Kapronczai István A magyar élelmiszeripar helyzete, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások lehetőségei Ágazati Párbeszéd Központ Élelmiszeripari.

Az előadások a következő témára: "Kapronczai István A magyar élelmiszeripar helyzete, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások lehetőségei Ágazati Párbeszéd Központ Élelmiszeripari."— Előadás másolata:

1 Kapronczai István A magyar élelmiszeripar helyzete, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások lehetőségei Ágazati Párbeszéd Központ Élelmiszeripari Ágazati Párbeszéd Bizottság Budapest, 2009. december 8.

2 A kutatócsoport tagjai  Témavezető: Kapronczai István  Munkatársak:  Bojtárné Lukácsik Mónika  Felkai Beáta Olga  Gáborné Boldog Valéria  Székelyné Raál Éva  Tóth Piroska  Vágó Szabolcs

3 Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  A kis- és középvállalkozások szerepe az élelmiszer-feldolgozásban  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

4 Élelmiszeripar legfontosabb adatai Megnevezés Élelmiszeripar (ezer Ft vagy fő) Nemzetgazdaságon belüli részesedés (%) 19921997200320081992199720032008 Kibocsátás 425 250 4811 186 389 3352 106 075 8902 337 893 65312,4511,518,916,18 Bruttó hozzá- adott érték 96 922 994221 767 647629 239 938617 248 1906,945,967,544,91 Árbevétel 519 543 6691 416 892 6882 356 624 4482 609 274 8438,057,715,733,71 Foglalkoz- tatottak 179 653126 956120 24794 8538,896,665,774,25 Forrás: APEH Gyorsjelentés

5 Az élelmiszeripar támogatása a vizsgált időszakban Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

6 Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak és a működő gazdaságok száma 1992-2006 között Forrás: APEH gyorsjelentés

7 Jegyzett tőke és meghatározó részeinek változása 1992 és 2008 között Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

8 Az élelmiszeripar adózás előtti eredményének alakulása Forrás: APEH adatbázis

9 Meghatározó stratégiai típusok  Felélő típus Az ide sorolható cégek nehéz pénzügyi helyzetben vannak, az eszközeik pótlásához szükséges beruházásokra sincs pénzük, árbevételük folyamatosan csökken. A csőd elkerülése érdekében a működéshez szükséges forrásaikat hitelekből, esetleg eszközértékesítésből fedezik. Csökkenő foglalkoztatott létszám és fokozatos vagyonvesztés jellemzi őket.  Túlélő típus Alacsony jövedelmezőséggel működnek, a béreket képesek fizetni, de nincs elég forrásuk, hogy beruházzanak, fejlesszenek. Termék-innovációjuk minimális. A túlélő vállalatok főleg árban versenyeznek, új piacuk alig van, árbevételük stagnál vagy csökken.  Optimalizáló típus Az optimalizáló típusú cégek működésüket átszervezik, ami jelentős leépítéssel, bizonyos tevékenységek megszűnésével, üzemek bezárásával jár. Komoly beruházás nélkül optimálisabb működés alakul ki, javul a jövedelmezőség és a hatékonyság.  Buldózer típus A buldózer-típusú vállalatoknál markáns beruházási tevékenység indul, nő a foglalkoztatás, az eszközállomány, és mindezek eredményeként az árbevétel. Az intenzív forrásfelhasználás miatt nő a hitelállomány, az eladósodottság. A hatékonysági mutatók a termelés volumenéhez képest csak lassan javulnak.

10 A típusok megoszlása Forrás: saját számítás

11 Konklúziók  Az élelmiszeripar kettős présbe került  Drámaian csökkennek a vállalkozások kondícióit jelző mutatók  Menekül a külföldi tőke  Nincs jelentős hazai befektetési szándék  Szervezeti instabilitás jellemzi az iparágat  A jelenlegi élelmiszeripari struktúrában kimerültek a tartalékok  Globális vagy regionális élelmiszergazdaság?  Segíthetnek-e az élelmiszer-feldolgozó kis- és középvállalkozások?

