GYERMEKESÉLY MAGYARORSZÁGON AZ UNICEF-JELENTÉS TÜKRÉBEN XIV. Baranyai Pedagógiai Napok Pécs, 2007. április 12-13.

Az előadások a következő témára: "GYERMEKESÉLY MAGYARORSZÁGON AZ UNICEF-JELENTÉS TÜKRÉBEN XIV. Baranyai Pedagógiai Napok Pécs, 2007. április 12-13."— Előadás másolata:

1 GYERMEKESÉLY MAGYARORSZÁGON AZ UNICEF-JELENTÉS TÜKRÉBEN XIV. Baranyai Pedagógiai Napok Pécs, 2007. április 12-13.

2 1. UNICEF-JELENTÉS 2007. 21 fejlett (többségében OECD) ország gyermekjólétre, gyermek - szegénységre vonatkozó adatai alapján végzett elemzés. 1.1. Hat vizsgált terület (40 indikátor): Gyermekszegénység, a gyerekek anyagi jóléte Gyerekek egészségi állapota, biztonsága Oktatás, képzés A gyerekek kapcsolatrendszere Egészséges életmód, magatartásformák A gyerekek és fiatalok szubjektív véleménye saját helyzetükről

3 1.2. Az országok sorrendje az összesített értékek alapján Forrás: Unicef, Child poverty in perspective. An overview of child well-being in rich countries. Innocenti report Card 7. 2007. OrszágA hat dimenzió alapján kapott átlagos érték OrszágA hat dimenzió alapján kapott átlagos érték 1. Hollandia 4,2 12. Kanada11,8 2. Svédország5,0 13. Görögország11,8 3. Dánia7,2 14. Lengyelország12,3 4. Finnország7,5 15. Csehország12,5 5. Spanyolország8,0 16. Franciaország13,0 6. Svájc8,3 17. Portugália13,7 7. Norvégia8,7 18. Ausztria13,8 8. Olaszország10,019. Magyarország14,5 9. Írország10,2 20. Egyesült Államok18,0 10. Belgium10,7 21. Egyesült Királyság 18,2 11. Németország11,2

4 1.3. Magyarország eredményei az egyes területeken Gyermekszegénység, a gyerekek anyagi jóléte (Vizsgált mutatók: relatív jövedelmi szegénység, foglalkoztatott nélküli háztartásban élő gyerekek aránya, depriváció) Magyarország a 23. helyen áll A gyerekes családok 12-13 százalékának jövedelme nem éri el az átlagos jövedelem felét A gyerekek 40 százaléka érzi úgy, hogy szegény családban él Gyerekek egészségi állapota, biztonsága (Vizsgált mutatók: csecsemőhalandóság, kis súllyal született csecsemők aránya, védőoltásokkal való ellátottság, halállal végződő balesetek és sérülések aránya) Magyarország a 17. Legrosszabb csecsemőhalandósági ráta az OECD - országok között

5 Oktatás, képzés (Vizsgált mutatók: iskolai teljesítmény, 15-19 évesek részvétele az oktatásban, elhelyezkedési lehetőségek) Magyarország a 13. A 15 éves korosztály iskolai teljesítménye alapján 20. hely A 15 évesek 31-32 százaléka csak a legalacsonyabb munkaerő- piaci pozíciók megszerzésére esélyes Gyerekek kapcsolatrendszere (Vizsgált mutatók: családi struktúrák, szülőkkel való kapcsolat, más gyerekekkel való kapcsolat) Magyarország a 6. A gyerekek 14 százaléka él egyszülős családban (14. hely) Azoknak a gyerekek az aránya, akikkel hetente többször beszélgetnek a szülők, nálunk az egyik legmagasabb, 90 százalék

6 Egészséges életmód, magatartásformák (Vizsgált mutatók: egészségmagatartás, kockázatos magatartások) Magyarország a 18. A gyerekek harmada naponta eszik gyümölcsöt A gyerekek fele reggelizik rendszeresen A 11, 13 és 15 éves korosztály 12 százaléka dohányzik (legalább egyszer egy héten) Könnyűdrog-fogyasztás terén 5. hely (12-13 százalék) A gyerekek és fiatalok szubjektív véleménye saját helyzetükről (Vizsgált mutatók: a fiatalok szubjektív véleménye egészségi állapotukról, az iskoláról, személyes jólétükről) Magyarország a 13. A 11, 13 és 15 évesek negyede szeret iskolába járni

7 1.4. Megállapítások, következtetések Magyarország a hat dimenzióból 3-ban a lista utolsó harmadában, 2-ben a középső harmadban, 1-ben az első harmadban foglal helyet A gyerekek helyzete azokban a kisebb, homogén lakosságú országokban a jobb, ahol magasak az adók és jobbak a szociális juttatások A társadalom gazdasági helyzete, az egy főre eső GDP és a gyerekek jóléte között nincs szignifikáns kapcsolat

8 2. GYERMEKSZEGÉNYSÉG A gyermekek közel egyötöde, 420 ezer gyermek él az EU által meghatározott szegénységi küszöb alatt A gyermekek 40 százaléka, 880 ezer gyermek olyan háztartásban él, amelynek jövedelme nem éri el a létminimum szintjét A gyermekek 36 százaléka, 800 ezer gyermek él a legalsó jövedelmi ötödben 200 ezer gyermek él mélyszegénységben

9 … GYERMEKSZEGÉNYSÉG A gyermeket nem nevelőkhöz viszonyítva a kétgyermekeseknek kétszeres, a három és több gyerekeseknek három és félszeres a szegénységi kockázatuk A községekben élők szegénységi kockázata az országos másfélszerese, a budapestinek csaknem négyszerese A szegény gyerekek 45 százaléka nagycsaládban él (az összes gyerek 25 százaléka), a három és többgyerekes családokban élő gyerekek 60 százaléka él a létminimum- szint alatt

10 2.1. Szegénységi ráta gyermekszám szerint, 2005. Nincs gyermek (60 éven aluli háztartásfő) 10,6 Egy gyermekes család11,2 Két gyermekes család18,6 Három vagy többgyermekes család35,8 Gyermekes családok összesen19,3 Népesség összesen13,7 Forrás: TÁRKI Monitor vizsgálat, 2005. Megjegyzés: az ekvivalens, a gyermekek számát figyelembe vevő medián jövedelem 60 %-a a szegénységi küszöb. (OECD1) százalék

11 2.2. A medián jövedelem és a létminimum alatt élő 15 éven aluli gyermekek aránya Forrás: TÁRKI Monitor 2005. Létminimum alatt élők: KSH Háztartási költségvetési felvétel, 2004.

12 3. MIT KELLENE TENNI? 3.1. A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia céljai az Unicef – jelentés tükrében Gyermekszegénység, a gyerekek anyagi jóléte – jövedelmi szegénység csökkentése, a szülők foglalkoztatottságának növelése Gyerekek egészségi állapota, biztonsága – egészségesebb gyermekkor biztosítása, lakáskörülmények javítása Oktatás, képzés – jobb, egyenlőbb feltételek biztosítása a képességek kibontására, szegregáció csökkentése

13 Az Unicef- jelentés dimenziói A Nemzeti Stratégia fejlesztési területei Szülők munka- vállalása Lakhatás javítása Gyerekek fejleszté- se, képzése Szociális ellátások és szolgálta- tások Gyerekek jobb egészsége A szegénység csökkentése, az esélyek javítása Gyermekszegénység, a gyerekek anyagi jóléte +++ Gyerekek egészségi állapota, biztonsága +++ Oktatás, képzés ++ Kapcsolatrendszer + Egészséges életmód ++ Szubjektív helyzet +

14 3.2. Gyermekesély – a Nemzeti Stratégia célkitűzései Egy generáció alatt jelentősen, a mostaninak negyedére csökkentse a gyermekek és családjaik szegénységét Felszámolja a gyermeki kirekesztés, a szegregáció és a mélyszegénység szélsőséges formáit Átalakítsa azokat a mechanizmusokat, amelyek újratermelik a szegénységet és a kirekesztést A szolgáltatások és intézmények hozzá tudjanak járulni a gyerekek képességeinek kibontásához, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséhez

15 www.gyerekesely.hu KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

16

17

18

19

20

21