A PISA2009 eredményei Szövegértés tíz év távlatában Balázsi Ildikó és Ostorics László Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztály.

Az előadások a következő témára: "A PISA2009 eredményei Szövegértés tíz év távlatában Balázsi Ildikó és Ostorics László Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztály."— Előadás másolata:

1 A PISA2009 eredményei Szövegértés tíz év távlatában Balázsi Ildikó és Ostorics László Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztály

2 A PISA2009-ről szóló kiadványok A kötetek letölthetők a www.oecd-pisa.hu weboldalról.

3 Erről az előadásról A PISA2009 főbb jellemzői Szövegértés-eredmények – Képességszintek – Gondolkodási műveletek – Trendek – Olvasási szokások – Tanulási stratégiák ismerete Matematika-eredmények Természettudomány- eredmények Fiúk és lányok eredményei Esélyegyenlőség – A családi háttér hatása – Iskolák közötti és iskolán belüli különbségek – A családi háttér és nem közvetlen és közvetett hatása

4 Mérési eredmények két vetületének összefüggései Teljesítménymutatók Képességpontok – ezzel lesz számszerűsíthető és összehasonlítható egy adott képesség, egy adott szempont alapján összehasonlítható oktatási rendszerek teljesítménye Képességszintek – Részletesebb bepillantás egy ország teljesítményébe: a tanulók mekkora hányada rendelkezik versenyképes tudással? Háttértényezők Indexek és ezek kombinációi – ezek segítségével számszerűsíthető egy háttértényező hatásának mértéke Hogyan? – egységnyi változása mekkora képességpont- változással jár együtt? – A tanulói teljesítmények közötti különbségek hány %-át magyarázza? Melyeket használjuk? – A család társadalmi, kulturális és gazdasági háttere – Tanulási stratégiák ismerete – Az olvasásá élvezete

5 A PISA2009 résztvevői OECD-országok (34) Partnerországok és -gazdaságok (31)

6 A PISA2009 főbb jellemzői Tizenöt éves tanulók alkalmazásképes tudásának vizsgálata – Magyarországon kb. 200 iskola 4600 7-10. évfolyamos tanulója vett részt. Fő mérési terület: szövegértés – A PISA indulása óta az első alkalom, hogy részletes trendadatok vannak egy mérési területről További mérési területek: – Matematika – Természettudomány – Digitális szövegértés – 19 ország vett részt benne, azonban a digitális eszközökkel való mérés részvevői köre és jelentősége folyamatosan bővül PISA2012: – digitális problémamegoldás mérés: 42 résztvevő – digitális matematika és szövegértés-mérés: 29 résztvevő

7 Szövegértés-eredmények Magyarország átlageredménye 494 pont, ami egyenértékű az OECD-országok 493 pontos átlagával. Magyarország helyezése az OECD-országok között 13- 22., az összes 65 résztvevő között a 16-27. 2000-ben az eredményünk 480 pont volt, 14 ponttal, szignifikánsan növekedett az átlageredmény. Szerbia átlageredménye 2009-ben 442 pont, az összes résztvevő között a helyezési tartománya a 45-46. 2000-ben Szerbia nem vett részt, a 2003-as eredménye 412 pont, az átlageredmény 30 pontot növekedett

8 A tanulók megoszlása a képességszinteken Szövegértés-képességskála 262 335407480553626698 1b. szint1a. szint2. szint3. szint4. szint5. szint6. szint 1b. szint alatt A 2. képességszintet elérő tanulók különbséget tudnak tenni releváns és nem releváns információk között felismerik a szerzői szándékot akkor is,ha nem nyilvánvaló képesek összekapcsolni információkat különböző formátumú szövegekben képesek kívül helyezkedni a szöveg világán és összevetni a szöveget saját ismereteikkel és értékeikkel

