Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.

Az előadások a következő témára: "Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc."— Előadás másolata:

1 Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2 HEFOP 3.3.1. A termőhely védelme, az erózió és a defláció elleni védekezés

3 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők Erózió formái Síkvidéki és dombvidéki erózió Erózió elleni védekezés lehetőségei A deflációt kiváltó és befolyásoló tényezők A defláció elleni védekezés lehetőségei

4 HEFOP 3.3.1. Az erózió és ellene való védekezés Barázdás erózió Árkos erózió Lepel erózió

5 HEFOP 3.3.1.

6 Az erózió mértékét befolyásolja Csapadék: intenzitás, időtartam, cseppnagyság, olvadó hó mennyisége, hóolvadás időpontja. Talaj: szerkezete, nedvesség állapota, vízforgalma, növényborítottsága. A lejtő: hossza, meredeksége, alakja, kitettsége.

7 HEFOP 3.3.1. Síkvidéki erózió alig látható térszíni (1%-os lejtő) különbségek esetén is bekövetkezik, az alföld rossz vízgazdálkodású talajainak jellemző eróziós formája, legnagyobb kártétele a termőhely vízforgalmi heterogenitásának kialakulása, a tábla magasabb területein vízhiány és lefolyás, mélyebb részein felszíni vízösszefolyás és gyökérfulladás jelentkezik, szikeseken padkás képződményeket hoz létre.

8 HEFOP 3.3.1. Dombvidéki erózió sokkal nagyobb mértékben jelentkezik a felületi vízképződés, vízmozgás és ennek következtében kialakuló vízforgalmi heterogenitás, először a legértékesebb feltalaj („A” szint felső rétegei) pusztul le, a lejtő egyes részein az „A” esetleg a „B” szint is teljesen lepusztulhat, a lepusztult talaj a lejtő lábánál halmozódik fel, itt rétiesedés és láposodás indulhat meg.

9 HEFOP 3.3.1. Az erózió formái Szétiszapolódási erózió: a talaj felső rétege szétiszapolódik (morzsák szétesnek) jó szerkezetű talajon is gyakori, elsősorban a talaj felső 2-3 cm-es rétegét érinti, a vízbeszivárgás mélységéig hathat, csökken a talaj vízvezető képessége és a légjárhatósága, a felszín lazítása szükséges a kialakulása esetén (kapálás, kultivátorozás).

10 HEFOP 3.3.1. Az erózió formái Csepperózió: az esőcseppek mechanikai ütőhatására bekövetkező morzsaszétesés, a talajrészecskék leválasztásához szükséges erőt az esőcseppek kinetikus energiája biztosítja, a széteső talajrészek a szelvényben lefelé irányba elmozdulnak, eltömik a makropórusokat.

11 HEFOP 3.3.1. Az erózió formái Csepperózió: a csapadék ütő hatása következtében a talajrészek a levegőbe kerülhetnek (felcsapódás 50-60 cm-ig), a felcsapódó talajrészecskék oldal irányban is elmozdulnak (50-100 cm), mértékét a morzsavízállóság jelentősen befolyásolja.

12 HEFOP 3.3.1. Az erózió formái Átmosásos erózió: Síkvidékeken is és dombvidékeken egyaránt előfordul. A víz talajt nem szállít magával csak oldott anyagokat. Jelentős tápanyag veszteséget okozhat.

13 HEFOP 3.3.1. Az erózió formái Lepel erózió: a leggyakoribb és legkárosabb eróziós forma, a beszivárgás sebessége nem képes lépést tartani az eső intenzitásával, a csapadék lepelszerűen gyorsuló mozgásba kezd a lejtő irányában, a talaj egyenletesen mosódik le kezdetben nem is vehető észre,

14 HEFOP 3.3.1. Az erózió formái Lepel erózió rendszerint lassú lefolyású, nem hagy tartósan látható nyomokat, a sűrű talajszuszpenzió erodáló hatása nagyobb mint a tiszta vízé, sekély műveléssel elmunkálható, rétegerózió következtében kb. 1.4 mill. ha az erősen erodált terület nagysága.

