Oroszország változó kelet- európai és globális gazdasági szerepe Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II.

Az előadások a következő témára: "Oroszország változó kelet- európai és globális gazdasági szerepe Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II."— Előadás másolata:

1 Oroszország változó kelet- európai és globális gazdasági szerepe Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 Oroszország: politikai önállóság, gazdasági függőség

3 Kelet-Európa természetföldrajzi értelemben Európa határa: – –Kelet felé vitatott – –Nyugat felé egyértelműbb Kelet-Európa határa: – –Nyugat felé vitatottabb – –Kelet felé egyértelműbb Értéktartalmak: – –Európához tartozás: gyakran pozitív – –Kelet-Európa: gyakran negatív

4 Európa társadalomföldrajzi térfelosztásának jellemző típusai

5 Természetföldrajzilag Kelet- Európa ≈ Kelet-európai-síkvidék Európa természetföldrajzi felosztásai – –Észak-Európa – –Brit-szigetek – –Francia–Belga-rögvidék – –Pireneusi-félsziget – –Közép-európai-rögvidék – –Alpok – –Kárpátok és Kárpát-medence – –Appennini-félsziget – –Balkán-félsziget – –Kelet-európai-síkvidék

6 Kelet-Európa természetföldrajzi értelemben Kelet-európai-síkvidék (Orosz- síkvidék) – –Európa keleti fele – –Kárpátoktól, Lengyel-síkságtól az Urálig – –Nyugat felé nincs természetes határa, fokozatos az átmenet – –Politikai-katonai szempontok meghatározóbbak (változtak) – –Gyakorlatilag a volt SZU európai része (90%-ban): RU, UA, BY, MD – –Nem része Karélia (Észak-Eu)

7 Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői Nagy kiterjedés (4,5 millió km 2 ) – –Föld legnagyobb síksága Lapos (Podóliai-hátság 515 m) Egyveretűség Éghajlat – –Földrajzi övezetesség (mint a trópusokon) a tundrától a mérsékelt övi sztyeppig – –Száraz kontinentális (száraz, forró nyár, hideg tél) Nagyobb folyók – –Volga – –Dnyeper – –Dnyeszter – –Don

8 Kelet-Európa legtágabb értelemben (katonai szemlélet) Egykori „Keleti Blokk” – –Hidegháború (Varsói szerződés) – –Ma is (angolszászok) Körök: – –Oroszország – –Egyéb volt SZU is – –Kelet-Közép-Eu is – –Volt NDK is (Ny-Közép- Eu) – –Balkán is (Délkelet-Eu) Komplementere – –Nyugat-Európa

9 Tágabb értelmezés: UNSTAT Mint a VSZ, kiv: – –NDK (Nyugat-Eu) – –Baltikum (Észak- Eu) Komplementere: – –Nem csak Ny – –É, D is Más ENSZ intézmények más felosztást használnak – –UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF

10 A vasfüggöny lehullása felvetette Európa nyugat-keleti felosztásának kérdését

11 Sajátos értelmezés: Kelet-Európa Oroszország nélkül (CIA World Factbook) Európa és Oroszország viszonylatban – –Eddigiekben Kelet-Európát ~ Moszkva hatalmi befolyása – –Itt is, de Oroszországot Európától külön tárgyalják, így nem része Kelet-Európának (transzkontinentális ország) – –Kelet-Európa azonos a volt Szovjetunió európai részének Oroszországon kívüli területeivel (Baltikum, BY, UA, MD) Korábban ugyanez: Európa és a Szovjetunió viszonylatában – –Itt az egész Szovjetuniót tárgyalják Európától külön – –Kelet-Európa nagyjából azonos Kelet-Közép-Európával – –A leszűkített Európának már valóban ez a keleti fele Kelet-Közép-Európa vagy Közép-Kelet-Európa – –Kelet-Közép-Európa (Visegrádi Országok): Közép-Európa keleti része (másik fele Németország, Ausztria, Svájc) – –Közép-Kelet-Európa: Kelet-Európa közepe (valahol az ukrán- orosz határ közelében)

12 Keleti szlávok Szláv államok – –Keleti (RU, UA, BY) – –Nyugat i (PL, CZ, SK) – –Dél (egyko ri YU, BG) K-EU = keleti szláv államok

