Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaZsanett Takácsné Megváltozta több, mint 8 éve
1
Az USA a két világháború között Al Capone Mickey MouseT-modell
2
A húszas évek belpolitikája A gazd. és kat. megerősödése ellenére Wilson Európa-politikája bukás Feléled a régi amerikai politika izolacionizmus nem ratifikálja a versailles-i békét s nem lép be a Népszövetségbe 1920 republikánus győzelem „Amerika legfontosabb ügye az üzlet” gazdasági növekedés elképesztő munkabérek gépkocsi már nem luxus „fogyasztói társadalom” kial. kezd. De a jólét nem megoldás a problémákra néger, katolikus, zsidó és idegengyűlölet szesztilalom Szervezett bűnözés
3
A húszas évek külpolitikája Washingtoni konferencia Elhatárolódás az európai politikától de aktív Amerikában, Ázsiában és Csendes-óceánon 1921-22 Washingtoni konferencia nyitott kapuk elve - Kína flotta nagysága Anglia = USA
4
A válság felé 20-as évek fellendülése gazdasági válság túltermelés miatt váratlanul alakul ki Okai? termelő kapacitások gazdasági nacionalizmus (Protekcionizmus) világgazdaság egyoldalúsága (USA-nak nincs ellenfele) nemzetközi gazdasági intézmények harmadik ipari forradalom
5
Előzményei - stabilizáció USA pénzből (Dawes-terv) (a világgazdaság az USA függő lett) beruházási láz (tőzsde; részvények; nagy spekulációs lehetőség) 1929. október 24 New York-i tőzsde „fekete csütörtök” eladási láz részvények árának zuhanása (rengeteg részvény cserélt gazdát; az árfolyam 1 hét alatt 40%-ot esett) tőzsde összeomlása ipari és mezőgazdasági csőd bankcsőd (betéteket kiveszik) hitelválság (nincs miből finanszírozni a vállalkozásokat) világkereskedelem visszaesése, vámok megnövekedése (világkereskedelem 65%-al visszaesett) korábbi húzóágazatok válságágazatokká váltak (nehéz és textilipar) The Great Depression
6
A világgazdasági válság A válság mélypontja: ‘32-ben a GDP a ‘28-as fele Lefolyása A termelő kapacitás a ’29 előtti fele Mg. termények árai 60 % 10000 több bank ment csődbe A munkanélküliség aránya (25 %) válságot kezelni republikánus kormányzat Franklin Delano Roosevelt győzelme gazdasági válság felszámolása Herbert Hoover Franklin D. Roosevelt
7
A válság kezelése a New Deal Új program kidolgozása 1933 New Deal (Új alku) szakítás a szabadpiaci elvekkel erőteljes állami beavatkozás J. M. Keynes (angol közgazdász) növekedési elméletének gyakorlati megvalósítása Az állam beavatkozása a gazdaságba Bankszektor a bankbetéteket garantálása az elnök közvetlenül beavatkozhat a pénz és bankpolitikába értéktőzsde is kormányzat ell.
8
Az állam beavatkozása a gazdaságba ipar: tisztességes verseny kódexe Monopólium ellenes Országos Helyreállítási Bizottság közmunkák (Tennessee völgye) kényszerkartellezési tv. közmunkák szervezése munkanélküliség csökkentésére mg.: vetéster. , megsemmisítés kártérítéssel állami felvásárlás, termelési mennyiségek meghatározása (egyszóval a farmerek támogatása)
9
A Hoover-gát és a Tennessee-völgy rendezése
10
közmunkák
11
állam beavatkozása a társadalomba szociális törvényhozás: szakszervezete alapítási jog, sztrájkjog, kollektív szerződéshez való jog, TB munkanélküliség felszámolása – növekedési elmélet
12
Külpolitika: 1933 diplomáciai kapcsolatok a SZU-val 1935 semlegességi törvény amerikai közvélemény figyelembe vétele kapcsolatok javítása Latin-Amerika országaival jószomszédság elve (gazdasági függőség) Roosevelt külpolitikája
13
1935. augusztus 31. F. D. Roosevelt aláírja az első semlegességi tv.-t amely arra kötelezi, hogy háború esetén pártatlan fegyverszállítási tilalmat rendeljen el valamennyi hadviselő állammal szemben. A továb- biakban figyelmeztetik az USA állampolgárait, hogy ne utazzanak hadvi- selő államok hajóin, kerüljék el az olyan incidenseket, mint amilyen a Lusitania elsüllyesztése volt (1915. V. 7.). A semlegességi törvényt a né- met fegyverkezés (az 1935. évi általános hadkötelezettség) és annak ha- tására hozták, hogy a fasiszta Olaszország támadással fenyegette meg Abesszíniát (1935. X. 3.). Az embargó hatásai főként Olaszországot érin- tik. A semlegességi törvény, erősen korlátozza az USA elnökének külpo- litikai cselekvési lehetőségeit, és politikáját erkölcsi intésekre szűkíti. Roosevelt, aki nem akarta a semlegességi törvényt, végül is elfogadja azt, mivel az USA-ban uralkodó elszigetelődéspárti és pacifista hangulat- tal alig lehet szembeszállni, s mivel nem akarja kockáztatni belpolitikai programja, a New Deal sikerét. Az USA közvéleménye két táborra szakad: az egyik oldalon a nemzetközi elkötelezettséget vállalók álltak, közéjük tartozott Roosevelt is; ők az USA nemzeti érdekeit világméretű- nek fogalmazták meg, s ennek megfelelő nemzetközi politikát követel- tek. Velük szemben álltak az izolacionisták, akik az első világháborús elkötelezettség tapasztalatai alapján a szigorú semlegesség szószólói.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.