15 HEFOP 3.3.1. Az erózió formái Vonalas eróziós formák: Barázdás erózió

16 HEFOP 3.3.1. Az erózió formái Vonalas eróziós formák: Barázdás erózió abban az esetben, ha a rétegerózió erősödésével kisebb-nagyobb mélyedések keletkeznek, megbontja a termőhely egységét, művelés mélységével azonos barázdák keletkeznek, az eketalp-réteg vagy a „B” szint határozhatja meg a barázdák mélységét, nyomai talajművelő eszközök segítségével eltüntethető, a talaj termőképessége fokozatosan csökken.

17 HEFOP 3.3.1. Az erózió formái Vonalas eróziós formák: Árkos erózió Árkok mélysége (0.5-3 m) meghaladja a művelt talajszelvény vastagságát, az árkok átjárhatatlan akadályt jelentenek a szántóföldi művelés gépeinek, megakadályozza a terület egységes művelését,

18 HEFOP 3.3.1. Dombvidéki erózió Szedimentáció: a víz által szállított talajszemcsék lerakódása. Eutrofizáció: a lefolyt vízben oldott tápanyagok káros hatása az élővizekre Hóolvadási erózió: kora tavasszal a fagyot talajba nem tud az olvadó hólé beszivárogni, a lejtő irányába megindul Hazánkban az erózió sokkal gyorsabban pusztítja a talaj humusz készletét, mint amilyen mértékben szervestrágyázás, gyökér és tarlómaradványok azt pótolni tudják, ahogy vékonyodik a humuszos feltalaj, úgy romlik a talaj kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságai, eróziós folyamat során néhány évtized alatt teljesen lepusztulhatnak a talajok, amelyek évezredek során alakultak ki.

19 HEFOP 3.3.1. Dombvidéki erózió

20 HEFOP 3.3.1. Dombvidéki erózió: Agyagbemosódásos barna erőtalajon leggyakrabban erdőt talajainkat érinti, abban az esetben ha az „A” szint lepusztult a vörösbarna „B” szint kerül a felszínre, majd a sárgásbarna „C” szint következik az erózió a tömődött „B” szint esetében lelassul. A B C Vízvezető- képesség

21 HEFOP 3.3.1. Dombvidéki erózió: Agyagbemosódásos barna erőtalajon a „B” szint vízáteresztő-képessége rossz, az érkező csapadék nem tud a talajba szivárogni és megindul a lejtő irányába, az „A” szint vékonyodásával a talajművelés során kedvezőtlen kolloidikai tulajdonságú talajréteget forgatunk a felszínre, romlik az „A” genetikai szint tulajdonsága, fokozódik a művelőtalp-réteg képződésének veszélye, fokozódik a termőhely vízforgalmi heterogenitása.

22 HEFOP 3.3.1. Dombvidéki erózió: Csernozjom talajokon a csernozjom talajok könnyen erodálható löszön keletkeztek, löszös, dombos tájaink csernozjom talaján igen erős az erózió kártétele, az erózió lassan indul meg, amikor a humuszos szint lepusztul az erózió sebessége felgyorsul, Az „A” szint erobilitása a szántóföldi művelés során megváltozik, melynek okai: növény fedettség hiánya miatt jelentkező csepperózió, a talaj mechanikai károsodása művelés során.

23 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 1. Földrendezés 2. Táblásítás 3. Az egész vízgyűjtőrendszer vízrendezése 4. Műszaki talajvédelem, 5. Erdészeti előírások alkalmazása 6. Talajjavítás 7. Talajvédő termesztéstechnológia

24 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 2. Táblásítás A talajvédő táblásításnak az erózió által kialakított hármas termőhelyi tagozódásból kell kiindulnia, erodált domboldalon erózió mentes, eróziós és szedimentációs szakaszokat különböztethetünk meg, az eróziós szakasz a legterméketlenebb szakasza a táblának

25 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 2. Táblásítás a terület hármas tagozódását a termesztett növények fejlődésükkel, színükkel és egész habitusukkal jól jelzik, erodált részeknek alacsony a termékenysége, rossz a vízforgalma, kényszerérés miatt a növények hamarabb takaríthatók be, a másik két szakaszon jóval később érik el a növények az érettségi állapotot.

26 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 2. Táblásítás az erózió elleni védelem alapvető követelménye, hogy e három lejtőszakaszt önálló termőhelyi egységként (tábla) kell hasznosítani, a táblákat a hosszanti oldalukkal vízszintesen kell kijelölni, a növénytermesztési munkák összessége akadálya legyen az eróziós folyamatoknak,

27 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia A. Talajvédő talajművelés irányelvei: a talajművelés az erózió elleni védekezés leghatékonyabb eszköze, viszont a gyorsított eróziónak egyik leggyakoribb okozója, a minimális művelés irányzatait az erózió kártételének fokozódása hívta életre, legfontosabb alapelv, hogy minden műveletnek a lejtő irányára merőlegesen kell történnie, leghatékonyabb, ha munkagépeknek követik a szintvonalakat, az erőgépek gazdaságosabban is üzemeltethetők.

28 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia A. Talajvédő talajművelés irányelvei: kerülni kell a sima felszín kialakítását, az alapművelést mindig le kell zárni, hullámos talajfelszínt kell kialakítani, a talajnedvesség megőrzésére kell törekedni, kerülni kell az alapművelést elmunkálását, ha tömörödött a talaj lazítani szüksége

29 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia A. Talajművelés irányelvei: a talaj felső 10-15 cm-rétegét érintő művelés esetén nagy az erózió veszélye, el kell hagyni a sekélyen művelő eszközök (kultivátor, tárcsa) önálló alkalmazását, kombinálni kell a sekélyen dolgozó eszközöket középmély lazítással,

30 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia A. Talajművelés Alkalmazható eszközök: a 0-5%-os lejtőkön síkvidéki gépek is jól használhatók, 5-10 %-os lejtőkön vontatott ágyeke, valamint függesztett eszközök használhatóak, 12-17%-os lejtőn függesztett ágyeke, és függesztett munkagépek, 12-25 %-os lejtőn függesztett váltvaforgató eke, vagy fogatos szántás, valamint sorközművelés szükséges.

31 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia A. Talajművelés Alapművelés: A szántással történő alapművelés lejtős területen is az egyik alapvető művelési eljárásunk, a talajszerkezet leromlásával járó szakszerűtlen forgatás felgyorsítja az erózió kártételét, a talajvédő szántás legfontosabb szabálya, hogy a barázdaszelet a domb magasabb térszínű részei felé forduljon,

32 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia A. Talajművelés Alapművelés: minél ormosabb felszínt alakítsunk ki a szántással (pl: minden második kormánylemez leszerelése) a talajvédő szántást feltétele a váltvaforgató eke használata, csavart kormánylemez alkalmazása, keskeny barázdaszeletek kivágása.

33 HEFOP 3.3.1. Az erózió és ellene való védekezés Szintvonalas szántás

34 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia A.Talajművelés Alapművelés: A lejtő irányában elvégzett szántást azonnal el kell munkálni, a lejtő irányába húzódó mélyedések (keréknyom, osztóbarázda stb.) vízgyűjtőként viselkednek, melyekből rövid idő alatt barázdás, ill árkos erózió alakulhat ki, a talaj felszínére juttatott kemikáliákat feltétlenül mélyebbre kell bedolgozni a talajba, ellenkező esetben a lejtő alján káros mennyiségben felhalmozódnak, illetve a talajvízbe vagy az élővizekbe kerülhetnek.

35 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia A. Talajművelés Alapművelés: Lejtős területen a mélyművelés egyetlen lehetséges módja a mélylazítás, tömör réteg jelenléte esetében a csapadék nem tud a talajba szivárogni és megindul a lejtőn lefelé, a tömör rétegek átlazítására kell törekedni, a lazítás mélysége igazodjon a tömör réteg mélységéhez, ennél sekélyebb elvégzése rontja hatékonyságát.

36 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia B. Trágyázás differenciált vagy kiegyenlítő trágyázásra szükséges az eróziós szakaszok figyelembe vételével, a humuszos szint elhordásával a növényi táplálkozás szempontjából fontos elemek hiányoznak a feltalajból, azok az elemek amelyek nem biológiai felhalmozás, hanem mállás folyamán szabadulnak fel viszonylagosan túlsúlyba lesznek,

37 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia B. Trágyázás a talajpusztulás hatására eltolódás mutatkozik meg a tápanyagok egymáshoz viszonyított arányában a nitrogén mennyisége jelentősen csökken az erózió hatására, a foszfor mennyisége szintén csökken, de a csökkenés kisebb mértékű (50%-a ásványi eredetű), a kálium aránya növekszik, karbonátos alapkőzet esetén, a talajpusztulás folyamán egyre közelebb kerülnek a felszínhez a karbonátban gazdag rétegek,

38 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia B. Trágyázás az erózió mértékétől függően a művelt réteg felső rétegének CaCO3 tartalmában és aciditási viszonyaiban nagy különbségek adódnak, a domb felső vízválasztó szakaszában és a lejtő aljában általában mésztrágyázás szükséges, az erodált szakaszokon fölösleges esetleg káros is lehet a mésztrágyázás.

39 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia C. Növénytermesztési módok a vetési és a növényápolási munkákat a szintvonalak irányában kell végezni, a növényzet védő hatása az esőcseppek energiájának felfogásában, a gyökerek szerkezetjavító, víz-, valamint hordalékmozgást korlátozásában nyilvánul meg, a növényzet talajvédő hatása annál jelentősebb, minél sűrűbb állományt alkot és minél hosszabb a tenyészideje.

40 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia C. Növénytermesztési módok Termesztett növények csoportosítása talajvédő hatás szerint (talajtakarás időtartama és mértéke):  Jó talajvédő hatás: füves here, kaszált gyep, évelő pillangós takarmánynövények.  Közepes talajvédő hatás: őszi vetésű gabonák, őszi és tavaszi takarmánykeverékek.  Gyenge talajvédő hatás: hüvelyes növények.  Rossz talajvédő hatás: kapásnövények.

41 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 7. Talajvédő termesztéstechnológia C. Növénytermesztési módok 10-12%-nál meredekebb lejtőkön szalagos növénytermesztési módot szükséges alkalmazni, a vízszintes táblákat további részekre (szalagokra) kell osztani, a szalagokon felváltva jó, közepes és gyenge talajvédő hatású növényeket kell termeszteni, fedett tarló alkalmazása= kalászos gabonák közé vörösherét vetnek (a gabona betakarítása után nincs szükség tarlószántásra).

42 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái Szalagos növénytermesztési mód:

43 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 5. Erdészeti előírások alkalmazása kopárok és tisztások fásítása (25% feletti lejtőkön mindenképpen), az erdők legeltetésének és a tarvágások megszüntetése, táblák mezővédő erdősávokkal történő szegélyezése. Az erdősítés szerepe az erózió elleni küzdelemben: csökkenti a gyors hóolvadást, a felületi vizek kialakulását és talajsodró hatását, a víz nem tud felgyorsulni a lejtőn, csökkenti a talaj átfagyásának mértékét, javítja a talaj szerkezetét.

44 HEFOP 3.3.1. Az erózió elleni védekezés formái 4. Műszaki talajvédelem vízrendezés, vízmosásbedöntés, vízmosáskötés, sáncolás, teraszolás, utak építése.

45 HEFOP 3.3.1. A defláció és ellene való védekezés I. A defláció: a szél felszín alakító tevékenysége, ill. szél általi talajpusztulás. Legfőbb okai: az erdők irtása, gyepterületek felszámolása, a talaj védelmét figyelmen kívül hagyó talajhasználat, a talajszerkezet leromlása, helytelen vízrendezés (lápok lecsapolása), potenciálisan deflációveszélyes területek nagyobb aránya (futóhomok talajok).

46 HEFOP 3.3.1. Az defláció kiváltó és befolyásoló tényezők Szél: sebessége, iránya, örvénylése. Talaj: morfológiai és agronómiai szerkezete, szemcseösszetétele, szerves-anyag tartalma, nedvességállapota, érdessége, növényborítottsága. A terület (tábla): kitettsége, a deflációs terület hossza.