13 Keleti kereszténység Ortodoxia (görög keleti, pravoszláv) Központ: – –Korábban Konstantinnáp oly (Bizánc, Isztmbul) – –Ma Moszkva Kelet-Balkán is (Kaukázus is) Nem csak a keleti szlávok, egyes délszlávok (román, görög, grúz, örmény is) Nemzeti tagozatok kérdése Ateizmus kérdése

14 Érintett államok Hivatalos nyelvVallásTermészetPolitika SzibériaK szlávOrtodoxNemSZU Eu-i Oroszo.K szlávOrtodoxIgenSZU BelaruszK szlávOrtodoxIgenSZU UkrajnaK szlávOrtodoxIgenSZU MoldáviaÚjlatinOrtodoxIgenSZU BaltikumBalti, finnugorNy keresztényIgenSZU, EU K-Közép-EuNy szláv, finnugorNy keresztényNemEU K-BalkánD szláv, újlatin, görög OrtodoxNemEU Ny-BalkánD szláv, albánNy keresztényNemEU KaukázusKaukázusi, törökOrtodox, iszlámNemSZU

15 Kelet-Európa államai 1. 1. Oroszország (európai része) – –Kivéve: Szibéria, Karélia, Kalinyingrád 2. 2. Belarusz – –Vitatott: nyugati része (Lengyel-síkság) 3. 3. Ukrajna – –Kivéve: Kárpátalja, Galícia, Podólia

16 Az Orosz Birodalom társadalom- és gazdaságtörténete a XX. század elejéig

17 Az orosz történelem korszakai Varég alapítású ruszoktól a Moszkvai Nagyfejedelemségig (1613-ig) Az Orosz Birodalom a Romanovok idején (1613-1917) – –I. Nagy Péter cár (1682-1725) – –Terjeszkedés, reformok kora (1725-1796) – –Dekabrista felkelés és megtorlása (1825-1853) – –Krími háború (1853-1856) – –II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856-1881) – –Mozgalmak kora (1881-1914) I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1914-1917) A Szovjetunió kora (1917-1991) Oroszország ma (1991 óta)

18 Varég alapítású államok Kezdetben: harcias normannok (főleg Volga-vidékén) – –Harcias törzsek – –Később varégoknak nevezték őket: kereskedőnép – –862: Ruszik: Novgorodi városállam (Rusz) Keletről szlávok szivárogtak be – –Varégok (normannok) elvesztették nyelvüket, nevüket – –De: megőrizték vezető szerepüket: Rurikida-dinasztia (Novgorod) Kijevbe helyezték székhelyüket (Kijevi Rusz) – –Első szláv állam – –Kiterjesztette hatalmát a mai Oroszoszág nyugati részére – –Rurikidák a legtöbb hercegségben vezető szerepet töltöttek be – –De: belviszályok Vlagyimiri Nagyfejedelemség 1237: megjelentek a mongolok – –Elesett a Vlagyimiri fejedelemség is

19 Varég alapítású államok Moszkvai Nagyfejedelemség – –Megtudott egyezni a mongol hódítókkal (Kereskedelem, fejlődés) – –Később legyőzte a mongol hordákat – –Egyesítette az orosz területeket – –15. sz.: moszkvai fejedelmek: egész Rusz uralkodói Kialakul a cári Oroszország Ukrán területek – –„Határvidék”: állandó harcok (oroszok, tatárok, törökök, litvánok, lengyelek, osztrákok) – –XV-XVII. sz.:Ukrán nép etnogenezise (Lengyel-litván uralom) – –Kozákok (katonaparasztok): társadalmi alapon különültek el Lengyel, orosz cári és krímitatár fennhatóság közötti „semleges” terület (Ukrajna előképe) Bohdan Hmelnyickij lengyelellenes felkelése

20 Orosz birodalom kiterjedése Kelet-Európa egészére 1613.: Mihály cár megalapítja a Romanov dinasztiát XVII-XVIII: Ukrajna területe az orosz cári birodalom része (ukránok = „kisoroszok”) – –1654: Balparti-Ukrajna – –1783: Fekete-tenger melléke – –1793-95: Jobbparti-Ukrajna 1812: Besszarábia is (románok  moldávok)

