Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai A világ regionális földrajza Regionális és környezeti.

Az előadások a következő témára: "Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai A világ regionális földrajza Regionális és környezeti."— Előadás másolata:

1 Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 22 Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon szempontokLatin-AmerikaIszlám VilágDélkelet-Ázsia kiterjedésHosszúkás, nagy távolságra elnyúlókis területű É–D (Rio Grande– Tűzföld) Ny–K (Atlanti-óc.– Közép-Ázsia) Ókor, középkorfejlett centrumok indián birodalmak: inka, maja, azték Egyiptom, Mezop, Perzsia (Róma) Angkor–Khmer Királyság gyarmatosítóviszonylag homogénheterogén spanyol, portugáltörök (európai) mafélperifériák, de eltérő közeli centrumok vonzásában centrum: É–Amcentrum: Európacentrum: K-Ázsia nyelvviszonylag homogénheterogén spanyol, portugálarab, iráni, türk valláshomogénheterogén katolikusiszlám ágazategytermék exportCH vagy semmieltérő szintek

3 Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

4 44 Latin-Amerika fogalma Névadó: III. Napóleon (francia érdekeknek megfelelően) – –Mexikót akarta elfoglalni – –Újlatin nyelveket beszélő Latin-Európa mintájára – –Terület az újlatinoké  portugálok, spanyolok mellett a franciáké is (nem az angolszászoké) Igazi társadalomföldrajzi kategória, közös örökség: – –Történelmi – –Nyelvi – –Kulturális

5 55 Latin-Amerika lehatárolása K, D, Ny: egyértelmű Északi határa: 1. 1.Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói– USA határ (gyarmatosítástól 1849- ig) 2. 2.Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA határ (Rio Grande) 3. 3.Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül 4. 4.Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD 20,5 mó km 2 (V14%) 600 mó fő (V9%)

6 Latin-Amerika belső tagolódása Észak-Amerika (Angol-Amerika) Latin- Amerika Közép- Amerika Middle Am. Mexikó Földhíd - Central Am. Karib-térség Dél-Amerika Latin-Amerika részei – –Dél-Amerika – –Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség) Közép-Amerika = „Middle- America” ≠ „Central-America”

7 77 Hasonló történelmi múlt 3-as osztatú történelem 1. 1.Prekolumbián időszak 2. 2.Gyarmati korszak (XVI- sz- tól) 3. 3.Függetlenedés (XIX. sz- tól) – – Kuba speciális helyzete (1959-től)

8 88 Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk – –Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) – –Városaik világviszonylatban óriásiak voltak – –Azték Birodalom: központja Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) – –Teotihuacan – –Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) – –Inka Birodalom: Andok országai – –Hatásuk ma is meghatározó: mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett indián civilizációk Társadalomtörténet 1. Prekolumbián időszak

9 99 Társadalomtörténet 2. Spanyol gyarmati uralom Korai gyarmatosítás Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság – –Kuba, 1492: Kolumbusz (Fontos „logisztikai központ”  kései függetlenedés) – –Mexikó, 1519: Hernán Cortés – –Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) – –Panama nem volt része: Kolumbia része – –Fontos terület: „spanyol korona ékköve”: világ ezüstkivitelének 2/3-a – –Függetlenedés: 1821 Dél-Amerika: Perui Alkirályság – –XVIII. sz.: kivált belőle Új-Granadai és La Platai Főkormányzóság Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h. 46°)

10 1010 Világgazdasági szerep a gyarmatosítás idején Merkantilizmus: – –Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása – –Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora – –Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra – –Anyaországi spanyolok érdeke: iparcikkek piacainak vámvédelme – –Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok – –Ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonása centrumba  alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt

11 1111 Társadalomtörténet 3.: függetlenség, de USA befolyása Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok – –Argentína: 1811 – –Mexikó, Közép-amerikai Államok Szövetsége (5 állam): 1821 – –Nagy-Kolumbia (Panama, Kolumbia, Ecuador) – –Nem latin államok: késői függetlenedés (pl. Belize: brit ter. 1981-ig) Zűrzavaros időszak – –Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció – –Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció – –Forradalom (Mexikó 1911–1921, Kuba: 1959), USA- ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994)

12 A latin-amerikai kultúrrégió népesedési szakaszai

13 1313 Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország

14 1414 Népesedési folyamatok a XX. század közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) – –Magas születési és halálozási ráta – –Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió – –Harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka  indiánok fokozott pusztulása – –D-Am: nagyobb vérveszteség, mint Közép-Am I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) – –Már lassú népességnövekedés, de járványok még mindig II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) – –Demográfiai olló kinyílása, védőoltások – –Közép-Am: már 1820-tól kezdődik, D-Am: gyorsabb, de rövidebb

15 1515 III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége – –XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X népnöv. – –Ma: 600 millió (V9%) – –Tetőpont: 1950–1960-as évek – –Centruma: Földhíd (1940–1970: 7  16,3 mó, Costa Rica: biológiai maximum) Ok: természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) – –Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta (főleg csecsemőhalandóság) jelentős csökkenése  születéskor várható élettartam növekedése – –Magas termékenységi arányszám – –Területi különbségek: migráció fontos (falu  város) Hivatalosan nem korlátozták – –Katolicizmus + Mexikó, Brazília: nagy ország ideája + ritka benépesültség + nagy család, mint termelési egység

16 1616 Népességszám évi átlagos növekedési üteme a 3. világ nagytérségeiben 1950–2000 Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html

17 1717 IV) A népességrobbanásból való kilábalás Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése – –Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰- ről 15 ‰ – –Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: – –Fiatalos korszerkezet – –Alacsony nőtöbblet