1 Magyarország-Svájc Bilaterális gazdasági kapcsolatok Orosz György főosztályvezető, Globális Főosztály KÜLGAZDASÁGÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG.

Az előadások a következő témára: "1 Magyarország-Svájc Bilaterális gazdasági kapcsolatok Orosz György főosztályvezető, Globális Főosztály KÜLGAZDASÁGÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG."— Előadás másolata:

1 1 Magyarország-Svájc Bilaterális gazdasági kapcsolatok Orosz György főosztályvezető, Globális Főosztály KÜLGAZDASÁGÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

2 Budapest, 2014. május 15.2/10 TEMATIKA  KÜLGAZDASÁGI AKTUALITÁSOK  MAGYAR-SVÁJCI KERESKEDELMI ÉS BEFEKTETÉSI KAPCSOLATOK  A KÉTOLDALÚ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK KÖZELMÚLTBELI EREDMÉNYEI  MEGOLDANDÓ KÉRDÉSEK A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATRENDSZERBEN

3 3 A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM TELJESÍTMÉNYE, KIALAKULT TRENDEK Forrás: MNB Az áruforgalmi egyenleg alakulása  A külkereskedelmi mérleg pozitív, jelentős többletet mutat 2010 óta  2013-ban az export 2,2%-kal, 81,7 milliárd euróra növekedett  A magyar külkereskedelem 7 milliárd eurós többlettel zárt 2013-ban  Ágazati megoszlásban kiemelkedő a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek exportvolumen növekedése  A kivitel bővülése dinamikusabbá válik  A Külgazdasági Stratégiához igazodva fejlődik a magyar gazdaság exportteljesítménye, ami a jövőt tekintve jelentős potenciált hordoz .. Budapest, 2014. május 15.3/10

4 4 A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM AKTIVITÁSA ÉS IRÁNYAI Magyarország EXPORT termékforgalma 2013 (millió euró) Forrás: KSH  A magyar gazdaság exportteljesítménye mind az EU-s, mind az EU-n kívüli országokba növekedést mutatott  Az export 77,2%-a ment az EU országaiba, és 22,8% az EU-n kívüli országokba  A magyar exportteljesítmény nőtt a gyorsan fejlődő országok irányába is  Svájc a külkereskedelmi partnereink rangsorában a 23. helyre lépett előre (exportban 21., importban 28. hely) Forrás: KSH Budapest, 2014. május 15.4/10

5 Budapest, 2014. május 15.5/10 MAGYAR-SVÁJCI KERESKEDELMI KAPCSOLATOK A magyar-svájci áruforgalom alakulása 2013-ban (millió EUR) EX IM A Svájccal folytatott külkereskedelmünk áruszerkezetének összetétele 2013 Forrás: KSH

6 6 Budapest, 2014. március 27.Budapest, 2014. május 15.6/10 MAGYAR-SVÁJCI BEFEKTETÉSI KAPCSOLATOK Tőkebefektetések Svájcban befektetett magyar tőke állománya: 1717,0 M euró (2012) Svájci tőke állománya Magyarországon: 2939,2 M euró (2012) Stratégiai partnerségi megállapodások:  Stadler Trains Kft.  Phoenix Mecano Kft. Aktualitások:  77 Elektronika Kft  Roche  CERN  MVM Ovit Zrt.

7 7 A KÉTOLDALÚ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK KÖZELMÚLTBELI EREDMÉNYEI 2013. szeptember 22-én a Nemzetgazdasági Minisztérium Adó és Pénzügyekért Felelős Államtitkára, Orbán Gábor úr és a Svájci Államszövetség Nagykövete, Jean- Francois Paroz aláírták a két állam közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló új egyezményt. Kettős Adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény aláírásaSvájci Hozzájárulási Alap Az új egyezmény – amelynek alkalmazása kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének és vagyonának kettős adóztatását – mindkét állam parlamenti megerősítését követően válik hatályossá és alkalmazhatóvá. Az egyezmény ratifikációja Magyarországon már lezajlott, Svájcban várhatóan 2014 során történik meg, így előreláthatóan 2015-től léphet hatályba. A Hozzájárulási Alap jelentős fejlesztések – közel 40 nagyprojekt és pályázati alapokon keresztül százat is meghaladó kisprojekt megvalósulását teszi lehetővé. Kiemelt területek az infrastruktúra, a környezetvédelem, a társadalomfejlesztés, a turizmus és a kutatás-fejlesztés. Magyarország fontos érdeke a projektek kifutása után a svájci támogatás megújítása. A Svájci Hozzájárulási Alapból – a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése érdekében – Magyarország 130 millió svájci frank (kb. 31 milliárd Ft) értékű támogatásban részesült. A projektek lezárására 2017-ben kerülhet sor.

8 8 MEGOLDANDÓ KÉRDÉSEK A KÉTOLDALÚ KAPCSOLATRENDSZERBEN  A 2014. februári 9-i referendumon a svájciak 50,3 százaléka szavazott igennel arra, hogy állítsák vissza a bevándorlási kvótarendszert. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.  Guillotine-záradék: a szabad munkaerő áramlási megállapodás felmondása a többi szerződés – hét szektorális megállapodás – semmisségét is maga után vonja.  Magyar részről tiszteletben tartjuk a svájci polgárok döntését, ugyanakkor látni kell, hogy az abból következő korlátozás ellentétes az EU-svájci szabad munkaerő-áramlási megállapodással, amelynek Magyarország is részese. Meggyőződésünk, hogy a szabad munkaerő-áramlás eddig mind Svájcnak, mind az uniós országoknak gazdasági előnyöket hozott.  Célja az adóelkerülés és az adócsalás elleni hatékonyabb fellépés  Folyamatosak a kétoldalú szakértői szintű megbeszélések  A jövőre vonatkozóan már nem a forrásadó, hanem az automatikus információcsere az elérendő cél  Emellett Magyarország és Svájc egyaránt aktívan vesz részt az automatikus információcsere új normáinak kidolgozásában, amelyet az OECD a G20-ak 2013 nyarán történt felkérése alapján kezdett meg. Adóügyi információcsere egyezmények (Tax Information Exchange Agreements – TIEA) Munkaerő-korlátozás

9 9 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!