Agrotechnika és a talajtermékenység összefüggései Dr. Tóth Zoltán Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztéstani és Talajtani.

Az előadások a következő témára: "Agrotechnika és a talajtermékenység összefüggései Dr. Tóth Zoltán Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztéstani és Talajtani."— Előadás másolata:

1 Agrotechnika és a talajtermékenység összefüggései Dr. Tóth Zoltán Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék

2 A vetésforgó jellemzői növényi összetétel növények aránya növények sorrendje körforgás (rotáció)

3 Példa: növényi összetétel : Vöröshere, kukorica őszi búza, tavaszi árpa növények aránya: ( a terület hány százalékán termeljük az adott növényt itt 25% kultúránként = szakasz) növények sorrendje:1. kukorica, 2. tavaszi árpa vöröshere alávetéssel, 3. vöröshere, 4. őszi búza körforgás (rotáció): a teljes körforgás hány vegetációs ciklust tart

4 szakasz száma éve kI.II.III.IV. 13. vöröshere1. kukorica4. őszi búza 2. tavaszi árpa vöröshere alávetéssel 24. őszi búza 2. tavaszi árpa vöröshere alávetéssel 1. kukorica3. vöröshere 31. kukorica3. vöröshere 2. tavaszi árpa vöröshere alávetéssel 4. őszi búza 4 2. tavaszi árpa vöröshere alávetéssel 4. őszi búza3. vöröshere1. kukorica 53. vöröshere1. kukorica4. őszi búza 2. tavaszi árpa vöröshere alávetéssel

5 A vetésforgó a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, melyben a növények összetétele és aránya hosszabb időszakra állandó, a növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesztik, és ezek meghatározott időben kerülnek vissza ismét eredeti helyükre

6 vetésváltás és monokultúra vetésváltás: kultúrák váltva termesztése, nem olyan szigorú rendben mint a vetésforgónál monokultúra: egyazon növényfaj termesztése egy táblán/ gazdaságban/ tájegységen

7 monokultúravetésforgó előnyök kisebb géppark és kevesebb épületszükséges a talaj szerkezete, és tápanyag tőkéje javulhat, gyarapodhat nagyobb lehet a haszon, minden évben piacos növény termelése a növényborítás ideje hosszabb, kisebb erózió az adott talaj és klíma mellettc csak legeredményesebb növény termesztésével foglalkozunk kevesebb növényvédelmi probléma a termelő az adott kultúrát jól ismeriélénkebb talajélet kisebb munkacsúcsok, a munkaerő és a gépek egész évi egyenletesebb és jobb kihasználtsága kisebb növényvédőszer és műtrágya felhasználás, kisebb környezetterhelés több kultúra - több lábon állás, többféle bevételi forrás nagyobb termésbiztonság változó a gépigénye, nagyobb géppark szükséges

8 monokultúravetésforgó hátrányok talajuntság: az azonos faj azonos tápelemeket vesz ki a talajból, a talaj szegényedik (a kukorica viseli ezt a legjobban el a termesztett növényeink közül) széles körű szaktudás szükséges, többféle kultúra ismerete szármaradványokon növényi kórokozók áttelelése, betegebb állomány rovarkártevők felszaporodása gyomnövények mennyiségének növekedése, nem megfelelő herbicid rotáció esetén rezisztens gyombiotípusok megjelenése változó a gépigénye, nagyobb géppark szükséges több műtrágya és növényvédőszer felhasználása szükséges, nagyobb a környezeti terhelés csökken a termésbiztonság

9 Kukorica monokultúra kísérlet Beállítás éve: 1969 - Kováts András Tényezők: - tápanyagadagok (“A”) - N kijuttatás időpontja (“B”) Ismétlések száma: 4 Parcellák száma: 48 Parcellák bruttó alapterülete: “A” parcella: 266,4 m 2 “B” parcella: 88,8 m 2

10 Tápanyagadagok (“A”): - a 1 : 0 kg NPK/ha - a 2 : 300 kg NPK/ha - a 3 : 600 kg NPK/ha - a 4 : 900 kg NPK/ha N kijuttatás időpontja (“B”): - b 1 : tavasszal egy adagban - b 2 : ősszel egy adagban - b 3 : tavasszal két adagban

