az 1200-as évek első felében íródott Első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom az 1200-as évek első felében íródott

16/b Az emberi jogok Emberi jog: a polgár autonómiája, szabadsága, az ember elidegeníthetetlen természetes jogai Emberi jog: a polgár autonómiája, szabadsága, az ember elidegeníthetetlen természetes jogai Kialakulásuk a 18. század végére tehető Kialakulásuk a 18. század végére tehető Megfogalmazódott az emberek jogegyenlőségének követelménye Megfogalmazódott az emberek jogegyenlőségének követelménye A 19. század közepétől már megjelentek az állampolgári jogok is A 19. század közepétől már megjelentek az állampolgári jogok is Az emberi jogok Az emberi jogok  Szabadságjogok és politikai jogok (első generációs jogok) pl.: élethez és emberi méltósághoz való jog  Gazdasági, szociális és kulturális jogok (második generációs jogok) pl.: munkához való jog  Globális jogok (harmadik generációs jogok) pl.: gyermekek jogai Emberi jogok a nemzetközi dokumentumokban Emberi jogok a nemzetközi dokumentumokban  1950. Emberi Jogok Európai Egyezménye  1966. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

17/a A reneszánsz és a barokk irodalom (Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós), valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon (Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály) Reneszánsz irodalom: Az Itáliában születő humanizmus szellemi irányzata és az ezzel egyidejű reneszánsz művészeti mozgalom Itálián kívül elsőként Magyarországon jelent meg, Mátyás király (1458-1490) uralkodása alatt Az Itáliában születő humanizmus szellemi irányzata és az ezzel egyidejű reneszánsz művészeti mozgalom Itálián kívül elsőként Magyarországon jelent meg, Mátyás király (1458-1490) uralkodása alatt A reneszánsz korában alkottak első nagy költőink A reneszánsz korában alkottak első nagy költőink Janus Pannonius (1434–1472) : pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar költő és humanista, aki egyes feltevések szerint Vitéz János (régebbiek szerint, Csezmicei János) néven született Janus Pannonius (1434–1472) : pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar költő és humanista, aki egyes feltevések szerint Vitéz János (régebbiek szerint, Csezmicei János) néven született Mátyás király korában élt, latin nyelven írt Balassi Bálint (1554–1594): A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja, a magyar irodalom első klasszikusa Balassi Bálint (1554–1594): A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja, a magyar irodalom első klasszikusa verseit ismert dalok dallamára írta

17/a A reneszánsz és a barokk irodalom (Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós), valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon (Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály) Barokk irodalom: Zrínyi Miklós (1620-1664): haditudományi műveket is írt, legjelentősebb eposza a Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós (1620-1664): haditudományi műveket is írt, legjelentősebb eposza a Szigeti veszedelem A felvilágosodás irodalmának kiemelkedő alakjai: Bessenyei György (1747–1811): Mária Terézia testőrségének tagja volt, a nyelvújítás és az Akadémia létrehozásának szorgalmazója Bessenyei György (1747–1811): Mária Terézia testőrségének tagja volt, a nyelvújítás és az Akadémia létrehozásának szorgalmazója Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805):nemcsak költeményei, színpadi művei is jelentősek, nyelvzseni volt Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805):nemcsak költeményei, színpadi művei is jelentősek, nyelvzseni volt A klasszicizmus irodalmának kiemelkedő alakja: Kazinczy Ferenc (1759-1831): költő, műfordító, a nyelvújítási mozgalom irányítója, az első magyar nyelvű folyóirat létrehozója és szerkesztője Kazinczy Ferenc (1759-1831): költő, műfordító, a nyelvújítási mozgalom irányítója, az első magyar nyelvű folyóirat létrehozója és szerkesztője

17/b Az Alaptörvényben biztosított alapvető jogok. Ismertessen közülük négy alapvető jogot bővebben! 1. Az élethez és emberi méltósághoz való jog 2. A személyes szabadsághoz való jog 3. A szabad mozgáshoz való jog 4. Az ember jogképessége 5. A tisztességes eljáráshoz való jog 6. A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok védelméhez való jog 7. A személyes adatok védelméhez való jog 8. A lelkiismeretei és vallásszabadság 9. A véleménynyilvánítás szabadsága 10. A sajtószabadság 11. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog 12. A gyülekezési jog 13. Az egyesülési jog 14. A kérelmezési és a panaszjog 15. A család védelme 16. A férfiak és nők egyenjogúsága 17. A gyermekek jogai 18. A kisebbségi jogok 19. Az állampolgársághoz vaéló jog 20. A választójog, a közhivatal viselésének joga 21. A diszkrimináció tilalma, az esélyegyenlőség elve 22. A munkához való jog 23. A pihenéshez való jog, a sztrájkjog 24. Az egészséghez és szociális biztonsághoz való jog 25. A művelődéshez, az oktatáshoz való jog 26. A tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadsága 27. A tulajdon védelme

18/a A magyar irodalom a romantika korában (a romantika, mint stílusirányzat; a korszak kiemelkedő írói és költői) A romantika, mint stílusirányzat Az 1820-as jelentkezik irodalmunkban Az 1820-as jelentkezik irodalmunkban A politikai és az irodalom szoros összefonódása jellemezte a kort A politikai és az irodalom szoros összefonódása jellemezte a kort Ekkor vált Pest-Buda az ország irodalmi középpontjává Ekkor vált Pest-Buda az ország irodalmi középpontjává Újságok, folyóiratok indultak Újságok, folyóiratok indultak Megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia, megnyitotta kapuit a Nemzeti Színház Megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia, megnyitotta kapuit a Nemzeti Színház A magyar romantikus irodalom legnagyobb alakjai: Katona József (1791–1830): a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja, legjelentősebb műve a Bánk bán Katona József (1791–1830): a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja, legjelentősebb műve a Bánk bán Kölcsey Ferenc (1790–1838): a Himnusz költője, melynek keletkezési évfordulója a magyar kultúra napja (január 22.) Kölcsey Ferenc (1790–1838): a Himnusz költője, melynek keletkezési évfordulója a magyar kultúra napja (január 22.) Vörösmarty Mihály (1800–1855): a Szózat írója, ez a Himnusz mellet a másik nemzeti költeményünk Vörösmarty Mihály (1800–1855): a Szózat írója, ez a Himnusz mellet a másik nemzeti költeményünk Petőfi Sándor (1823–1848): költő, forradalmár, nemzeti hős, a legismertebb magyar költő a világon, az 1848/49- es forradalom és szabadságharc hősi halottja Petőfi Sándor (1823–1848): költő, forradalmár, nemzeti hős, a legismertebb magyar költő a világon, az 1848/49- es forradalom és szabadságharc hősi halottja Arany János (1817–1882): epikus művei, balladái (Toldi-trilógia, A walesi bárdok) Arany János (1817–1882): epikus művei, balladái (Toldi-trilógia, A walesi bárdok) a magyar irodalom meghatározó alakjává tették Madách Imre (1823–1864):Az ember tragédiájának írója Madách Imre (1823–1864):Az ember tragédiájának írója Jókai Mór (1825–1904): legnépszerűbb regényírónk, a „Nagy Magyar Mesemondó”, művei: A kőszívű ember fiai, Az arany ember stb. Jókai Mór (1825–1904): legnépszerűbb regényírónk, a „Nagy Magyar Mesemondó”, művei: A kőszívű ember fiai, Az arany ember stb. Mikszáth Kálmán (1847-1910): Jókai mellett a másik nagy regényírónk, jelentős művei: Beszterce ostroma, Különös házasság, A fekete város Mikszáth Kálmán (1847-1910): Jókai mellett a másik nagy regényírónk, jelentős művei: Beszterce ostroma, Különös házasság, A fekete város

18/b Az Alaptörvényben szereplő alapvető kötelezettségek Az Alaptörvény a következő kötelezettségeket tartalmazza Honvédelmi kötelezettség Arányos közteherviselés kiskorú gyermek taníttatása jogszabályok betartásának kötelezettsége  Gondoskodás (a nagykorú gyermekek kötelesek a rászoruló szüleikről gondoskodni)  Hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi feladatok ellátásához  Környezeti károk okozójának kötelessége a helyreállításra, illetőleg annak költségei viselésére  Természeti erőforrások védelme  Törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben

19/a A 20. század magyar irodalma A 20. század kiemelkedő költői, írói: Ady Endre (1877-1919): a nyugat-európai színvonalhoz való felzárkózás feltétlen híve, a modern magyar irodalom megteremtője, verseit szinte minden európai nyelvre lefordították Ady Endre (1877-1919): a nyugat-európai színvonalhoz való felzárkózás feltétlen híve, a modern magyar irodalom megteremtője, verseit szinte minden európai nyelvre lefordították Móricz Zsigmond (1879-1942): Ady barátja, novellái, elbeszélései, regényei a paraszti lét, a magyar falu életének hiteles ábrázolását adja (Rokonok, Árvácska stb.) Móricz Zsigmond (1879-1942): Ady barátja, novellái, elbeszélései, regényei a paraszti lét, a magyar falu életének hiteles ábrázolását adja (Rokonok, Árvácska stb.) József Attila (1905-1937): legnagyobb költőink egyike, ismertsége határainkon túl Petőfiéhez hasonló (versei: Levegőt!, A Dunánál, Óda stb.) József Attila (1905-1937): legnagyobb költőink egyike, ismertsége határainkon túl Petőfiéhez hasonló (versei: Levegőt!, A Dunánál, Óda stb.) Kertész Imre (1929-): egyetlen Nobel-díjas írónk, Sorstalanság című regénye hozta meg számára a rangos elismerést Kertész Imre (1929-): egyetlen Nobel-díjas írónk, Sorstalanság című regénye hozta meg számára a rangos elismerést További kiemelkedő írók, költők: Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István További kiemelkedő írók, költők: Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István

19/b A magyar állampolgárság fogalma, keletkezése Az állampolgárság: egy konkrét állam és egy ember (természetes személy) között fennálló jogi kötelék, amely nem utal a személy etnikai eredtére A magyar állampolgárság fogalmát a magyar állampolgárságról szóló törvény határozza meg Az állampolgárság szabályozásának elvei: A leszármazás elve – felmenők alapján A leszármazás elve – felmenők alapján Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között) Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között) Család egységének elve Család egységének elve Diszkrecionalitas elve (az állampolgár az állama főhatalma alatt áll, mely hatalom a jogszabályokon keresztül érvényesül.) Diszkrecionalitas elve (az állampolgár az állama főhatalma alatt áll, mely hatalom a jogszabályokon keresztül érvényesül.) Hontalanság kiküszöbölésének az elve Hontalanság kiküszöbölésének az elve Visszaható hatály tilalma (kivéve ha kedvezőbb) Visszaható hatály tilalma (kivéve ha kedvezőbb) Az állampolgárság keletkezése: Születéssel Születéssel Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hajléktalan Magyarországon született gyermeke a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hajléktalan Magyarországon született gyermeke Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermek Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermek Családjogi tények alapján Családjogi tények alapján az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy a teljes hatályú apai elismerés, a szülők utólagos házasságkötése által a teljes hatályú apai elismerés, a szülők utólagos házasságkötése által

20/a Ismertesse a Hungarikumokat! Mondja el a Himnusz első versszakát! Hungarikum: az az alkotások, jellegzetes tárgyak, szokások, amelyek tipikusan magyar vonatkozásúak, semmilyen más népre nem jellemzőek, csak a magyarokra. A „hungarikum” szó Magyarország latin nevéből ered (Hungária) Ételek: gulyásleves, pörkölt, halászlé, paprikás csirke, túrós csusza, rétes, dobostorta Ételek: gulyásleves, pörkölt, halászlé, paprikás csirke, túrós csusza, rétes, dobostorta Az ételek elkészítéséhez használt alapanyagok: Az ételek elkészítéséhez használt alapanyagok: Makói vöröshagyma, kalocsai és szegedi őrölt piros paprika Makói vöröshagyma, kalocsai és szegedi őrölt piros paprika Híres a pickszalámi, a magyar libamáj, a méz, Híres a pickszalámi, a magyar libamáj, a méz, Italok: magyar borok (pl.: tokaji aszú) pálinkák (a pálinka magyar szó) Italok: magyar borok (pl.: tokaji aszú) pálinkák (a pálinka magyar szó) természeti kincseink :Balaton, Hévíz stb. természeti kincseink :Balaton, Hévíz stb. Magyar tájhoz köthető állatfajták (pl.: szürkemarha, mangalica sertés) Magyar tájhoz köthető állatfajták (pl.: szürkemarha, mangalica sertés) A magyar népművészet remekei: halasi csipke, matyó-baba, hollóházi és Zsolnay-porcelán, kalocsai hímzett terítő stb. A magyar népművészet remekei: halasi csipke, matyó-baba, hollóházi és Zsolnay-porcelán, kalocsai hímzett terítő stb.

20/a Ismertesse a Hungarikumokat! Mondja el a Himnusz első versszakát!