21 Romanov-dinasztia Nagy Péter idején 1689: I. Nagy Péter: erős, nyugati mintára szervezett állam, de uralkodása kezdetén elmaradottság Ambivalens megítélés: Antikrisztus vs Nagy Államépítő Élet minden területére kiterjedő reformok – –1700.: Naptárreform (de: Julián naptár) – –Közigazgatás: bojárduma helyett szenátus Bojárok, ortodox egyház ellenállásának megtörése Kíméletlen büntetések 1703: Szentpétervár alapítása (1712: főváros) Hadi fejlesztések: szárazföldi hadsereg, balti flotta

22 Sikeres katonai terjeszkedések Déli terjeszkedés – –1696: Azov kikötőjének elfoglalálsa – –De konstantinápolyi béke: nem kaptak hajózási jogot a Fekete- tengerre – –1713 törökök elleni vereség (Azov visszaadása) Balti terjeszkedés – –XVIII. sz.: svédek ellenei győzelmek – –1721: Baltikum elfoglalása: imperátor, Orosz Birodalom Keleti terjeszkedés – –Közép-Ázsia, Kaszpi-térség ellen I. Erzsébet – –Orosz–svéd háború: Finnország megszerzése (1743) – –Poroszország elleni sikerek: Königsberg (Berlin: 1760) – –Moszkvai egyetem (1755)

23 Oroszország aranykora: II (Nagy) Katalin Katona terjeszkedés – –Lengyelország keleti felének elfoglalása – –Törökök elleni sikerek: Fekete- tengeri kijárat Azov visszaszerzése, Krím-félsziget – –Alaszka elfoglalása Modernizáció – –Felvilágosult uralkodó (Diderot, Voltaire) – –Papírpénz bevezetése 1812: Napóleon Moszkva elfoglalása, de vereség

24 Birodalom hanyatlása Később fejlődés megtorpant, elnyomó hatalom: általános elégedetlenség 1825: I. Miklós koronázásakor: – –dekabrista felkelés, de kegyetlenül megtorolja 1853: törökök elleni vereség: krími háború – –NBr. és Fr. segíti a törököket – –Balti-tengeren nem sikerült legyőzni az oroszokat II. Sándor: kényszerű reformok – –Jobbágyság felszabadítása (1861) – –Viszonylag gyors fejlődés, iparosítás – –egyenetlenül: Moszkva, Szentpétervár, Varsó, Poznan, Riga, Donyec-medence (munkásosztály, pártok) – –Vidék: nőtt az elmaradottság, elégedetlenség – –I. vh: antant oldalán

25 Kelet-Európa társadalmi és gazdasági fejlődése a Szovjetunió megalakulásától a független Oroszországig

26 Szovjetunió megalakulása 1917.: februári forradalom – –Monarchia (II. Miklós) uralmának vége – –Köztársaság kikiáltása (parasztpártiak népszerűsége) – –Háború folytatása, földosztás, választások halogatása Lenin: Bolsevik hatalomátvétel: hadikommunizmus – –1918.: szovjetek összorosz kongresszusa: Tanácsköztársaság – –Polgárháború, utána NEP (magánvállalkozások, belkereskedelem engedélyezése) – –Megalakul az Ukrán, Belorusz és Kaukázusontúli SzSzK – –1922: SZU megalapítása Hatalmi harc Lenin után – –Baloldaliak platformja (Trockij): „permanens forradalom” – –Közép (Sztálin – Zinovjev – Kamenev): szocializmus egy országban is felépíthető – –Jobbosok (Buharin – Rikov, Tomszkij)

27 A sztálinizmus 1924: Sztálin kerül hatalomra – –Üzbég, Türkmén (1924), Tadzsik SzSzK (1929) csatlakozása – –Látványos ipari fejlődés, modernizálás óriási áldozatokkal – –Külföldi működő tőke helyett mezőgazdaságból tőkeelvonás – –Kollektivizálás, kényszermunkatábor, kulákok, mint osztályellenség – –1936-os alkotmány 11 tagállam II. világháború – –25 milliós emberveszteség – –20 millió munkanélküli – –Német hadifogságból Szibériába deportálás Kiegészül a Baltikummal és Moldáviával (15 tagállam) – –Etnikai sokszínűség Totális diktatúra: Sztálin személyi kultusz

