Puskás Ágnes: Vízszennyező anyagok élettani hatásának vizsgálata biológia szakkörön.

Az előadások a következő témára: "Puskás Ágnes: Vízszennyező anyagok élettani hatásának vizsgálata biológia szakkörön."— Előadás másolata:

1 Puskás Ágnes: Vízszennyező anyagok élettani hatásának vizsgálata biológia szakkörön

2 A kísérleteket elvégezték 2010 április 6 – 20 között: Magyari Dorottya, 9.E. Rittner Timea, 9.E.

3 Megfigyeléseink célja: Annak tanulmányozása, hogyan reagál az átokhínár a különböző szennyezőanyagok jelenlétére.

4 Milyen anyagokat használtunk? Réz-acetát: Cu(C 2 H 3 O 2 ) 2 ∙ H 2 O Ólom-acetát: Pb(C 2 H 3 O 2 ) 2 ∙ 3 H 2 O Nátrium-nitrát: NaNO 3

5 Az átokhínár (Elodea canadensis)

6 A vegyi anyagok elhelyezése az Erlenmeyer-lombikokban Alkalmazott koncentrációk: NaNO 3 : 5 mg/l és 25 mg/l Pb(C 2 H 3 O 2 ) 2 ∙ 3 H 2 O: 20 mg/l és 100 mg/l Cu(C 2 H 3 O 2 ) 2 ∙ H 2 O: 20 mg/l és 100 mg/l

7 A növényeket tartalmazó lombikokat 2-3 naponta megvizsgáltuk és feljegyzéseket készítettünk. sejtfal kloroplasztisz vakuólum

8 A növényi kataláz vizsgálata

9 A kataláz-enzim akrtivitásának meghatározását titrimetriás módszerrel állapítottuk meg az el nem bomlott oxigénes víz KMnO 4 -tal való titrálása által.

10 A növényi anyagot mozsárban 30 ml desztillált víz hozzáadásával összezúztuk, majd leszűrtük. 7 x 10 ml növényi szűrlet került az Erlenmeyerekbe.

11 A 7 lombikba 2-2 ml 3%-os H 2 O 2 -t tettünk. Majd a lombikok lezárása és 60 perces inkubálásuk következett. Vakpróba: 10 ml desztillált víz + 2 ml 3%-os H 2 O 2

12 1 óra múlva 10 – 10 ml 4N-os H 2 SO 4 hozzáadásával leállítottuk a reakciót és az el nem bontott oxigénes – vizet KMnO 4 – tal titráltuk, állandó halvány rózsaszín szín eléréséig.

13 1 cm 3 0,05 normálos KMnO 4 oldat 0,85 mg H 2 O 2 -nek felel meg.

14 EREDMÉNYEK

15 A levelek színe különböző mértékben változott a szennyező anyagok függvényében.

16 A növények szintjén bekövetkező változásokat szabad szemmel és mikroszkóppal is megfigyeltük.

17 KÖVETKEZTETÉSEK

18 A három vegyi anyag közül az ólom hatása volt a legkásrosabb. Pb: a levelek teljesen kifehéredtek Cu: a klorofillok lebomlása lassúbb ütemben zajlott, a lombikokban a víz zöldesre színeződött (Cu(II)só) NO 3 - : befolyásolta legkevésbé a növényt, sok zöld levél maradt.

19 Az átokhínár könnyen felveszi a vízbe kerülő anyagokat, melyek már két hét alatt is észrevehető változásokat okoztak a növény életműködéseiben.

20 A DIÁKKÖRI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSE KÖZBEN ELSAJÁTĺTOTT ISMERETEK, KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK A tevékenységek során sokat fejlődtek a diákok a laboratóriumi eszközök használatának terén, mivel minden elemzést tanári felügyelet alatt, de saját maguk végeztek el. Minél több elemzést végeztek el, a diákok annál önállóbbak és magabiztosabbak lettek és végül már önállóan értékelték ki az eredményeket.

21 A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TEVÉKENYSÉG ÁLTAL MEGVALÓSÍTHATÓ, FEJLESZTHETŐ: A tudományos munkamódszerek diákokkal való megismertetése: tervezés, dokumentálódás, elemzés, következtetések megfogalmazása. Bizonyos laboratóriumi munkamódszerek, kutatási technikák elsajátítása.

22 A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TEVÉKENYSÉG ÁLTAL MEGVALÓSÍTHATÓ, FEJLESZTHETŐ: Járulékos technikákban szerzett gyakorlat: fotózás, rajzkészítés, szerkesztés. Az ismeretek és eredmények tömör, tudományos megfogalmazása, előadása.

23 A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TEVÉKENYSÉG ÁLTAL MEGVALÓSÍTHATÓ, FEJLESZTHETŐ: Az együtt dolgozó kiscsoportban fejlődhettek, alakulhattak az emberi kapcsolatok

24 Köszönöm a figyelmet!