A „Feltörekvő Óriás”: Dél- Ázsia Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ.

Az előadások a következő témára: "A „Feltörekvő Óriás”: Dél- Ázsia Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ."— Előadás másolata:

1 A „Feltörekvő Óriás”: Dél- Ázsia Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 2 Dél-Ázsia lehatárolása Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból –Kelet-India (szemben Nyugat- Indiával ≈ Karib-térség) –Elő-India (szemben Hátsó- Indiával ≈ Délkelet-Ázsia) Elkülönül Ázsiától Elkülönül Ázsiától –Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  könnyű lehatárolni  szubkontinens, alkontinens –Antropológiai (nem mongoloid), nyelvi másság (indoeurópai) –Sajátutas gazdaságpolitika India Maldív- szigetek Srí Lanka Nepál Bhután Banglades

3 3 Dél-Ázsia lehatárolása Dél-Ázsia 6 országa: Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Dél-Ázsia 6 országa: Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitott  angolszász értelmezés tágabb: Csak Ny-i irányba nyitott  angolszász értelmezés tágabb: –7 ország: gyakran Pakisztán is (egykori Brit-Kelet-India) –8 ország: Afganisztán is (pl. CIA The World Factbook) –9 ország: még Irán is (legtágabb értelmezés, pl. ENSZ) India Maldív- szigetek Srí Lanka Nepál Bhután Banglades

4 4 Dél-Ázsia népességföldrajzi képe Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km 2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: –Nagyok: India (túlsúlyos, 1,2 mrd, VR2., D-Ázsia 85%-a), Banglades (150 mió, VR8., D-Ázsia 11%-a) –Kicsik: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km 2 –Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km 2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív- szigetek 24‰, Nepál 21‰) Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív- szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75)

5 555 Alacsony városodottság, óriásvárosokkal Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) Sok nagyváros (>Eu) –505 db 100 ezer feletti –84 db félmilliós –37 db milliós Legnépesebb városok: Legnépesebb városok: –Mumbai (Bombay) 14 mó VR2. –Dhakka 11,6 VR5. –Delhi 11,2 VR8. –Bangalore 6,3 –Chennai (Madras) 4,7 –Kolkata (Kalkutta) 4,4

6 Policentrikus indiai városhálózat Eredmények: 1.Viszonylag kiegyenlített városhierarchia 2.Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach- vagy Zipf-szabály)

7 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei (vezető városok 9 dimenzióban) Egyetemi hallgató Légiforgalmi kapcsolatKórház Rendezett konferenciaHotelférőhely + további 4 dimenzió Összesen 9 dimenzió Ez alapján komplex (összesített) városhierarchia

8 Egyszerű városhierarchia: mennyi dimenzióban szerepel a város a top20-ban? város dimenziók száma (max = 9) Mumbai, Új-Delhi9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad8 Ahmedabad, Jaipur7 Coibatore6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune5 Thiruvananthapuram4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon3

9 Finomított városhierarchia: Bennett-féle komplex mutató alapján A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei – –9 dimenzió adatsorai eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás – –Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató – –Maximum = 100 % – –Százalékos részadatok összegzése VárosÖsszesítet % Új-Delhi, Mumbai700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad200–700 Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar90–200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60–90

10 Főbb konklúziók: átalakuló indiai városhierarchia Földrajzi átrendeződés – –Korábban: vezető városok = kikötővárosok (Mumbai, Chennai, Kolkata) – –Ma: belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi, Bangalore, Hyderabad) – –Súlypont ÉK-re tolódott Kiegyenlítettség – –Relatíve kiegyenlített városhierarchia – –Időben egyre kiegyenlítettebbé válik Komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Bipoláris (Mumbai és Delhi)

11 11 Vallási sokszínűség Hindu többség 72% Hindu többség 72% –Nepál és India 80% körül –Többi országban is ez a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) Muszlim 20% (szunnita ág) –Banglades (Pakisztán) leválásának alapja –Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% –Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% Buddhista 1% –Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösségek: India, Srí Lanka Kisebb keresztény közösségek: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet

12 12 NemzetiségNyelv Indiasoknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) Banglades 95% bengáli bengáli Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív-szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség

13 13 Trópusi Afrikához képest magasabb civilizációs fejlődés Kr. e. III. évezred, Indus és mellékfolyóinak völgyében: dravidák  magas szintű urbanizmus Kr. e. III. évezred, Indus és mellékfolyóinak völgyében: dravidák  magas szintű urbanizmus –Sakktáblás alaprajz –Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) –Fejlett infrastruktúra (vízvezetés, burkolt utak) Kr. e. 1800: indoárják  Brahman civilizáció (kasztrsz.) Kr. e. 1800: indoárják  Brahman civilizáció (kasztrsz.) Perzsa, görög, mongol hódítás (Mogul Birodalom) Perzsa, görög, mongol hódítás (Mogul Birodalom) Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Eu- val Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Eu- val –Világkereskedelem nagy háromszöge: szufficit Európával szemben –Világkereskedelem kis háromszögéből kimarad  lassú periferizálódás

14 14 Lemaradás India-specifikus okai 1. 1. Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport – –4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák – –Érinthetetlenek (páriák, dalitok) – –Kaszton kívüliek (külföldiek) 2. 2. Ipari forr. elmaradása 3. 3. Angol gyarmati uralom

15 15 Két évszázados angol gyarmati uralom Gyarmatosítás hátrányai: Gyarmatosítás hátrányai: –Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették –Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése –Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: Előnyei: –Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer –Vasutat, utakat építettek –Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba Függetlenedés Függetlenedés –1947: India-Pakisztán kettéválása  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül –1971: két Pakisztán különválása (Banglades – Pakisztán)

16 16 Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség után Vontatott fejlődés Vontatott fejlődés –Függetlenség előtt: nincs értékterm/fő növ (0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv) –1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os növ, de 2,2%-os népnöv) –Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke –Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny –Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria fejlődése átlagban duplája volt) –Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra –Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia

17 17 17 Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet 1991-től: világpiaci nyitás 1991-től: világpiaci nyitás –Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket –Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: Reformok: –Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése –Adókulcsok csökkentése –Verseny ösztönzése 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után 7,5% 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után 7,5% –Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP) –GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja

18 18 18 Gazdasági fellendülés motorja India kihagyja „ipari forradalmát”: India kihagyja „ipari forradalmát”: –Agrárországból szolgáltatások vezérelte gazdaság (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48) –Indiai ipar is főleg high-tech és magas feldolgozottságú termékek Jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának bővülése helyett) Jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának bővülése helyett) –Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése –Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) –Filmgyártás –Kiemelkedőek az ún. „outsourcing”, „offshore” tevékenységek (pl. telefonos ügyfélszolgálat, távmunka, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások)

19 19 19 A távmunka társadalomföldrajzi háttere Időeltolódás Időeltolódás –Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Angol nyelvtudás Angol nyelvtudás –Lakosság 3%-a beszél magas szinten angolul –„Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English)  USA után 2. legnagyobb angolul beszélő tudományos közössége –Konkurrencia: Fülöp-szk (American English) Válasz a „brain drain”-re Válasz a „brain drain”-re –Hazájukban csatlakozhatnak a fiatalok a globális munkaerőpiachoz

20 20 20 Indiai és ázsiai minta mérlege Közgazdászok: fogyasztásvezérelt indiai gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb, mint erőforrások mobilizációjára épülő kínai Közgazdászok: fogyasztásvezérelt indiai gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb, mint erőforrások mobilizációjára épülő kínai Telekom. forr., több infrastruk. beruházás (utak, kikötők): jelentős versenyképesség javulás, de csak a kiindulási alaphoz képest Telekom. forr., több infrastruk. beruházás (utak, kikötők): jelentős versenyképesség javulás, de csak a kiindulási alaphoz képest Energiaellátás, városi közszolgáltatások: még mindig akadozóak Energiaellátás, városi közszolgáltatások: még mindig akadozóak Munkaintenzív iparágak hiánya  vidéki nincstelenek továbbra is szegénységi küszöb alatt (800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)  sok indiai a kínai mintát követné Munkaintenzív iparágak hiánya  vidéki nincstelenek továbbra is szegénységi küszöb alatt (800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)  sok indiai a kínai mintát követné IndiaK- és DK-Ázsia gazdpolsajátutas gazdaságpolitikaázsiai minta követése (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek) függbelső piacexport vezérlőfogyasztásberuházás ágazatszolgáltatásipar iparághigh-techalacsony hozzáadott értékű termék

21 21 21 A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya közötti összefüggés Indiában (2001)

22 22 22 A lányok helyzete Dél- Ázsia oktatásában Analfabétizmus: 47% Analfabétizmus: 47% Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét –Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet –Lányok oktatásai helyzetét meghatározza a diszkrimináció, függ szegénységtől és vallási háttértől Országtípusok Országtípusok 1.Nepál: már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott 2.Banglades, India: megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás 3.Srí Lanka, Maldív-szk.: nők hátránya csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon