 Az 1980-as évek második fele - szovjet típusú szocializmus csődje.  Az ország gyorsuló eladósodása következtében az államháztartás többször is közel.

Az előadások a következő témára: " Az 1980-as évek második fele - szovjet típusú szocializmus csődje.  Az ország gyorsuló eladósodása következtében az államháztartás többször is közel."— Előadás másolata:

1

2  Az 1980-as évek második fele - szovjet típusú szocializmus csődje.  Az ország gyorsuló eladósodása következtében az államháztartás többször is közel került a pénzügyi csődhöz.  Hitelfelvétel és abból további hitel fizetése.

3  A társadalom többsége a csökkenő jövedelmét túlmunkavállalásával egészítette ki.  Önkizsákmányoló munka  A napi 10-14 órai munka az egészségügyi helyzet romlását eredményezte.  Megindult a társadalom anyagi differenciálódása, és nőttek a vagyoni különbségek.

4  Diktatórikus államberendezkedés demokráciává alakul Magyarországon ezt a folyamatot rendszerváltásnak nevezzük.  Hosszú, békés tárgyalások.  Tervgazdaság helyett piacgazdaság alakult.  Magántulajdon meghatározó.  Többpárti parlamentáris rendszer.  Emberi jogok érvényesülése.

5  A válság eladósodás és a Nyugatról való leszakadás formájában jelent meg.  Olajárrobbanás 1979, dollár kamatlábainak felemelése növelte az országok adósságállományát.  Fizetésképtelenség (Románia, Lengyelország).  A magyar pártvezetés újabb hitelt vett fel. Eladósodása folytatódott.

6  Adósságcsapda: Egy ország azért vesz fel hitelt, hogy az előzőt visszafizesse.  1979 óta a reálbérek állandóan csökkentek Magyarországon. Ez a rendszerváltás után felgyorsult.  Életszínvonal tartós romlása.

7  Az 1980-as évek végére kialakuló és megszerveződő új politikai-gazdasági elit egyre nehezebben viselte a gyengülő pártvezetés atyáskodását, felügyeletét.  1988-ra a Kádár János vezette MSZMP elveszítette mind a párttagok jelentős részének, mind a társadalom széles rétegeinek támogatását.  A lakosság többsége gyökeres változásokat akart.

8  Ellenzéki szervezetek jöttek létre, a későbbi pártok előzményei:  a Magyar Demokrata Fórum (MDF),  a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ),  a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ).

9  Az ország népe békés rendszerváltást akart, amely megszünteti a pártállami diktatúrát, és a politikai jogok biztosítása mellett minden állampolgára számára szociális biztonságot is ad.  1989 nyarán kezdődtek meg a békés átmenetet előkészítő tárgyalásokaz MSZMP és az ellenzéki erőket képviselő Ellenzéki Kerekasztal (EKA) között.

10  A tárgyalásokon az MSZMP és az EKA képviselői megállapodtak a békés átmenet sarkalatos törvényeiről és forgatókönyvéről (1989. szeptember).  AZ MSZMP beleegyezett az ellenzék által javasolt alkotmánymódosításba, a többpártrendszeren alapuló szabad választások feltételeinek megteremtésébe (pártok anyagi támogatása, választási szabályok stb.), és garanciát vállalt arra, hogy mindezeket az országgyűlés jóváhagyja.

11  A pártállam bukása utáni első országgyűlési választásokon, 1990 márciusában és áprilisában a szavazásra jogosult polgárok 65,77%-a adta le a voksát.  A választást a Magyar Demokrata Fórum nyerte meg, s Antall József vezetésével az MDF–FKGP–KDNP koalíciója alakított kormányt.

12  1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.  MSZMP átalakult Magyar Szocialista Párttá. MSZP  Antall József vezetésével új kormány alakult.  Köztársasági elnök: Göncz Árpád lett.  Létrejött a 6 pártot magába foglaló parlament. (MDF, SZDSZ (Szabad Demokraták Szöv.), FKgP (Független Kisgazdapárt), MSZP, KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt), FIDESZ)  Törvényhozásba bejutott pártok közül 3: MDF, KDNP, FKgP.

13

14  A rendszerváltás nyomán Magyarországon megkezdődött a szociális piacgazdaság kiépítése.  A cél egy piaci viszonyokon alapuló, de a kirívó visszásságokat állami beavatkozással tompító, a társadalom széles rétegei számára jólétet biztosító berendezkedést kialakítása volt.  A rendszerváltás utáni első kormány mozgásterét azonban rendkívüli módon leszűkítették a megöröklött adósságból eredő fizetési kötelezettségek, a válságba került gazdaság és a hazai tőke hiánya.

15  Így a piacgazdaság megteremtéséhez, a gazdaság talpra állításához elengedhetetlen privatizáció ellentmondásos körülmények között ment végbe.  A privatizáció nyomán számos veszteségesen működő gyárat, üzemet bezártak és több százezren váltak munkanélkülivé.

16 Köszönöm a figyelmet! Forrás: Szakiskolai Közismereti Kísérleti Tankönyv 10. osztály számára Történelem és társadalomismeret a szakiskolák 9. évfolyama számára / Závodszky Géza.- Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.