47 HEFOP 3.3.1. Az defláció kiváltó és befolyásoló tényezők A defláció legnagyobb kártételének időszaka: a deflációs napok március és május közötti időszakra esnek, leggyakoribb deflációs időszak a márciusi, áprilisi hónapokra esik (böjti szelek), a tél fagya a talajt apró morzsássá, szél által könnyen mozgathatóvá teszi, a talaj-előkészítés során a magánykészítő gépek aprómorzsás magágyat alakítanak ki. A májusban a defláció már a kikelt állományt is károsíthatja: homokverés.

48 HEFOP 3.3.1. Az defláció és ellene való védekezés II. Az defláció elleni védekezés: mezővédő erdősávok telepítése, megfelelő nagyságú és alakú táblák kialakítása, növények védő hatásának kihasználása, talajvédő termesztéstechnológia, mesterséges szélfogók kihelyezése.

49 HEFOP 3.3.1. Az defláció és ellene való védekezés

50 HEFOP 3.3.1. Az defláció és ellene való védekezés A növények védő hatását, illetve állományuk védelmét növelhetjük: évelő növények, őszi vetésű növények nagyobb arányú termesztése, eltérő időben talajt borító növények sávos elrendezése, szélre érzékeny növények (len) védelme a szél irányára merőlegesen szalagokban elhelyezett védő növényekkel (rozs, kukorica), árvakelések, szármaradványok talajvédő hatásának kihasználása, zöldtrágyának szánt növények termesztése.

51 HEFOP 3.3.1. Az defláció és ellene való védekezés A talajvédő termesztéstechnológia szabályai: talajművelés az uralkodó szél irányára merőlegesen történjen, lazítás után rögtön tömöríteni kell a talajt gyűrűs hengerrel, őszi szántás felülete ormos legyen, a talaj nedvességtartalmának megőrzése (nedves talajállapotnál a talaj szerkezeti elemei között fellépő kötőerő nagyobb)

52 HEFOP 3.3.1. Az defláció és ellene való védekezés A talajvédő termesztéstechnológia szabályai: vetőágy készítése során a az apróbb talajrészek a mag közelébe kerüljenek, a talaj felszínén a nagyobb talajalkotó részek maradjanak, futóhomok és kotus talajoknál a tarlóművelést valamint az őszi alapművelést el kell hagyni, művelni közvetlenül a vetés előtt szükséges, kérges, tömörödött talajfelszín talajvédő hatású lehet.

53 HEFOP 3.3.1. Az defláció és ellene való védekezés A talajvédő termesztéstechnológia szabályai: kotus és láptalajon nehéz, un. lápi hengerrel kell a talaj felszínét tömöríteni, kis adagú öntözés igen hatásos lehet a defláció elleni védekezésben, A védekezés egyéb módszerei: A talaj felszínének takarása holt növényi részekkel (Egerszegi-féle szalmázás, 1-1,5 t/ha szalma terítése), talajtakarás műanyag fóliával (kertészeti kultúrák), homokkötés kémiai módszerekkel.

54 HEFOP 3.3.1. Az defláció és ellene való védekezés

55 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Eróziót kiváltó és befolyásoló tényezők Erózió formái Síkvidéki és dombvidéki erózió Erózió elleni védekezés lehetőségei A deflációt kiváltó és befolyásoló tényezők A defláció elleni védekezés lehetőségei

56 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse az erózió és defláció fogalmát! Melyek az eróziót és deflációt kiváltó és befolyásoló tényezők? Ismertesse az erózió formáit! Ismertessel az erózió elleni védekezés lehetőségeit! Foglalja össze a defláció elleni védekezés lehetőségeit!

57 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: Nyíri L. (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. Birkás M. (2006) Földműveléstan és földhasználat tankönyv. Mezőgazda Kiadó.

58 HEFOP 3.3.1. Előadás anyagát készítette: Prof. Dr. Nagy János Dr. Rátonyi Tamás KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A vetésváltás természettudományos alapjai Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: vetésforgó, vetésváltás, növényi sorrend