11 NPK 0 NPK 0 NPK 0 NPK 300 NPK 300 NPK 300 NPK 600 NPK 600 NPK 600 NPK 900 NPK 900 NPK 900 NPK 900 NPK 900 NPK 900 NPK 600 NPK 600 NPK 600 NPK 0 NPK 0 NPK 0 NPK 300 NPK 300 NPK 300 NPK 300 NPK 300 NPK 300 NPK 0 NPK 0 NPK 0 NPK 900 NPK 900 NPK 900 NPK 600 NPK 600 NPK 600 NPK 600 NPK 600 NPK 600 NPK 900 NPK 900 NPK 900 NPK 300 NPK 300 NPK 300 NPK 0 NPK 0 NPK 0 Kukorica monokultúra tartamkísérlet (1969) N tavasszal 1 adagban N ősszel 1 adagban N tavasszal 2 adagban

12 Vetésforgó tartamkísérlet Beállítás éve: 1963 - Kemenesy Ernő Két tényező: -tápanyagadagok (“A”) -vetésforgók (“B”) Ismétlések száma: 4 Parcellák száma: 160 Parcellák bruttó alapterülete: 129,2 m 2

13

14 Vetésforgók (“B”): őszi búza lucerna őszi búza kukorica szudánifű őszi búza zabosbükköny őszi búza kukorica

15 Tápanyagadagok (“A”): a 1 : 0 kg NPK/ha/5 év a 2 : 520 kg NPK/ha/5 év a 3 : 2080 kg NPK/ha/5 év a 4 : 2080 kg NPK + 35t #/ha/5 év )

16 A jelzőnövényAlpar - NP2O5P2O5 K2OK2Oösszes megnevezéseszám a cellakg/ha/év műtrágya hatóanyag őszi búza1a1a1 0000 a2a2 5020 90 a3a3 120 100340 a4a4 120 100340 lucerna2a1a1 0000 (1 éves)a2a2 06080140 a3a3 100300 700 a4a4 100300 700 lucerna3a1a1 0000 (2 éves)a2a2 0000 a3a3 0000 a4a4 0000 őszi búza4a1a1 0000 a2a2 6030 120 a3a3 150130400 a4a4 120150130400 kukorica5a1a1 0000 a2a2 50 70170 a3a3 140210290640 a 4 =a 3 +35t/ha #a4a4 140210290640 A jelzőnövényAlpa r- NP2O5P2O5 K2OK2Oösszes megnevezéseszám a cellakg/ha/év műtrágya hatóanyag szudánifű6a1a1 0000 a2a2 402040100 a3a3 140 380 a4a4 100140 380 őszi búza7a10000 a2a2 403040110 a3a3 100130 360 a4a4 100130 360 zabos-8a1a1 0000 bükkönya2a2 30 90 a3a3 60170130360 a4a4 60170130360 őszi búza9a1a1 0000 a2a2 2030 80 a3a3 130 340 a4a4 80130 340 kukorica10a1a1 0000 a2a2 305060140 a3a3 210290640 a 4 =a 3 +35t/ha #a4a4 140210290640 A vetésforgó kísérlet tápanyag kezelései

17 lucerna-1lucerna-2őszi búzakukoricaőszi búza zabosbükkönyőszi búzakukoricaszudánifűlucerna-1lucerna-2őszi búzakukoricaőszi búza zabosbükkönyőszi búzakukoricaszudánifűlucerna-1lucerna-2őszi búzakukoricaőszi búza zabosbükkönyőszi búzakukoricaszudánifű őszi búzazabosbükkönyőszi búzakukoricaszudánifűlucerna-1lucerna-2őszi búzakukoricaőszi búza Vetésforgó tartamkísérlet (Kemenesy Ernő, 1963) tápanyag adagok NPK: 2080 kg/5 év + 35 t/ha # NPK: 2080 kg/5 év NPK: 520 kg/5 év NPK: 0 kg/5 év NPK: 2080 kg/5 év + 35 t/ha # NPK: 2080 kg/5 év NPK: 520 kg/5 év NPK: 0 kg/5 év NPK: 2080 kg/5 év + 35 t/ha # NPK: 2080 kg/5 év NPK: 520 kg/5 év NPK: 0 kg/5 év

