A monarchia társadalma. Az angol társadalom jellemzői Középosztályi társadalom » a társadalom széles rétegét jelentette, életmódja, értékrendje mintát.

Az előadások a következő témára: "A monarchia társadalma. Az angol társadalom jellemzői Középosztályi társadalom » a társadalom széles rétegét jelentette, életmódja, értékrendje mintát."— Előadás másolata:

1 A monarchia társadalma

2 Az angol társadalom jellemzői Középosztályi társadalom » a társadalom széles rétegét jelentette, életmódja, értékrendje mintát adott Erős, polgári pártok jelennek meg, szilárd a többpárti demokrácia A munkáspártok is elfogadják a többpárti kereteket A társadalmi csoportok között lehetséges az átjárás

3 torlódott társadalom Mo.: a torlódott társadalom Nem bomlott fel a feudális társadalom » széles paraszti réteg és emellett megjelenik a gyorsan növekvő munkásság is Éles társadalmi ellentétek jelennek meg a csoportok között A szűk vezetőréteg hajlamos a tekintélyelvű kormányzásra A politikai pártok instabilak, válságok során gyorsan változnak A munkásság forradalmi úton is elképzelhetőnek tartja a változtatást

4 A dualizmus korának társadalma

5 Nagybirtokosok Kb. 2000 család, 1000 holdnál nagyobb birtokkal Az összes föld kb. 1/3-a az övék Zárt, elkülönülő világ, mindenki őket utánozza, be akar kerülni a körükbe Utazgatnak, kaszinóznak, szórakoznak szabadidejük eltöltésére De nagyon komoly nyelvismeret és viselkedéskultúra jellemzi őket

6 dzsentri Jómódú középbirtokosok (kb. 200-1000 holdas birtokok) A réteg egyre gyengébb lett: fokozatosan elvesztette birtokállományát Ezzel párhuzamosan az állami és megyei adminisztrációs tisztségeket töltötték be Fenntartották az úri külsőségeket, de anyagi helyzetük ezt nem tette lehetővé Ugyanakkor kulturált, világfi viselkedés, anekdotázó, könnyed humor jellemezte őket

7 A dzsentri

8 A magyar nemes egykor és most

9 Nagypolgárság Szűk réteg, de gazdaságilag egyre befolyásosabb Jelentős részük zsidó származású Elzárkóztak a társadalomtól De jó kapcsolatuk van az arisztokráciával Boldogan asszimilálódtak a magyarokhoz Pl. Weiss Manfréd, Ganz Ábrahám

10 A nagypolgárság

11 Gyárak, kívül-belül

12 Úri középosztály A magyar dzsentri, a német és zsidó polgárság, az értelmiség együttes csoportja Azok, akik párbajképesek, érettségizettek

13 kispolgárság Tisztes életet élő, kétkezi munkások, tisztviselők, rendőrök, postások, vasutasok, szakmunkások, mesterek

14 Parasztság, cselédek

15 A parasztság nem egységes réteg Gazdagparaszt: 50-200 hold Középparaszt: 11-40 hold Szegényparaszt: 3-11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni Zsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik Jellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben maradjon

16 munkásság Gyors növekedés: néhány 10 000 főről a 1910-re majdnem 1 000 000 fő lett Szakmunkások jól fizetett, sokszor külföldi személyek voltak

17 Nemzetiségek a Monarchiában

18 1868 nemzetiségi törvény és közoktatási törvény Európa 2. nemzetiségi törvénye államnyelv a magyar de megyei, kerületi szinten szabad nyelvhasználatot biztosított jogi, közoktatásbeli és közigazgatási téren ↔ nemzetiségek (kollektív nemzetiségi jogokat és kerületi autonómiákat akartak) Eötvös József miniszter → kötelező hat- osztályos népiskolai oktatás (6 elemi) » hazai közoktatás rendszerének átszervezése

19 Nemzetiségi változások és okai 1850: 41% magyar 1880: 46% magyar 1910: 54% magyar A növekedés okai: –A természetes szaporulat –A zsidóság és a németség asszimilációja –A kivándorlás a szlovákokat, románokat, ruszinokat, szerbeket, németeket jobban sújtotta: összkivándorlók 66%-a A korszakban demográfiai robbanás figyelhető meg az országban: 1880-1910 között 5,7 millió fővel nő a lakosság száma, ez 42%-os növekedés Ezt csökkentette a kivándorlás 1,2 millió fővel: csak 33%-a magyar!

20 A kivándorlás Iránya: USA elsősorban Érintett csoportok: szlovákok, németek, románok, magyarok