Regionális Innovációs Stratégia helyzetfeltárás 2011. október 6. Zalaegerszeg.

Az előadások a következő témára: "Regionális Innovációs Stratégia helyzetfeltárás 2011. október 6. Zalaegerszeg."— Előadás másolata:

1 Regionális Innovációs Stratégia helyzetfeltárás 2011. október 6. Zalaegerszeg

2 A stratégia háttere, „RIS navigátor” A régió hatályos innovációs stratégiája 10 éves Felkészülés a 2014-2020-as időszak tervezésére –innováció az EU2020 célok között is szerepel –helyzetfeltárás, tematikus stratégiák megléte fontos lehet Korábbi célkitűzések, forrásfelhasználás eredményességének vizsgálata Cél: átfogó RIS megalapozása Tervezett elfogadás: 2011. november 30.

3 A stratégia készítésének előzményei – I. 2009. október 1. Regionális Innovációs Stratégia Operatív Bizottság (RIS OB), megalakulása Előkészítés koordinálása, szakmai moderálás 2009. november 26., Sárvár – RIS megújítás műhelymunka. Régió-specifikus igények azonosítása

4 A stratégia készítésének előzményei – II. 2010. április 16.; Győr – Innotér fókuszcsoportos megbeszélés. A pályázati rendszer erősségeire-gyengeségei Összességében pozitív kép, problémák: - A pályázati költségvetések támogatók általi csökkentése - A szabadalmi bejelentések jogosulatlan költségeit - Az elszámolási rendszer bonyolultságát 2010 tavaszán elemzés a gépiparban érintett szervezetek tapasztalatairól, a szektor innovációs fejlődési lehetőségeiről.

5 Elméleti háttér, és a stratégiai tervezés módszertana – I. Az elméleti háttér –Innovációs kapacitás és versenyképessége között szoros kapcsolat. –Innováció, mint nemzetgazdasági alrendszer, később szegmentáció (regionális, szektorális, technológiai, stb. szegmensek) –Regionális innovációs potenciált tényezői, kölcsönhatások (a technológiai kínálat, innovációs szolgáltatások, stb.).

6 Elméleti háttér, és a stratégiai tervezés módszertana – II. A stratégiai tervezés módszertana Adatfeldolgozás Igényekből építkező módszer (bottom-up) Nemzetközi gyakorlatok beépítése –IRE hálózat saját RIS/RITTS módszertana –A SCINNOPOLI projekt és Navarra régió innovációs stratégiájának tapasztalatai értékelés és monitoring, mint a stratégia motorja

7 Az előző RIS megvalósulása Pozitívumok, indikátorok 2005 és 2009 között a hazai innovációs források keretében 1,37 Mrd Ft állt rendelkezésre innovatív termékek fejlesztésére. A jogi személyiségű vállalkozások kutatóhelyeinek száma a 2004. évi 30-ról 2009-re 87-re nőtt. A tényleges K+F létszám (kutató-fejlesztő és segédszemélyzet együtt) az 1998. évi 823 főről 2009-re 3 101-főre növekedett. A kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai a 2000. évi 2 916 millió Ft-ról a 2007. évben 14 819 millió Ft-ra növekedtek.

8 Az előző RIS megvalósulása Negatívumok A beszállítói láncok szélesedésével kapcsolatban kevés előrelépés tapasztalható. A régióban a vállalkozások innovációs kompetenciák és készségei továbbra is alacsony szintűek illetve hiányoznak. Kevés az új, innovatív vállalkozás. Piaci hasznosulás akadályai –innováció ≠ alapkutatás

9 Kapcsolódás más fejlesztési tervekkel Európa 2020 stratégia Európai Unió Duna Régió Stratégiája Magyarország Nemzeti Reform programja (2011. április) Új Széchenyi Terv Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai (TTI) stratégia (2007-2013) és Intézkedési Terv Készülő K+F+I stratégia

10 A régió innovációs folyamatainak helyzete – I. (Forrás: TEIR)

11 A régió innovációs folyamatainak helyzete – II. (Forrás: TEIR)

12 A régió innovációs folyamatainak helyzete – III. (Forrás: TEIR)

13 A régió innovációs folyamatainak helyzete – IV. (Forrás: TEIR)

14 A régió innovációs folyamatainak helyzete – V. (Forrás: TEIR)

15 A régió innovációs folyamatainak helyzete – VI. Ipari parkok, innovatív vállalkozások –Alapítási évüket, tulajdonosi körüket, betelepült vállalkozások számát, foglalkoztatottak számát tekintve rendkívül heterogén kép –Hiányzik: mérőlabor, tanácsadás, újdonságvizsgálat és szabadalomkutatás, komplexitás, szolgáltató egység hiánya innováció legfeljebb az infrastruktúra szintjén Az innovatív vállalkozások száma Magyarországon nagyon alacsony, csupán minden tizedi cég végez valamilyen K+F tevékenységet.