12 Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  A kis- és középvállalkozások szerepe az élelmiszer-feldolgozásban  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

13 Mikro-, kis- és középvállalkozások osztályozásának változása Forrás: KKV Éves jelentések alapján saját szerkesztés Megnevezés IKM-KFI ajánlás 1996. 2000. 01. 01. – 2004. 04.30. 2004. 05. 01. – 2004. 12. 31. 2005. 01. 01. - … Mikrovállalkozás (kisvállalkozásokon belül) Összes foglalkoztatottak létszáma 0-10 fő0-9 fő Éves nettó árbevétel (max.) --- 2 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) --- Kisvállalkozás Összes foglalkoztatottak létszáma 11-50 fő10-49 fő Éves nettó árbevétel (max.) 500 millió Ft700 millió Ft7 millió euró10 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) 200 millió Ft500 millió Ft5 millió euró10 millió euró Középvállalkozás Összes foglalkoztatottak létszáma 51-250 fő50-249 fő Éves nettó árbevétel (max.) 2 500 millió Ft4 000 millió Ft40 millió euró50 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) 1 250 millió Ft2 700 millió Ft27 millió euró43 millió euró

14 Az élelmiszeripar kis- és középvállalkozásainak* fontosabb paraméterei (millió Ft) Forrás: KKV Éves jelentések alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül Megnevezés20042005200620072008 Árbevétel819 321852 936875 596921 2551 021 701 Kibocsátásn.a.738 948761 140787 261890 724 Export129 276139 054151 930149 384167 628 Vagyonn. a.670 218699 759703 812717 591 Jegyzett tőke111 32098 60798 76692 03986 605 Külföldi tőke36 69138 54634 84029 05028 603

15 A kkv szektor* részesedése az élelmiszeripar egészéből Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül

16 A kkv szektorban* foglalkoztatottak és a működő gazdaságok száma Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül Megnevezés20042005200620072008 Foglalkoztatottak (fő) Kisvállalkozások21 11722 36021 83422 04720 871 Középvállalkozások35 11434 08132 32431 45331 606 Vállalkozások száma (darab) Kisvállalkozások9911 0151 0101 013977 Középvállalkozások322320317301294

17 Az élelmiszeripar és a kkv szektor* vizsgált hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül Megnevezés Eszközök forgási sebessége (fordulat) Jegyzett tőke forgási sebessége (fordulat) Árbevétel arányos üzemi eredmény (Ft/100Ft) Eszközarányos eredmény (Ft/100Ft) 20042004 Élelmiszeripar1,366,651,582,14 Kisvállalkozásokn.a.7,802,79n.a. Középvállalkozásokn.a.7,192,09n.a. 20052005 Élelmiszeripar1,358,102,022,73 Kisvállalkozások1,218,082,022,66 Középvállalkozások1,308,952,062,67 20062006 Élelmiszeripar1,277,913,063,90 Kisvállalkozások1,197,271,551,85 Középvállalkozások1,289,892,212,83 20072007 Élelmiszeripar1,328,991,992,64 Kisvállalkozások1,227,891,371,66 Középvállalkozások1,3611,590,981,33 20082008 Élelmiszeripar1,4710,191,362,00 Kisvállalkozások1,329,703,024,00 Középvállalkozások1,4813,121,602,36

18 Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  A kis- és középvállalkozások szerepe az élelmiszer-feldolgozásban  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

19 A kis és közepes élelmiszeripari vállalkozások legfontosabb alapanyag-beszerzési forrásai Beszerzési forrás Beszerzés értékének aránya (%) Összes vállalkozásKisvállalkozások Középvállalkozások Gazdálkodó (kisüzem)21,321,720,4 Mezőgazdasági nagyüzem26,420,140,3 Integrátor5,97,23,0 TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport4,54,25,2 Nagykereskedő12,416,33,6 Saját termelés2,71,84,8 Külföld6,36,55,9 Más hazai élelmiszeripari feldolgozó17,417,816,5 Egyéb3,54,51,5 ÖSSZESEN100,0

