Az agrárár-változások hatása a világ élelmezési helyzetére Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. január 12.

Az előadások a következő témára: "Az agrárár-változások hatása a világ élelmezési helyzetére Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. január 12."— Előadás másolata:

1 Az agrárár-változások hatása a világ élelmezési helyzetére Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. január 12.

2 1. A világ élelmezési helyzete Az élelmiszertöbblet és –hiány egymásmellettisége A túltápláltság, a kóros elhízás és az alul- és rosszul-tápláltság, az éhínség párhuzamos előfordulása: - a fejlett országokban a szükségesnél 30%-kal többet fogyasztanak

3 - a világon 3 milliárd ember több-kevesebb étkezést rendszeresen kihagy - 2 milliárd ember rosszul-táplált - 923 millió (2007) éhezik – számuk 75 millióval nőtt 2006-hoz képest ↓ A világ élelmezésbiztonsága veszélyben? Élelmezési válság fenyeget?

4 2. Élelmezésbiztonság (food security) Kritériumai: a) az alapvető élelmiszerek megfelelő mennyiségben, összetételben és elfogadható áron állnak rendelkezésre (availability) b) a lakosság hozzájut az alapvető élelmiszerekhez (accessibility) c) a külső ellátási forrásoktól csak csekély mértékben függnek

5 Az a) kritérium megvalósítása → a kínálat növelése: hazai élelmiszertermelés növelése élelmiszer import élelmiszer segély

6 A b) kritérium megvalósítása → a szükségletek kielégítése: a lakosság jövedelmének (vásárlóerejének) növelése a rendelkezésre álló jövedelem megfelelő elosztása hazai élelmiszersegély és szociális programok

7 3. Az áralakulás hatása az élelmezésbiztonságra Magas árak: abszolút élelmiszerhiány lehetséges – csökkenti a rendelkezésre álló mennyiséget visszafogja az élelmiszersegélyt drágítja az élelmiszerimportot a drága élelmiszert egyre kevesebben tudják megvásárolni De: ösztönözheti a hazai termelést

8 Csökkenő árú élelmiszer: nagyobb kínálatot sejtet több jut élelmiszersegélyre olcsóbb az import megkönnyíti a hozzájutást, hiszen olcsóbb az élelmiszer De: nem hat ösztönzőleg a hazai termelésre

9 9 4. Hogyan alakulnak az élelmiszerárak? Tények 1974-2005: élelmiszerek reál ára 75%-kal csökkent 2005-2007: 75%-kal nőtt, de reál értékben elmaradt a 70-es évek elejei csúcsoktól 2008-ban a kukorica ára a tavalyi felére csökkent (55-60 ezer HUF – 24,5 e HUF) 2008 szeptember: mezőgazdasági termelői árak 8,8%-kal nőttek, de gabonaféle: 35,6%-kal csökkent

10 10 4.1. Mi okozza a fluktuációt? Az élelmiszerek áralakulását a mezőgazdasági termékek (commodities) áralakulása határozza meg → 25-35%-ban → 55-65%-ban a feldolgozás, a szállítás és az elosztás költségei – olajár!!!! → spekuláció + kereskedelmi intézkedések

11 11 4.2. Mi határozza meg az agrártermékek áralakulását? A világméretű kereslet és kínálat viszonya, ami nagy idő átlagában és globálisan kiegyenlített – évenként és területenként pedig erőteljes ingadozást mutat

12 12 4.2.1. A keresletet növelő tényezők – viszonylag állandók és egyirányú korrelációt mutatnak népesség-növekedés az 1 főre eső jövedelem emelkedése a fogyasztási struktúra átalakulása urbanizáció

13 13 4.2.2. A kínálatot szűkítő tényezők – egy részük konstans, másik részük fluktuál, a korreláció nem egyértelmű csökkenő termőterület csökkenő vízkészletek energianövények termelése (2007/2008:95 millió tonna gabonányi) – olajár- és állami támogatás függő, 30-75%-ban felelős az élelmiszer-áremelkedésért, vitatható és sokoldalú környezeti és energia-igény hatás

14 14 éghajlat-változás szélsőséges időjárás – csökkenti a termelést globális felmelegedés – akár növelheti is, de az agrártermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32%-áért felelős túlhalászás – hal ára nő – pótlása kereskedelemkorlátozó intézkedések – exporttilalom

15 15 4.2.3. A kínálatot bővítő tényezők – jelentős beruházást igényelnek + bizonytalanok új termőföldek művelésbe vonása (Észak-Amerika, EU, Argentína, Brazília, Oroszország, Ukrajna, Kelet-Európa) hozamok növelése – input-ár függő

16 16 GMO-k elterjedtebb alkalmazása → hozamfokozó, de akár versenyképességi hátrány is lehet új fajták bevezetése (szárazságtűrő fajták) rekordtermések előfordulása (2008: Kanada, Brazília, Oroszország, Magyarország, Bulgária)

17 17 4.3. Bizonytalansági tényezők az olajár alakulása – közvetlen termelési költség + feldolgozási, szállítási költség + a helyettesíthetőség gazdaságossága (bioenergia) éghajlatváltozás – felmelegedés avagy lehűlés

18 18 nemzetközi pénzügyi válság hatása:  fogyasztás visszafogása, csökkenő vásárlóerő  termelés visszafogása a növekvő finanszírozási gondok miatt ← dráguló banki hitelek  csökkentett műtrágya-használat → csökkenő hozamok a földárak alakulása a kereskedelem liberalizálása – WTO-Doha

19 5. Következtetések Bizonytalanul alakuló, fluktuáló élelmiszerárak → ingadozó termelés → bizonytalan kínálat, túltermelés vagy a hiány gyakori előfordulása Ingadozó élelmiszerimport-lehetőség Bizonytalan élelmiszersegély Növekvő élelmezési bizonytalanság

20 az olaj mellett az élelmiszer, a föld és a víz is stratégiai cikké válik Kiút: - a hazai termelési lehetőségek kihasználása - kiegészítő nemzetközi akciók

21 21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!