16 Az innovációt akadályozó tényezők vizsgálata – I. Az EU nem hatékony innováció finanszírozása, ahol a technológiai, műszaki innováció élvez elsőbbséget. K+F+I programjaiban rejlő pénzügyi támogatási lehetőségek a vállalkozások körében kevésbe ismertek. Az innovációs támogatások pályázati rendszerében központosítási törekvés, centralizációs irány. Van (volt) decentralizált innovációs forrás, de nincs valódi regionális innovációs döntés. Nem tisztázottak az innovációs intézményrendszerben betöltött szerepkörök. Gyenge külső kommunikáció, meglévő párhuzamosságok.

17 Az innovációt akadályozó tényezők vizsgálata – II. Az innovációs folyamat sikeres véghezvitele többtényezős: –idő –pénz –szakmai készségek és képességek –humán kapcsolati tőke A felsőoktatási intézményekben meglévő K+F kapacitásokhoz és infrastruktúrához nagyon nehezen fér hozzá egy mikro- vagy kisvállalkozás. Kevés átütő kutatás-fejlesztési eredmény.

18 Az innovációt akadályozó tényezők vizsgálata – III. Szabadalmak száma főtudományág szerint Nyugat- Dunántúlon 2004-2008 (forrás: KSH)

19 Az innovációt akadályozó tényezők vizsgálata – IV. A kutatás-fejlesztési témaköltség szektorok és tevékenységtípusok szerint a Nyugat-Dunántúlon 2004-2008 (Millió Ft) (forrás: TEIR)

20 Az innovációt akadályozó tényezők vizsgálata – V. Az innovatív vállalkozások aránya, 2006 (forrás: KSH)

21 Összegzés Balanced scoreboard módszer (EU-szintű összevetés) A régió a vizsgált 17 szempont illetve fő kategóriák alapján alacsony vagy középalacsony fejlettségű. Gyengeségek: kkv-szektor innovációi, vagy más szektorokkal fennálló együttműködései Erősségek: high-tech termelésben érintett munkahelyek aránya Legfőbb probléma a tényleges piaci hasznosítás.

22 Kérdések 1. Statisztikai adatok és azok háttere A válság milyen hatást gyakorolt a statisztikákra? Hogyan érzékelték/érzékelik a válság hatásait a megjelent vállalkozások és egyéb szereplők? Van-e innovációs paradoxon? (GDP versus K+F mutatók) Valóban GDP hajtóerő-e az innováció a régióban? Milyen hozadéka lehet a régió kiemelt beruházásainak?

23 Kérdések 2. Támogatások felhasználásának hatékonysága A tapasztalatok szerint melyek a támogatások (pályázatok) legnagyobb buktatói? Mely tématerületeket preferálnának leginkább a régió innovációs szereplői? Az egyes OP-kat tekintve milyen különbségek vannak a végrehajtásban – gondolva mindenekelőtt az egyes KSZ-ek hozzáállására, a projektek bírálatára, stb.

24 Kérdések 3. RIS tervezési, monitoring szempontok Milyen módon reagálhat az innovációs rendszer – és a RIS Navigátor – a válságra? Működik-e a régióban integrált információs innovációs rendszer? Történt-e innovációs igény-kutatás a vállalatoknál? Innovációs beruházások hasznosulásának mérése Ki mit kutat és fejleszt? (kell-e egy regionális kutatási regiszter?)

25 Kérdések 4. Regionális szervezeti kérdések Ki segíti a régió innovatív vállalkozásait (szervezeti értelemben)? Összefüggésben előző kérdéssel - a gazdaságfejlesztés és innovációs intézményrendszer anomáliái: –A vállalkozók ismerik-e, értik-e a bonyolult regionális intézményrendszert? –Szükséges-e ennyi féle támogató szervezet? –Kellően érdekeltek-e a támogató szervezetek a vállalkozásokkal történő együttműködésben? –Miért gyenge a vállalkozói részvétel? Milyen kapcsolatok vannak a határ-menti innovációs szereplőkkel? Milyen befolyást gyakorolnak az innovációt támogató szervezetek az innovációs problémák megoldására (szabályozási rendszer) Vállalkozások hatékonyabb bevonása az egyetemi kutatásokba

26 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Polgár András Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. www.westpa.hu