A duzzasztás ökológiai következményei? A kutatás folytatásának fontosságáról Stratégia és környezet! - Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről Duna Charta Konferencia,

Az előadások a következő témára: "A duzzasztás ökológiai következményei? A kutatás folytatásának fontosságáról Stratégia és környezet! - Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről Duna Charta Konferencia,"— Előadás másolata:

1 A duzzasztás ökológiai következményei? A kutatás folytatásának fontosságáról Stratégia és környezet! - Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről Duna Charta Konferencia, Budapest, 2016. április 1. Csányi Béla, PhD hidrobiológus

2 Kialakuló párbeszéd: a közvetlen előzmények mostanáig 1.Besz é ln ü nk kell a Dun á r ó l! - Duzzaszt á s vagy fenntarthat ó s á g? - Duna Charta Konferencia, Budapest, 2015. december 4. 2. A Szigetköz és a Csallóköz rehabilitációja: lehetőségek és kockázatok. Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság konferenciája, Budapest, 2016. január 26. 3. Stratégia és környezet – Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről. Duna Charta Konferencia, Budapest, 2016. április 1.

3 Monitoring: korábbi esemény-történeti visszatekintés 1980-as évek: terület bejárása, felmérése, vizsgálatok (1990-ig!) Kezdeti monitoring próbálkozások az elterelésig Vizsgálatok különböző vízpótló alternatívákhoz Környezetvédelmi monitoring MTA Szigetközi Munkacsoport: diverz tematika, eltérő monitoring-hálózatok A hidrobiológiai felmérésben kirívóan kevés pont Monitoring megszűnt támogatása (2013-tól)

4 Állítás: a szigetközi vízterekre vonatkozó biológiai ismereteink jelentős mértékű kiegészítésre szorulnak! Részletesebb vizsgálatok szükségesek a/. Módszertanban – El kell szakadni a sekély víztér kizárólagos vizsgálatától b/. Térben – Táj-lépték mentén: Duna, mellékágak, mentett oldali holtmedrek, Mosoni-Duna – Mélység mentén – Habitat mozaik lépték mentén c/. Időben – Eltérő hidrológiai eseményekhez igazodva: áradás, tartós nagy és kis vízhozamok

5 Egy példa: hiányzó információ az Unionidae taxonok elterjedéséről A kagyló-fajok kimutatásának és elterjedésének nehézsége A koexisztenciális feltételek tisztázása Adatok eltérő vízterekből a legutóbbi két évtizedben: – Hogyan indult a mélyvízi kotrás? – Mik a korlátai? – Hogyan tovább?

6 Tó: Kagyló-fajok populáció-méretének kvantitatív becslése (Balaton) 1 2 3

7 Domináns kagyló- állományok (és a ritka fajok!) Dreissena bugensis Anodonta anatina Unio pictorum

8 Mély víz: Makrogerinctelenek Korpádi-kanyar kotrás 12 m mélységben, 2010. február 10.

9 Makrogerinctelenek, Korpádi-kanyar kotrás 12 m mélységben, 2010. február 10. Makrogerinctelen taxonok, Korpádi-kanyar

10 Habitat-mozaik lépték a Bala-ágon

11 Bala-ág: a mintavételi hely Dunarea Veche Bala

12 Speciális mikrohabitat refúgium a romániai Al-Dunán (Bala-ág, 9 fkm)

13 A homokpad védett oldala Gazdag Mollusca-együttes a kisvízi vízállás alatti víztérben

14 A homokpad védett oldala Közvetlen kagylógyűjtés a kisvízi parti zónában

15 A refúgium (Bala-ág, 9 fkm) Unio tumidus (48) Unio pictorum (12) Anodonta anatina (2) Pseudanodonta complanata (2) Viviparus viviparus (13) Sinanodonta woodiana (26)

16 A kvázi-stabilis homokos part és meder Gropeni, 198 fkm

17 Gropeni-i kagylópad (198 fkm): Unionidae fajok - adult egyedek 14 Unio tumidus 8 Unio pictorum 2 Pseudanodonta complanata 1 Anodonta anatina

18 Két juvenilis kagylófaj a 198 fkm szelvényből 4 Unio tumidus CV 2 U. pictorum 10 mm

19 Natura 2000 jelölőfajok Theodoxus transversalis Unio crassus Unio crassus, Dunarea Veche 329 fkm, bal part

20 Invazív fajok: Corbicula fluminea

21 Theodoxus sp.: T. fluviatilis?

22 1 Theodoxus danubialis 4 Theodoxus fluviatilis

23 A Szigetközzel kapcsolatos kutatások folytatása a mélyvízi feltárás bevonásával 1.A Duna medre Dunakiliti és Rajka szelvényei között: a fenékküszöb hatásának hossz- és kereszt-szelvény menti vizsgálata - a mélységben is (főleg ott!) 2.Az elterelt Duna-szakasz részletes felmérése 3.A jelenlegi vízpótló rendszer részletesebb felmérése 4.Még nem vizsgált mellékág-szakaszok feltárása 5.A pangó (lenitikus) vízterek értékeinek kutatása

24 Egyes lokalitások habitat-léptékű vizsgálata Zárások, bukók felvízi/alvízi mikrokörnyezete Hossz- és kereszt-szelvények, meder-mélyületek egy mellékág-szakaszon Nem vizsgált habitat-mozaikok bevonása Hol vannak jelentős ívóhelyek (pl. kecsege) ? Milyen ma a Mosoni-Duna? (Utalnék ismét a kagylókkal kapcsolatban bemutatott, egyéb vízterekben nyert számos tanulságra!)

25 Következtetések Ne engedjük, hogy a megkezdett párbeszéd megakadjon! Fura helyzet: a „public participation”, a közvélemény - jelentős hányada - nyugodt, elfogadó Szakemberek viszont vitatkoznak azon, hogy van-e még feltárni való! VAN Még egyszer: folytassuk a párbeszédet!