28 A Szovjetunió, mint szuperhatalom 1950-es évek: katonai szuperhatalommá vált (Varsói Szerződés) – –Túlfűtött hadi költekezés – –Nem nehézipari ágazatok háttérbe szorítása – –Rekordnagyságú hadiköltségvetés – –Haditechnikai eredmények (űrkutatás, rakétatechnika) elfedték a világgazdasági elszigeteltséget 1953: Hruscsov (ukrán) – –Enyhülés, desztalinizáció – –Konfrontálódás Kínával, jobb viszony USA-val – –Szerény életszínvonal növekedés, lakótelepek (melegvíz, távfűtés, WC)

29 A SZU széthullásának okai Merevség: innováció-ellenesség – –Magántulajdon, piacgazdaság, demokratikus intézmények felszámolása – –Alacsony és egyoldalú világkereskedelmi részesedés (nyersanyag, energiahordozó) – –Modernizáció hiánya 1970-es évektől: leértékelődött a hadsereg jelentősége – –Fegyverkezési verseny új fejezete (Ny: ipariból információs társadalom) – –Fegyverkezés terheit egyre nehezebben viselte a gazdaság, alacsony életszínvonal  hátrányba kerül Tömegkommunikációs forradalom bomlasztó hatása (emberi jogok) Elfojtott etnikai feszültségek felszínre kerülnek – –1986: Alma-Ata (Kazahsztán) – súlyos emberáldozatok – –1988: karabahi válság – fegyveres összetűzés tagköztársaságok között – –Függetlenségi mozgalmak Baltikumban is

30 A SZU felbomlásának előzményei Gerontokrácia alkalmatlansága – –1968: Brezsnyev: államok szuverenitása nem sértheti a „Blokk” érdekeit – –1983: Andropov, 1984: Csernyenko 1979: Afganisztáni háború: teljes katonai kudarc – –Indiai-óceánhoz kijutás helyett meginog a szovjet hadsereg mindenhatóságába vetett hit 1985: Mihail Gorbacsov: demokratikus szocializmus – –Átalakítás (peresztrojka): átmeneti sikerek után „katasztrojka” 1986: Csernobili atomkatasztrófa – –Minden idők legsúlyosabb ipari balesete – –Meginog a technológiai szuperhatalom presztízse 1991-ig: tartós gazdasági visszaesés – –Igaz: nyilvánosság (glasznoszty): sikeresebb, tabutémák felszínre kerülnek

31 A kelet-közép-európai rendszerváltozás 1990: elszakad az európai „szocialista tábor” – –SZU csapatok kivonulása – –1991 megszűnik a KGST, VSZ 1991: augusztusi moszkvai puccs – –SZKP-t feloszlatják, de párt és vezetés informális kapcsolatai megmaradnak (kommunista jelző túlhaladottá vált) 1991. december: SZU megszűnése – –Jogutód Oroszország a nemzetközi szervezetekben (atomarzenál nagyobb része – –Baltikum: EU tagság – –BY, UA, MD – távlati integrálódás lehetősége 1992: FÁK: laza gazdasági, katonai integráció – –Nincs benne a Baltikum, többiek önként vagy vonakodva – –Határállomások

32 Oroszország gazdasági folyamatai a rendszerváltoztatás után

33 Kelet-Európa a SZU széthullása után SZU előtt – –Orosz Birodalom (SZU elődje) – –Ukrajna: független rövid ideig az I. vh. után 1922-ig – –Belarusz: soha nem volt előtte független – –Lengyelország: jelenlegi Ukrajna Ny-i része, jelenlegi Belarusz Ny-i része SZU után, 1991: függetlenség csak a volt SZU tagköztársaságok határai mentén – –Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Grúzia, Örményország – –Nem lett független pl. Csecsenföld

34 Független Oroszország jelentős hatalom maradt Oroszország: politikai önállóság, gazdasági függőség A legnagyobb területű a régióban (VR1) Atomhatalom maradt Egyike az ENSz BT 5 állandó helyének Jelentős részesedés a világ természeti erőforrásaiból Fejleszti a gazdasági lehetőségeit 2000: rendszeresen meghívják a Group of Seven találkozóira, G7 (  G8) – De: hivatalos tagság nélkül Elnökök – –Borisz Jelcin (1991-2000) – –Vlagyimir Putyin (2000-2008) – –Dmitrij Medvegyev (2008-tól)