20/b A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése és a magyar állampolgárság igazolása Állampolgársági (magyar nyelven, saját kezűleg írt) kérelmek benyújtása Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala Fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája Fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája Magyar konzuli tisztviselő Magyar konzuli tisztviselő Állampolgársági ügyekben eljáró szerv (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) Állampolgársági ügyekben eljáró szerv (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) A magyar állampolgárság megszerzése: Honosítással (8, 5 vagy 3 év után): Honosítással (8, 5 vagy 3 év után): folyamatosan Magyarországon kell lakni folyamatosan Magyarországon kell lakni büntetlen előélet (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat) büntetlen előélet (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat) magyarországi megélhetés és lakóhely biztosított magyarországi megélhetés és lakóhely biztosított a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség formájában történő) igazolása, a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség formájában történő) igazolása, a honosítás Magyarország érdekeit nem sérti a honosítás Magyarország érdekeit nem sérti eljárással (speciális kedvezmények): eljárással (speciális kedvezmények): A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, - akiknek felmenője magyar állampolgár volt - folyamodhatnak magyar állampolgárságért A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, - akiknek felmenője magyar állampolgár volt - folyamodhatnak magyar állampolgárságért Tíz éve érvényes házasság magyar állampolgárral Tíz éve érvényes házasság magyar állampolgárral Öt éve érvényes házasság magyar állampolgárral és közös gyermek Öt éve érvényes házasság magyar állampolgárral és közös gyermek Visszahonosítással: Visszahonosítással: Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérhet Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérhet

Nyilatkozattétel alapján: Nyilatkozattétel alapján: Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi jogon visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi jogon visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, akit az 1947. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak, akit az 1947. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak, Akit a 2. világháborút követően Németországba áttelepítettek Akit a 2. világháborút követően Németországba áttelepítettek Az a gyermek, aki Magyarországon született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát, 19. életévének betöltése napjáig Az a gyermek, aki Magyarországon született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát, 19. életévének betöltése napjáig Aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született és születésével nem vált magyar állampolgárrá Aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született és születésével nem vált magyar állampolgárrá A nyilatkozat elfogadása esetén állampolgársági bizonyítványt állítanak ki A nyilatkozat elfogadása esetén állampolgársági bizonyítványt állítanak ki Alkotmányos alapismeretek vizsga: A vizsga letétele alól mentesül az a személy: A vizsga letétele alól mentesül az a személy: aki az állampolgársági eljárás megindításakor még nem töltötte be a 18. életévét, aki az állampolgársági eljárás megindításakor még nem töltötte be a 18. életévét, aki az eljárás megindításakor már elmúlt 60 éves, aki az eljárás megindításakor már elmúlt 60 éves, aki már korábban volt magyar állampolgár és az állampolgárság tényét igazolni tudja, aki már korábban volt magyar állampolgár és az állampolgárság tényét igazolni tudja, Aki Magyarországon, vagy a határon túl magyar nyelvű tanintézményben alap-, közép-, vagy felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja. Aki Magyarországon, vagy a határon túl magyar nyelvű tanintézményben alap-, közép-, vagy felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja.

20/b A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése és a magyar állampolgárság igazolása A magyar állampolgárság megszűnése: Lemondás Lemondás a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az új állampolgárság megszerzésének tényét, ami a hontalanság kiküszöbölésének elve miatt szükséges a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az új állampolgárság megszerzésének tényét, ami a hontalanság kiküszöbölésének elve miatt szükséges Halálozás Halálozás ha az állampolgár meghal ha az állampolgár meghal Visszavonással Visszavonással a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem értelmezhető, feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével szerezte meg a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem értelmezhető, feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével szerezte meg jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és tények elhallgatásával a hatóság félrevezetése jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és tények elhallgatásával a hatóság félrevezetése a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt Az állampolgárság visszavonásáról a köztársasági elnök dönt Az állampolgárság visszavonásáról a köztársasági elnök dönt A magyar állampolgárság igazolása: Érvényes személyazonosító igazolvánnyal Érvényes személyazonosító igazolvánnyal Érvényes magyar útlevéllel Érvényes magyar útlevéllel Érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal Érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal Az ellenkező bizonyításáig honosítási okirattal Az ellenkező bizonyításáig honosítási okirattal

Alkotmányos alapismeretek Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülő nem magyar állampolgárok számára.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Alkotmányos alapismeretek Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülő nem magyar állampolgárok számára."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Alkotmányos alapismeretek Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülő nem magyar állampolgárok számára.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Alkotmányos alapismeretek Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülő nem magyar állampolgárok számára."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés