Félévközi követelmények HMV hőigények meghatározása Rendszerkialakítások Vízellátás, csatornázás, gázellátás Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika.

Az előadások a következő témára: "Félévközi követelmények HMV hőigények meghatározása Rendszerkialakítások Vízellátás, csatornázás, gázellátás Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika."— Előadás másolata:

1 Félévközi követelmények HMV hőigények meghatározása Rendszerkialakítások Vízellátás, csatornázás, gázellátás Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika M.Sc. 3. félév 2013. február 13.

2 Félévközi követelmények a tárgy előadói: Dr. Barna Lajos Dr. Szánthó Zoltán heti 3 óra, szerda 14 15 -17 00 2 zárthelyi: március 27., április 24./május 15. 1 házi feladat: március 6-27. vizsga; elővizsga lehetőség 4 kp.

3 Javasolt irodalom tanszéki honlap továbbá: Épületgépészet a gyakorlatban; Verlag Dashöfer, Budapest Épületgépészet 2000. I. Alapok; Épületgépészeti Kiadó

4 Hőigények meghatározása

5

6

7

8

9

10 „Fejadag” módszer méretezés fajlagos vízigények és egyenetlenségi tényezők alapján

11 Fajlagos vízigények MI-10-158-1:1992 szerint ivás1-3liter/nap, fő főzés4-7liter/nap, fő takarítás5-10liter/nap, fő mosás20-50liter/nap, fő mosogatás10-40liter/nap, fő tisztálkodás80-130liter/nap, fő WC öblítése30-60liter/nap, fő összesen150-300liter/nap, fő kórházak betegágyanként400liter/nap, ágy szanatóriumok200liter/nap, ágy kórház mosodaüzemmel600liter/nap, ágy szakorvosi rendelőintézet1000-2000liter/nap, orvosi munkahely bölcsöde120-150liter/nap, férőhely óvoda80-100liter/nap, férőhely általános iskola, zuhanyzó nélkül150liter/nap, tanterem

12

13

14 A fogyasztás várható ingadozása településeken (egyenetlenségi tényezők)

15

16 n=a csapolók száma p=fogyasztási valószínűség Annak a valószínűsége, hogy éppen r db. csapolóból folyik a víz: Tegyük fel, hogy 5 fogyasztónk van, és p=0,2! Ekkor annak valószínűsége, hogy éppen 0 fogyasztó üzemel: 0,327 1 fogyasztó üzemel: 0,4096 2 fogyasztó üzemel: 0,2048 3 fogyasztó üzemel: 0,0512 0,9926 azaz 99,26% annak a valószínűsége, hogy 5 fogyasztóból legfeljebb 3 üzemel!

17 Annak valószínűsége, hogy egyidejűleg éppen r db. csapolón van fogyasztás (n = 100; p = 0,2)

18 a normális eloszlás eloszlásfüggvénye a normális eloszlás sűrűségfüggvénye

19 A normális eloszlás jellemzői a várható érték és a szórás A standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye:

20 Standard normális eloszlás

21 A standard normális eloszlás eloszlás- és sűrűségfüggvénye

22 Ha t = -∞akkorP(u) = 0 t = 0akkorP(u) = 0,5 t = ∞akkorP(u) = 1 t = 1,645akkorP(u) = 0,95 t = 2,326akkorP(u) = 0,99. Ha például 95% megbízhatósághoz keressük x értékét: P(u)=0,95→ t = 1,645 x = m +1,645σ

23 Ha n db. homogén fogyasztónk van az egyes fogyasztók fogyasztásának várható értéke: Q, fogyasztásának szórása:σ; akkor Q eredő ==nQés ==. Ezekből:n db. homogén fogyasztó X együttes fogyasztása 95% valószínűséggel kisebb, mint

24 Centrális határeloszlástétel „Ha ξ 1, ξ 2 …azonos eloszlású, független és véges szórású valószínűségi változók közös várható értéke m és szórása σ, akkor a 0 várható értékű és egységnyi szórású valószínűségi változók sorozata aszimptotikusan standard normális eloszlású:

25 Szemléletesen: Ha egy véletlen ingadozás sok, egymástól független, egyenként csekély hatású komponens eredője, akkor az ingadozás közelítőleg normális eloszlású. (Mint az élet legtöbb jelensége.)” (Monostory Iván: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika, 23.2. tétel és a hozzá fűzött magyarázat; 1980 Budapest)

26 Lakóépületek mértékadó használatimelegvíz-fogyasztásának meghatározása Némethi Balázs előadásának felhasználásával

27 MSZ-09-85.0004-87 HMV csúcshőteljesítmény-igény meghatározása „A használati melegvízfogyasztás általában egy délelőtti és egy esti fogyasztési periódusban valósul meg. Egy fogyasztási periódust egy minimális induló érték, egy csúcsfogyasztási időszak és a minimális értékhez való visszatérés jellemez.”

28 A valódi fogyasztás jelentősen elmarad a szabvány szerinti értékektől

29 A túlméretezés káros hatása

30 A mérésbe bevonandó épületek kiválasztása

31 Egy jellemző kép a mérések eredményeiből

32 A nyers adatok tapasztalatai I.

33 A nyers adatok tapasztalatai II.

34 A nyers adatok tapasztalatai III.

35 Az adatok feldolgozása I.

36 Az adatok feldolgozása II.

37 Az adatok feldolgozása III.

38 Az eredmények értékelése I.

39 A tartamgörbe közelítése egy konkrét épületre A= 80,5023 B= - 0,1773 C= -0,0334

40 „A” konstans értéke, mint a lakásszám függvénye

41 „A” konstans értéke, mint a lakószám függvénye

42 Az átlagfogyasztás (V átl ) értelmezése

43 A/V átl, mint a napi átlagfogyasztás függvénye

44 „B”, mint az átlagfogyasztás függvénye

45 „C”, mint az átlagfogyasztás függvénye

46 Az átlagfogyasztás a lakásszám függvényeként

47 Méretezési összefüggések liter/perc lakásszám: N = 10÷350

48 A HMV hőfelhasználás felérétékelődése

49 Éves hőfelhasználás egy fiktív mintaépületben: fűtés: 628,4 GJ HMV:643,6 GJ!

50 A HMV termelés szekunderoldali kialakításai

51

52

53 HMV rendszer kialakítása soros tárolóval

54 Köszönöm a figyelmet!