Elemzés MNÁ 2014..   1823. január 22-én írta Kölcsey Ferenc, ma ezt a napot a Magyar kultúra napjaként tartjuk számon.  Az alcím - „A magyar nép zivataros.

Az előadások a következő témára: "Elemzés MNÁ 2014..   1823. január 22-én írta Kölcsey Ferenc, ma ezt a napot a Magyar kultúra napjaként tartjuk számon.  Az alcím - „A magyar nép zivataros."— Előadás másolata:

1 Elemzés MNÁ 2014.

2   1823. január 22-én írta Kölcsey Ferenc, ma ezt a napot a Magyar kultúra napjaként tartjuk számon.  Az alcím - „A magyar nép zivataros századaiból” - a cenzúrának szólt. Keletkezése

3   Műfaja: himnusz – Istenhez szóló fohász, dicsőítő ének  Ókorból származó műfaj  Egy-egy nemzet jelképpé vált dalát is jelenti. Műfaj

4  Mondanivaló (üzenet)  „Megbűnhődte már e nép…”  Isten segítségét kéri az ország felemelkedéséhez.  Célja: hogy a magyar népet felrázza, biztassa.

5  Stílus Romantikus: Nemzeti múlt felé fordul Nagy ellentétek hangsúlyozása Felélénkülő képzelet Szenvedélyes hang Klasszicista: Szimmetrikus szerkezet (keretes, ABA’) Monumentális téma Ünnepélyes hangvétel

6   Keretes szerkezetű:  1. vsz. megszólítás, kérés  2-3. vsz. ÉRVELÉS : a dicső múlt (honfoglalás, Árpád, Mátyás) természeti gazdagság (Kárpátok, Kunság, Tokaj, bő termés) 4-6. vsz. : fordulat: „Hajh…” + de kötőszó – kétszer annyi versszakban mutatja be a múlt szenvedéseit (tatár, török, osztrák; belső viszály) 7. vsz. a jelen képe (lehangoló, elkeseredett) Utolsó vsz. – csak Isten segíthet – még alázatosabb könyörgés Szerkezete

7  Költői eszközök  Az ellentétek verse  Fokozás  Túlzás (a romantika kedvelt stíluseszköze)  Ismétlés  vár – kőhalom  öröm – halálhörgés „vérözön lábainál…”  „hányszor”

8   Rímes időmértékes verselésű  8 soros versszakok keresztrímmel  Trocheikus lejtésű – hetes és hatos sorokból áll Verselés

9  Hatása  Nemzeti jelképpé vált  1844-ben zenésítették meg (Erkel Ferenc)  1848. aug. 20-án szólalt meg először hivatalos állami ünnepen a Mátyás templomban