Az előadásban szereplő madárfajok rendszertani besorolása Gerincesek törzse (Vertebrata) Madarak osztálya (Aves) Sólyomalakúak rendje (Falconiformes)

Az előadások a következő témára: "Az előadásban szereplő madárfajok rendszertani besorolása Gerincesek törzse (Vertebrata) Madarak osztálya (Aves) Sólyomalakúak rendje (Falconiformes)"— Előadás másolata:

1

2 Az előadásban szereplő madárfajok rendszertani besorolása Gerincesek törzse (Vertebrata) Madarak osztálya (Aves) Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)Sólyomfélék családja (Falconidae) Egerészölyv (Buteo buteo) Darázsölyv (Pernis apivorus) Gatyás ölyv (Buteo lagopus) Pusztai ölyv (Buteo rufinus) Barna rétihéja (Circus aeroginosus) Barna kánya (Milvus migrans) Fakó rétihéja (Circus macrourus) Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Hamvas rétihéja (Circus pygargus) Héja (Accipiter gentilis) Karvaly (Accipiter nisus) Kis héja (Accipiter brevipes) Vörös vércse (Falco tinnunculus) Fehérkarmú vércse (Falco naumanni) Kék vércse (Falco vespertinus) Kabasólyom (Falco subbuteo)

3 Egerészölyv (Buteo buteo) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

4

5 Hossza: 46-58 cm Szárnyfesztáv: 110-132 cm Középméretű, széles szárnyú, zömök ragadozó. Tollazata a sötétbarnától a fehérig rendkívül változatos. A piszkosfehér farok szürkével sűrűn keresztsávozott. A mell alsó részén egy világos sáv húzódik keresztben, Ami elválasztja a mell sötétebb felső részét a hastól.

6

7 Fészkelő terület Egész évben állandó (a költési időt is beleértve) Telelőterület

8 Erdőkben ligetekben, erdősávokban fészkel. Fészekalj: 2-3 tojás

9 Költési idő: 30-35 nap.

10 Táplálkozása: rágcsálók (egerek, pockok), gyíkok, kígyók, madárfiókák, rovarok. Gyakran kerítésoszlopról, kútgémről türelmesen lesi zsákmányát.

11 Gyakran órákon keresztül kering a levegőben, közben gyakran hallatja nyávogó hangját.

12

13

14 Darázsölyv (Pernis apivorus) Szürke fej Meglehetősen hosszú farok Vékony nyak, Fejét röptében előrenyújtja. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

15 Fehér alsó és felső farkfedők. Gatyás ölyv (Buteo lagopus) Ujjakig tollas csüd. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

16 Pusztai ölyv (Buteo rufinus) Nagyon nehezen különböztethető meg az egerészölyvtől. Az öreg madarak feje világos. A farok sávozás nélküli. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

17 Barna rétihéja (Circus aeroginosus) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

18 Hossza: 43-55 cm Szárnyfesztáv: 115-140 cm Közepes méretű, karcsú ragadozó madár.

19 A tojó barna, feje és tarkója krémszínű. A hím színezete barna, A farktollak és a szárny egy része szürke.

20 Fészkelő terület Egész évben állandó (a költési időt is beleértve) Telelőterület

21 Nászrepülésük igen látványos, akrobatikus műrepülés.

22 Élőhelye: nádasok, lapályok, vízközeli rétek. Nádasokban fészkel. Fészekalj: 4-5 tojás Költési idő: 32-33 nap.

23

24

25 Táplálkozása: békák, apró emlősök, vízimadarak, rovarok. Hírhedt fészekrablók.

26 Jellegzetes, alacsonyan imbolygó repüléssel pásztázza vadászterületét.

27

28

29 Barna kánya (Milvus migrans) Enyhén villás farok. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

30 Fakó rétihéja (Circus macrourus) A hím fakószürke színe alapján könnyen elkülöníthető. Vékony fehér farkcsík figyelhető meg. A tojónak nem krémszínű a feje. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

31 Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Inkább a fakó rétihéjával téveszthető össze. A hím palaszürke, mindkét nemen széles fehér farkcsík figyelhető meg. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

32 Hamvas rétihéja (Circus pygargus) A legkisebb és legkarcsúbb rétihéja. A hím szürke, a szárnyán felül egy, alul két szárnycsík van. A tojó inkább a kékes rétihéja tojóra hasonlít. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

33 Héja (Accipiter gentilis) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

34 Hossza: ♂: 49-56 cm ♀: 58-64 cm Szárnyfesztáv: ♂: 93-105 cm ♀: 108-120 cm Közepes méretű, erős ragadozó. A hím és a tojó között jelentős méretbeli különbség figyelhető meg. Szárnya lekerekített. Begye és hasa szürkén harántcsíkolt. Farka hosszú. Feje sötét, keskeny, fehér szemöldöksávval.

35 A fiatal madár hasoldalán hosszanti cseppfoltozás látható.

36 Egész évben előfordul ( beleértve a költési időt is) Telelőterület

37 Erdőkben, erdősávokban, erdőfoltokban fészkel.

38 Fészekalj: 3-4 tojás Költési idő: 40 nap

39

40 Táplálkozása: jellegzetesen lesből támadó ragadozó.

41 Zsákmányállatai: madarak, emlősök, egészen fácán és nyúl méretig.

42 Milyen korú madár látható a képen?

43

44 Karvaly (Accipiter nisus) - lásd a továbbiakban

45 Karvaly (Accipiter nisus) Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

46 Hossza: ♂: 29-34 cm ♀: 35-41 cm Kisméretű ragadozó. A tojó begye és hasa Szürkén keresztsávozott. A hím begye és hasa rozsdabarna sávozású.

47 A karvaly tojó összetéveszthető a hím héjával, de a karvaly szaporább szárnycsapásokkal repül. héja karvaly

48 Szárnyfesztáv ♂: 58-65 cm ♀: 67-80 cm

49 Szárnya rövid, lekerekített, farka hosszú Melyik madár milyen nemű?

50 Fészkelőterület Egész évben előfordul ( a költési időt is beleértve) Telelőterület

51 Fészekalj: 4-5 tojás Költési idő: 35 nap

52

53 Táplálkozása: szinte kizárólag madarakkal táplálkozik. A kistestű hím feketerigó méretig, a nagyobb tojó gerle méretig zsákmányol. Hím karvaly erdei pinty zsákmánnyal.

54

55 A karvaly mestere a lesből történő vadászatnak. Alacsonyan siklik a bokrok között és hirtelen Felemelkedve vág kiszemelt zsákmányára.

56 Karvaly tojó balkáni gerle zsákmánnyal.

57

58

59

60 Héja (Accipiter gentilis) -lásd az előbbiekben

61 Kis héja (Accipiter brevipes) Keskenyebb és hegyesebb szárny. A hím pofája szürke, a karvaly hímjéé rozsdaszínű. A fehér szárnybelső elüt a fekete szárnycsúcstól. Vágómadárfélék családja (Accipitridae)

62 Vörös vércse (Falco tinnunculus) Sólyomfélék családja (Falconidae)

63 Hossza: 31-37 cm Közepes méretű sólyomféle. A tojó hátoldala és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal. Farka végén sötét keresztszalag látható. A hím feje és farka szürke, fehér szegélyű, fekete végszalaggal. Barkójuk fekete.

64 Szárnyfesztáv: 68-78 cm Szárnya és farka hosszú.

65 Fészkelő terület Egész évben előfordul (a költési időszakot is beleértve)

66 Fákon költ, leggyakrabban varjúfélék (vetési varjú, dolmányos varjú, szarka) elhagyott fészkét foglalja el. Fészekalj: 4-6 tojás Költési idő: 28-30 nap

67

68 Szívesen megtelepszik mesterséges költőládákban.

69 Egyre gyakrabban fészkel városokban, épületek tetején.

70 Táplálkozása: szántókon és legelőkön vadászik. Leggyakrabban talajról zsákmányol. Rovarok, kisrágcsálók, békák, gyíkok, madarak alkotják táplálékát.

71

72 Jellegzetes vadászmódszere a szitálás, amikor a széllel szembefordulva, gyors szárnycsapásokkal egy helyben lebeg. Az áttelelő példányok verebészéssel is próbálkoznak.

73

74

75 Fehérkarmú vércse (Falco naumanni) Sólyomfélék családja (Falconidae) A hím hátán nincsenek fekete pettyek. A tojó tollazata alapján gyakran elkülöníthetetlen.

76 Kék vércse (Falco vespertinus) Sólyomfélék családja (Falconidae) Méretei és alakja hasonlít a vörös vércsére, de színezete alapján könnyen megkülönböztethető. A hím palaszürke, a tojó alsóteste világos vörhenyes sárga, háta palaszürke, a feje sárgásfehér. hím tojó

77 Kabasólyom (Falco subbuteo) Sólyomfélék családja (Falconidae) Szintén csak méretben hasonlít a vörös vércsére, de a fekete fej és barkó valamint a vörös „gatya” egyértelműen elkülöníti.

78

79 Évtizedek óta ismert természetvédelmi probléma a középfeszültségű (nálunk többnyire 20 kV-os) szabadvezetékek okozta madárpusztulás. Ha egy oszlopra ülő madár két vezetéket, vagy egy vezetéket és egy földelt oszlopelemet - mint amilyen a kereszttartó kar - egyidejűleg megérint, a testén halad keresztül az elektromos áram, és azonnal elpusztul vagy végzetes sérüléseket szenved.

80 A Magyarországon ily módon veszélyeztetett madárfajok száma jelentős, a rendszeres áldozatok között fokozottan védett, veszélyeztetett ritkaságaink is előfordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kék vércse. Nagy veszteségeket okoz az áramütés fehér gólya állományunkban is.

81

82 Természetesen az elmúlt évtizedekben történtek jelentős erőfeszítések a veszteségek mértékének csökkentésére. Magyarországon mára több mint 30 000 középfeszültségű oszlop szigetelése történt meg az áramszolgáltató vállalatok segítségével, az MME által az 1980-as évek végén kifejlesztett „szigetelő papucsok” alkalmazásának köszönhetően.

83