20 A beszerzett alapanyagok vonzáskörzetből származó része Beszerzési forrás Vonzáskörzetből (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Gazdálkodó (kisüzem) esetében64,669,456,9 Mezőgazdasági nagyüzem esetében75,475,974,8 Integrátortól esetében31,921,050,0 TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport esetében76,770,085,0 Nagykereskedő esetében28,330,620,0 Saját termelés esetében98,0100,090,0 Külföldi beszerzés esetében8,512,20,0 Más hazai élelmiszeripari feldolgozó esetében39,042,531,3 Egyéb32,938,30,0 BESZERZÉSI FORRÁSOK ÁTLAGA53,551,557,9

21 A kis és közepes élelmiszeripari vállalkozások legfontosabb értékesítési irányai Értékesítési irány Érékesítés aránya (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Nagykereskedő11,612,69,7 Saját export tevékenység11,58,917,0 Magyar tulajdonú lánc (pl.: CBA, Coop, Reál)14,614,914,0 Külföldi tulajdonú beszerzési társulás (pl.: Provera, Metspa)*8,25,913,1 Külföldi tulajdonú hiper- vagy szupermarket (pl.: Auchan, Tesco)9,29,87,7 Diszkont (pl.: Lidl, Aldi, Penny)2,01,04,3 Független kiskereskedő18,020,113,8 Vendéglátóipar8,611,03,4 Közvetlen fogyasztói értékesítés8,910,45,4 Más hazai élelmiszeripari vállalkozás7,45,411,6 ÖSSZESEN100,0

22 A késztermék értékesítés vonzáskörzetbe eső része Értékesítési irány Vonzáskörzetbe (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Nagykereskedő34,042,512,2 Saját export tevékenység5,63,38,3 Magyar tulajdonú lánc (pl.: CBA, Coop, Reál)58,368,138,8 Külföldi tulajdonú beszerzési társulás (pl.: Provera, Metspa)*37,845,927,8 Külföldi tulajdonú hiper- vagy szupermarket (pl.: Auchan, Tesco)24,519,531,3 Diszkont (pl.: Lidl, Aldi, Penny)24,466,73,3 Független kiskereskedő73,881,249,4 Vendéglátóipar82,087,057,1 Közvetlen fogyasztói értékesítés86,187,380,2 Más hazai élelmiszeripari vállalkozás45,052,732,9 ÖSSZES ÉRTÉKESÍTÉS ÁTLAGÁBAN46,553,530,5

23 A vállalkozások működését befolyásoló külső tényezők

24 A vállalkozás jövőjét vázoló menedzseri vélemények Szinten kívánja tartani a termelést Növelni szeretné a termelést a kapacitások jobb kihasználásával Növelni szeretné a termelést fejlesztéssel, beruházással

25 A kis- és középvállalkozások fejlesztési irányai

26 Konklúziók 1.  A kkv-knak van jövőjük, eszközei lehetnek a kilábalásnak. Fejlődésüket a gátló tényezők gyengítésével és a stimuláló hatások fokozásával ösztönözni kell  Foglalkoztatás- és vállalkozásösztönző adó és járulékrendszer kialakítás, amely nem rontja az életképességet  A jelenlegi kereskedelmi csatornák szerkezetének markáns átalakítása nélkül a regionális élelmiszergazdaságban nem várható fejlődés  A helyi ellátást segítené a regionális beszerző kapcsolatok kialakítása a „magyar” láncok esetében  A jelenlegi élelmiszer kisbolt hálózat regionális szervezettségének megteremtése, jobb logisztikai háttér kialakítása  Cél: egy valódi magyar „lánc”?

27 Konklúziók 2.  A kkv-knak képessé kell válniuk különböző szintű együttműködések kialakítására. Egységes piaci fellépésre van szükségük.  Nem feltétlen természetes szövetséges a mezőgazdasági kistermelő és az élelmiszeripari kkv. A kistermelők ha nem szerveződnek nem képezhetik egy regionális élelmiszergazdaság bázisát.  Gyors reagáló-képességre, ehhez a menedzsment vállalatvezetési ismereteinek erősítésére van szükség.  Fontos a szakképzés rendszerének újragondolása.  Célként kell kitűzni a versenyképességet? Nem elég életképesnek lenni?

28 Köszönöm figyelmüket!