A Tisza Készítette: Simon Erika 1/13 KE. A Tisza szabályozása A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, aminek forrása Ukrajnában található és a Fekete-

Az előadások a következő témára: "A Tisza Készítette: Simon Erika 1/13 KE. A Tisza szabályozása A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, aminek forrása Ukrajnában található és a Fekete-"— Előadás másolata:

1 A Tisza Készítette: Simon Erika 1/13 KE

2 A Tisza szabályozása A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, aminek forrása Ukrajnában található és a Fekete- Tisza és a Fehér Tisza találkozásával jön létre.

3 A Tisza szabályozása Több országon is végigmegy: Ukrajna Románia Magyarország Szlovákia Szerbia A vízgyűjtő területe: 157000 m 2 Hossza: 962 km

4 A Tisza szabályozása A 962 km-ből 597 a miénk, azonban ez régen 1419 km volt. A Tisza a szabályozás elött

5 A Tisza szabályozása A Tisza szabályozásához az vezetett, hogy az Alföldön nagyon lelassult a folyása, ezért rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki. Az áradások jelentős kárt okoztak minden évben, ezért döntöttek úgy, hogy le kell vágni a kanyarokat.

6 A Tisza szabályozása 1834-ben kezdődtek meg a szabályozásnak az első lépései. Vásárhelyi Pál készítette el a terveket, 1846.03.25-én lett kész a végleges változattal. Vásárhelyi Pál

7 A Tisza szabályozása Vásárhelyi a Tisza lefolyását akarta megnövelni a kanyarok levágásával, ezzel mintegy 101 kanyar levágását tervezték, ami egyharmadára csökkentette volna a Tisza hosszát.

8 A Tisza szabályozása A Tisza átfogó szabályozása 1846.08.27-én a Tiszadob- Szederkény közötti szakasz átvágásával kezdődött el. A terv lassan haladt, és volt, amikor abba is hagyták egy időre az időjárás illetve a szabadságharc miatt. A felsőbb szakaszokon megkezdett szabályozás miatt az árhullámok felgyorsultak, ám ezeket az alsó, még épülő folyórészek nem tudták továbbszállítani. Ennek következményeképpen a folyó középső részen a víz megrekedt és szétáradt. Ennek a következménye az 1879. március 12-én történő szegedi árvíz.

9 A szegedi árvíz

10 A Tisza szabályozása Ezután a tragédia után megindult az újjáépítés, illetve a szélesebb körű árvízvédelem kialakítása. 1884-ben a magyar országgyűlés elfogadta a Tiszáról szóló új törvényt, a tiszai vízjogi törvényt. Jelentősebb szabályozások a síksági szakaszokon történtek. A munkák eredményeképpen 100 év alatt szinte teljesen átalakultak az Alföld vízviszonyai. 1419 km-ről egyharmadára, azaz 966 km-re csökkent a hossza, amelyet 112 átvágással értek el.

11 A Tisza szabályozása A Tisza folyása élénkült, így amíg az ár levonulásához korábban 5-6 hónap kellett, jelenleg elegendő 2,5 hónap, illetve a folyó esése kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re emelkedett. Tokaj Tisza

12 A Tisza szabályozása A sok hasznos lépéssel károkat is okoztak: a folyó kanyarjainak elvágásával, terelésével számos élőlény élettere megszűnt, csökkent. Létrejött a szikesedés, a szikes talaj, ami eddig nem volt jellemző.

13 A Ferenc- csatorna 1802. május 2-án adták át a forgalomnak az uralkodóról elnevezett, a Dunát a Tiszával összekötő, hajózható Ferenc-csatornát. Tervezte: Kiss József és Kiss Gábor

14 A Ferenc- csatorna Az uralkodó, I. Ferenc (1792–1835) engedélyezte a csatorna megépítését, így 1792. június 11-én a két fivér egy részvénytársaságot hozott létre. A csatornának köszönhetően 227 kilométerrel rövidebb vízi úton jutott el az erdélyi só és a bánsági gabona a nyugati piacokra. A csatorna hossza: 118 km, Bezdán és Bácsföldvár között van.

15 A Bertalan emlékmű 1903-ban állították az emlékművet a Tisza-szabályozás utolsó fázisát irányító vezető főmérnök emlékére. Szegeden az újszegedi Tisza-töltésen obeliszket állítottak, amelyet azonban 1976-ban felrobbantottak.

16 A Bertalan emlékmű 46,24 m 2 alapterületű, 25 méter magas vasvázas betonból építették. A felhasznált anyag hozzá: 70 m 3 vasvázas beton, 80 mázsa vas, 2,40×2,00 m-es csiszolt és fényezett fölirati tábla, amelybe 35 cm magas betűket véstek, ezeket be is aranyozták.

17 A Bertalan emlékmű 1903. november 15-én avatták fel az emlékművet. Kizárólag magyar anyagból készítették, magyar munkások. Az Arad Csanádi Egyesült Vasutak pedig ingyen szállította a betonhoz szükséges kavicsot.

18 A Bertalan emlékmű A megépíteni kívánt Tisza- híd miatt robbantották fel, aminek az útjába állt. Ám emiatt a híd Bertalan Lajos nevét kapta. Az obeliszk a felrobbantása után is talpon maradt, éppen csak megroggyant, s kissé megdőlt a talapzata. Végül erőgépekkel döntötték le.

19 A Bertalan emlékmű Nem tudni pontosan, hogy miért is lett lerombolva az emlékmű, ugyanis a hidat nem lett volna fontos pont oda építeni. A szocializmusban tűnt el Szegednek ez a meghatározó építészeti csodája, amelynek robbantásakor minden környékbeli ház ablaka kitörött. A helyén egy emléktábla jelzi, hogy ott állt.

20 A Bertalan emlékmű

21 Források: http://www.zoldmuzeum.hu/a-tisza- szabalyozas-kalandos-tortenete http://www.zoldmuzeum.hu/a-tisza- szabalyozas-kalandos-tortenete http://hu.metapedia.org/wiki/Ferenc- csatorna http://hu.metapedia.org/wiki/Ferenc- csatorna http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_fer enccsatorna_megnyitasa.html http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_fer enccsatorna_megnyitasa.html http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/08/ bertalan-emlekmu-felrobbantott-szegedi.html http://szegedpanorama.blogspot.hu/2013/08/ bertalan-emlekmu-felrobbantott-szegedi.html

22 Köszönöm a figyelmet!