35 1990-es évek: gazdasági nehézségek Kapitalista átmenet: gazdasági visszaesés – –Nem hatékony, versenyképtelen gyárak – –Legtöbb iparág drámai mélyrepülése  összeesés 1998: globális pénzügyi válság – –Orosz rubel leértékelődése – –Tovább romló életszínvonal

36 2000-e évek: gazdaság újra növekszik 6–8 % évi átlagos GDP növekedés Oroszország – –GDP: VR10. – –Közigazgatási reformok – –Kőolaj és földgáz növekvő világpiaci ára – –DE: függőség az olajtól és a gáztól (2007-ben az export 80%-a, GDP 32%-a  utóbbi 13% volt 1999-ben)

37 Külföldi működő tőkebefektetések 1990-es évek: a beáramlást akadályozta – –Korrupció – –Szegényes infrastruktúra – –Túlzott bürokrácia RU 1991–2001 – –FDI: 18,2 Mrd $ (Kína: 46 bn $) – –FDI/fő: 15 $ (1149 USA, 224 Mo.) 2000-es évek közepétől: FDI Oroszországba gyorsan növekedett – –2008: 70 Mrd – –Befektetők: CY, NL, L, UK Szektorok – –Főleg olaj, földgáz, fémércek – –Autógyártás is (VW Kaluga, Ford és japán vállalatok)  2006: először adtak el több külföldi autót mint hazait

38 Etnikai alapú konfliktusok és azok gazdasági hatásai Kelet- Európában

39 Orosz befolyási övezet Erőszakos oroszosítás időszakai 1) 1)XIX. sz. eleje: Ororsz Bir. Ny-ra terjeszkedett 2) 2)Szovjet idők Állandó mozgások a SZU-n belül – –Oroszok kivándorlása Belaruszba és Ukrajnába 1989-ig  főleg az ipari koncentrációkba (magasabb fizetések) Eredmény: oroszok aránya: – –Belarusz: 13% (63% beszél rendszeresen oroszul)  főleg városokban – –Ukrajna: 22%  főleg Krím-fsz, K- ukrán ipari térségek, városok – –Oroszország: 82% (visszavándorlás)

40 Kevert politikai autonómiák Kisebbségeknek csak 52 %-a él autonóm területi egységekben: – –15 nemzeti autonóm köztársaság – –2 autonóm járás/körzet (okrug) 90 számszerűen jelentős jegyzett nemzetiség – –55 nemzetiség köztársasági státusz (homeland) nélkül Homeland-ek Európai-Ororszo- ban – –É-Eu, Urál és Közép-Volga: oroszok viszonylag magasabb aránya – –É-Kaukázus: orosz kisebbség

41 Köztársaságok hivatalos alkotmányos helyzete 1990-es évek: a Kreml sok hatalmat átadott – –Oroszo. mellett más nyelvek is hivatalosak – –1350 újság, 300 tv- és 250 rádiócsatorna 50 kisebbségi nyelven és a szövetségi tv és rádió közvetítésben is – –75 kisebbségi nyelvet tanítanak 10 ezer iskolában – –Kisebbségi szervezetek (2000) 2000-es évek: a Kreml visszavon jogokat – –Európa Tanács: diszkrimináció a képviseletben – –Korlátozzák a nyilvános megmozdulásokat – –Számos kisebbség kiesik a kisebbségi oktatásból – –Kisebbségi tanárok, könyvek hiánya – –Elégtelen a kisebbségi kultúra ápolása

42 Orosz uralommal szembeni ellenállás É-Kaukázus: megmaradt Oroszo részének – –1991: Csecsenföld is kinyilvánította függetlenségét  2 véres háború Oroszo-ban (1994–1996 és később 1999  több mint 100 ezer áldozat) D-Kaukázus: független államok: Grúzia, Örményo Etnikai alapú feszültségek az utódállamokban – –Grúzia: Abházia (abházok), D-Oszétia (oszétok) – –Azerbajdzsán: Hegyi-/Nagorno-Karabakh (örmények) – –Moldávia: Transzdnyisztria (oroszok) – –Ukrajna: K-Ukrajna, Krím-fsz (oroszok)