9

10 A szintet elérő tanulók aránya A tanulók megoszlása a képességszinteken Szövegértés-képességskála 262 335407480553626698 1b. szint1a. szint2. szint3. szint4. szint5. szint6. szint 1b. szint alatt A 2. képességszintet elérő tanulók különbséget tudnak tenni releváns és nem releváns információk között felismerik a szerzői szándékot akkor is,ha nem nyilvánvaló képesek összekapcsolni információkat különböző formátumú szövegekben képesek kívül helyezkedni a szöveg világán és összevetni a szöveget saját ismereteikkel és értékeikkel 2009Magyarország; Szerbia OECD -átlag 5. szint6,1%; 0,8%7,6% 2. szint82,2%; 67,281,2% 2000MagyarországOECD -átlag 5. szint5,1%;9,5% 2. szint77,4%;82,2% Az 5. képességszintet elérő tanulók tudnak tájékozódni szokatlan szerkezetű és témájú szövegekben, az ezekben (akár a szövegtesten kívül elhelyezkedő) információkat megtalálják és összekötik felismerik a nyelvi árnyalatokat és ezek szerepét a szövegben képesek feltevéseket vagy kritikai ítéletet megfogalmazni szokatlan témájú és összetett szövegről is 2003SzerbiaOECD -átlag 5. szint0,2%;8,3% 2. szint53,4,%;81,1%

11 Eredmények a szövegértés részterületein Mérési részterületA magyar diákok átlageredménye Helyezési tartományok az OECD-n belül Gondolkodási műveletek Hozzáférés és visszakeresés501 pont10-19. Értelmezés és integráció496 pont11-22. Reflexió és értékelés489 pont19-25. Szövegtípusok Folyamatos szövegek497 pont10-22. Nem folyamatos szövegek487 pont20-22. A magyar diákok átlageredménye 2000-ben 478 pont 480 pont 481 pont 479 pont Szerbiai átlageredmények 2009-ben 449 445 430 444 438

12 A szövegértés tíz év távlatában Szövegértés átlageredmény 2000-ben Szövegértés átlageredmény 2009-ben Magyarországgal együtt fejlődő országok Magyarországtól lemaradó országok Azok az országok, amelyeket Magyarország „utolért” 480494Németország, Liechtenstein, Lengyelország, Portugália Spanyolország, Ausztria, Csehország, Olaszország, Görögország Írország, Svédország, Egyesült Királyság, Izland, Franciaország, Egyesült Államok, Dánia, Svájc  a leggyengébben olvasók számaránya csökkent  ezzel együtt csökkent a távolság a legjobban és leggyengébben olvasók között  A szövegértés minden részterületén nőtt az átlageredmény, de a leginkább  a hozzáférés és visszakeresés műveleten, valamint  a folyamatos szövegeken. Magyarország pozíciójának változásai: A szövegértési eredmény szerkezetében bekövetkező változások:

13 Olvasási szokások 2000 óta az OECD-országok tizenöt éves diákjai között átlagosan csökkent az olvasási hajlandóság (68 % helyett 63% olvas naponta magától); – Magyarországon ez az érték 75 % volt 2000-ben, és nem csökkent (Szerbia, 2009: 76,5%) – Növekedett azok aránya, akik kedvtelésből olvasnak szépirodalmat (6,3%-kal), és kiugróan megnőtt az újságolvasó diákok aránya (40%-kal) Magyarországon 2000 óta relatíve kevésbé változatosan olvasnak az OECD diákjai – Magyarországon az ellenkezője játszódott le: a magyar diákok szignifikánsan sokszínűbben olvastak 2009-ben, mint 2000- ben; Szerbia: az OECD-átlagnak megfelelő

14 Tanulási stratégiák és a szövegértési eredmény kapcsolata Vizsgált stratégiákAz index egységnyi változásával bekövetkező pontszámnövekedés Az index a teljesímény- különbségek hány százalékát magyarázza? Összefoglalás4526% Megértés és emlékezetbe vésés 3615% Önellenőrzés173% Memorizálás30% Elaboráció00% OECD 42 35 26 7 OECD 21% 15% 3% 1% Szerbia 37 32 12 -15 3 Szerbi a 21% 15% 1% 3% 0%

15 Matematika Magyarország átlageredménye 490 pont, ami egyenértékű az OECD-országok 496 pontos átlagával. Magyarország helyezése az OECD-országok között 18-28., az összes 65 résztvevő között a 23-34. 2003-ban az eredményünk 490 pont volt, nem változott az átlageredmény. Szerbia átlageredménye 442 pont,helyezési tartománya: 42-44. a 2003-as szerbiai eredmény 427 pont volt, az átlageredmény emelkedett

16 A tanulók megoszlása a képességszinteken A szintet elérő tanulók aránya 2009MagyarországOECD-átlag 5. szint10,1%12,7% 2. szint77,7%78% 2003MagyarországOECD-átlag 5. szint10,7%14,6% 2. szint77,0%78,6% Szerbia 3,5% 59,6% Szerbia 2,8% 57,9%