18 A talaj szervesanyag tartalmának mélységi változása kukorica monokultúrában (Keszthely, 2004)

19 A talaj szervesanyag tartalmának mélységi változása különböző vetésforgókban (Keszthely, 2004)

20 A talaj NO 3 - -N tartalmának mélységi változása kukorica monokultúrában (Keszthely, 2004)

21 A talaj NO 3 - -N tartalmának mélységi változása különböző vetésforgókban (Keszthely, 2004)

22 A talaj AL-P 2 O 5 tartalmának mélységi változása kukorica monokultúrában (Keszthely, 2004)

23 A talaj AL-P 2 O 5 tartalmának mélységi változása különböző vetésforgókban (Keszthely, 2004)

24 A talaj AL-K 2 O tartalmának mélységi változása kukorica monokultúrában (Keszthely, 2004)

25 A talaj AL-K 2 O tartalmának mélységi változása különböző vetésforgókban (Keszthely, 2004)

26 A talaj kémhatásának mélységi változása kukorica monokultúrában (Keszthely, 2004)

27 A talaj kémhatásának mélységi változása különböző vetésforgókban (Keszthely, 2004)

28 A talaj CaCO 3 tartalmának mélységi változása kukorica monokultúrában (Keszthely, 2004)

29 A talaj CaCO 3 tartalmának mélységi változása különböző vetésforgókban (Keszthely, 2004)

30 A kukorica szemtermése több évtized átlagában monokultúrában és vetésforgóban (Keszthely)

31 A kukorica szemtermése monokultúrában és vetésforgóban száraz (2003) és csapadékos (2005) években (Keszthely)

32 Kukorica termése különböző vetésforgókban (Kismányoky és Tóth nyomán) VetésforgóArány a vetésforgóba n (%) Termés t/haRelatív termés % műtrágyázottnem műtrágyázott műtrágyázottnem műtrágyázott 1. Monokultúra 1969-1996 1006,752,10100 2. Bikultúra: B-B-K-K 1972-1996 50K-K 7,45 B-K 8,43 K-K 2,64 B-K 2,78 K-K 110,3 B-K 124,9 K-K 125,7 B-K 132,3 3. K-B-ŐÁ 1984-1994 307,395,53 PK109,4263,3 PK 4. K-B-ŐÁ (Ztr.) 1984-1994 307,456,19 PK110,3294,7 PK 5. K#-B-ŐÁ 1984-1994 307,526,60 PK111,4314,2 PK 6. 2 év L-B-K-B 1963-1996 x 208,306,72122,9320 7. 2 év L-B-K#-B 1963-1996 x 208,63-127,8- 8. K-Szu-B-Zb-B 1963-1996 x 208,926,33132,1301,4 9. K#Szu-B-Zb-B 1963-1996 x 209,06-134,2-

33 Őszi búza termése különböző vetésforgókban (Kismányoky és Tóth nyomán) VetésforgóArány a vetésforgóban (%) Termés t/haRelatív termés % műtrágyázottnem műtrágyázott műtrágyázottnem műtrágyázott 1. Monokultúra 1976-1990 1004,252,29100 2. Bikultúra: B-B-K-K 1972-1996 50B-B 4,79 K-B 5,62 B-B 1,73 K-B 1,91 B-B 112,7 K-B 132,2 B-B 75 K-B 83,4 3. K-B-ŐÁ 1984-1994 304,712,10 PK110,891,7 PK 4. K-B-ŐÁ (+) 1984-1994 304,863,13 PK114,3136,6 PK 5. K#-B-ŐÁ 1984-1994 305,142,75 PK120,9120,9 PK 6. OB-K-K-BO 1966-1996 256,373,13149,9136,7 7. 2 év L-B-K-B 1963-1996 x 40L-B 4,60 K-B 5,12 L-B 2,65 K-B 2,35 L-B 108,2 K-B 120,4 L-B 115,7 K-B 102,6 8. 2 év L-B-K#-B 1963-1996 x 40L-B 4,57 K-B 4,97 -LB 107,5 KB 116,9 - 9. K-Szu-B-Zb-B 1963-1996 x 40Szu-B 4,21 Zb-B 4,65 Szu-B 2,12 Zb-B 2,37 Szu-B 99 Zb-B 109,4 Szu-B 92,5 Zb-B 103,4 10. K#Szu-B-Zb-B 1963-1996 x 40Szu-B 4,33 Zb-B 4,68 -Sz-B 101,8 Zb-B 110,1 -

34

35

36

37