17 Természettudomány Magyarország átlageredménye 503 pont, ami egyenértékű az OECD-országok 501 pontos átlagával. Magyarország helyezése az OECD-országok között 13-21., az összes 65 résztvevő között a 19-27. 2006-ban az eredményünk 504 pont volt, nem változott az átlageredmény. Szerbia átlageredménye 443 pont, helyezési tartománya 44-46. a szerbiai eredmény 2006-ban 436 pont volt, az átlageredmény emelkedett

18 A tanulók megoszlása a képességszinteken A szintet elérő tanulók aránya 2009MagyarországOECD-átlag 5. szint5,4%8,5% 2. szint85,8%82% 2006MagyarországOECD-átlag 5. szint6,8%9,0% 2. szint84,9%80,7% Szerbia 1% 65,6% Szerbia 0% 61,5%

19 A fiúk és a lányok eredménye Vizsgált területekMagyarország Fiúk Lányok OECD-átlag Fiúk Lányok Szövegértés475513474513 Matematika496484501490 Természettudomány503 501  a magyar eredmények már-már számszerűleg követik az OECD-átlagot:  a lányok jobbak szövegértésből  a fiúk matematikából  a természettudomány-eredményük megegyezik Szerbia Fiúk Lányok 422462 448437 442443

20 Trendek a három mérési területen Az OECD-átlagtól elmaradó eredmény Az OECD-átlagot elérő eredmény Mérési terület2000200320062009 Szövegértés480482 494 Matematika490491490 Természettudomány504503 Mérési terület2000200320062009 Szövegértés412401442 Matematika427435442 Természettudomány436443

21 Esélyegyenlőség a tanulási lehetőségek és eredmények terén A magyar tanulók átlagos szociális, gazdasági és kulturális háttere alacsonyabb, mint az OECD-átlag, eredményük azonban jobb, mint ez alapján várható lenne. A gazdasági, szociális és kulturális háttért a PISA a tanulói háttérkérdőívben adott válaszok alapján jellemzi. Ennek számszerűsített mutatója az ESCS-index.

22

23 A családi háttér hatása A családi háttér erősebben befolyásolja a tanulók eredményét, mint a legtöbb országban. Két mutatóval mérhetjük: – Hány képességpontot változik az index egységnyi változásával a tanulók eredménye? – Az eredmények közötti különbségek hány százalékát magyarázza meg az ESCS-index?

24

25

26 Az iskolák között átlagosan nagyobbak a különbségek, mint az OECD-ben Az iskolák közötti teljesítménykülönbségek 65%-át megmagyarázzák a tanulók és iskolák ESCS- indexei közötti különbségek Az iskolán belüli teljesítménykülönbségek 0,5%-át magyarázzák a tanulók ESCS-indexei közötti különbségek OECD- átlagban ez 57% OECD- átlagban ez 5%

27 A szociális, gazdasági és kulturális háttér hatása az iskolákon belül A. iskolaB. iskola Átlagos ESCS-indexük ugyanannyi ESCS-indexük között fél pont a különbség Szövegértés- eredményük között a különbség várhatóan 3 pont OECD- átlag: 9 pont 3 pont

28 A szociális, gazdasági és kulturális háttér hatása az iskolák között A. iskolaB. iskola Átlagos ESCS-indexük között fél pont a különbség ESCS-indexük ugyanannyi Szövegértés- eredményük között a különbség várhatóan 38 pont OECD- átlag: 32 pont 26 pont

29 A családi háttér és nem közvetlen és közvetett hatása 0,60 0,19 0,30 0,10 15 20 32

30 A szövegértés-eredmény növekedésének lehetséges okai A 2005-ben bevezetett érettségi reform A 2001-ben elindított Országos kompetenciamérés Az elmúlt évek európai uniós forrásokból elindított programjai – a kompetenciaalapú képzések – az iskolai kudarcok által a leginkább fenyegetett csoportok esetében elindított fejlesztési programok (de a családi háttér hatása nem gyengült) A szövegértés a figyelem középpontjába került a felső tagozatban és a középiskolában is A Nagy Könyv, a lapkiadók által indított kezdeményezések vagy Az olvasás éve program

31 Köszönöm szépen a figyelmet!