T:Puhatestűek Mollusca. O: Kagylók Bivalvia O: Csigák Gastropoda.

Az előadások a következő témára: "T:Puhatestűek Mollusca. O: Kagylók Bivalvia O: Csigák Gastropoda."— Előadás másolata:

1 T:Puhatestűek Mollusca

2 O: Kagylók Bivalvia

3 O: Csigák Gastropoda

4 O: Fejlábúak Cephalopoda

5 Folyami kagyló Teknő alakja élőhely szerint változékony

6 Nagy tavikagyló Alföldi vizekben gyakori

7 Vándorkagyló Tengerről behurcolt faj Aljzathoz, hajókhoz vízben megszilárduló (bisszusz) fonalakkal rögzíti magát.

8 Kihalt rokonfajának fossziliái Balatoni kecskeköröm - Congeria A tihanyi kecskekörmök Talán a legismertebb balatoni legenda a tihanyi partoknál található, kecskekörömre emlékeztető kavicsokhoz kötődik. A néphagyomány szerint régen a félsziget lakatlan volt, csak egy vén banya élt ott, aki a gazdag tihanyi réteken legeltette kecskenyáját. Nagyon büszke volt jól táplált, egészséges állataira, és meg volt győződve arról, hogy neki van a legszebb nyája a világon. Minden este kihajtotta őket a partra, és büszkén kiáltotta a Balatonnak: "Nincs szebb az én kecskéimnél, tudod-e?" Ilyenkor persze a tihanyi visszhang ugyanezt felelte neki, ami igencsak bosszantotta a banyát. Egy nap egy fiatal pásztorlányka jelent meg a félszigeten, aki pompás kecskenyájat legeltetett: az állatok bundája és szarva aranyból volt, a patájuk pedig márványfehér. A banyát elöntötte a sárga irigység, és eszébe jutott a bosszantó visszhang is, hiszen bizonyságot nyertek a szavai. Elhatározta hát, hogy megszerzi a csodás nyájat magának. Egy nap a pásztorlányka a parton ült, kecskéi pedig távolabb legelésztek. A banya kihasználta az alkalmat: befogta az ökreit és mély barázdát húzott a lány köré, hogy elválassza a nyájtól. Ekkor azonban szörnyű vihar kerekedett, a Balaton hatalmas hullámai elárasztották a partot, és a lány hiába próbált menekülni, őt is magukkal sodorták a megvadult hullámok. Utolsó erejével magához hívta a kecskéit, akik úgy rohantak bele a háborgó vízbe gazdájuk hívó szavát követve, hogy még a banyát is magukkal sodorták. A pásztorlányból tündér lett, aki még sokáig feltűnt a tihanyi ligetek tisztásain, a kecskék viszont a vízbe vesztek, márványfehér körmeiket pedig időnként partra veti a víz.

9 Óriáskagyló Korallzátonyok lakói Csendes- óceán vastag fal, hullámos perem egymásba illik 4-12 borda Bisszusz fonal 1,5m, 2q Több kg-os gyöngy

10

11 Nagy fésűkagyló (Zarándok- kagyló)

12

13 Fésűkagyló Zarándokkagyló – Pecten jacobaeus A korai kereszténység jelképe, Krisztus egyik apostola - Jákob - ilyet adott a zarándokok kezébe. A fésűkagylóknak egyébként rengeteg faja létezik. Az Európát övező vizekben a nagy fésűkagylót (Pecten jacobeus) halásszák is, mivel az egyik legfinomabb kagyló. El Camino (Szent Jakab-út) jelkép/útjelző

14 Botticelli: Vénusz születése

15 Nem egyforma két teknő, melyeket összecsapva menekül. Szemek sora van a köpenyszegélyen. Jellemző a két háromszög fül. Földközi tengerben gyakori.

16 Éti osztriga Szabálytalan, nem egyforma, durva felületű teknők. Alsó teknővel véglegesen hozzánő az aljzathoz, ezért lába csökevényes. Kagylótenyészt ő padok! Nyersen, citrommal fogyasztják.

17 Ehető kékkagyló Tömeges, tenyésztik is

18 Valódi gyöngy- kagyló

19

20 Szív- kagylók Homokos partokon gyakori, elviseli a torkolatok édesebb vizét is. Ugrik, ujj formájú lábával decimétereket

21 Nagy sonkakagyló 80 cm, ehhez képes vékony héj (átlátszó). Homokba fúrja magát, bisszuszfonalakkal rögzül. Ebből fejedelmi kagylóselyem készült. Ehető

22 Éti csiga – a legygyakoribb hazai faj

23 Pannon csiga Gyepek, cserjések lakója

24 Kerti csiga Változékony csíkolat, Ny-Dunántúlon sok

25 Borostyáncsiga Nedvesség kedvelő, mocsári növényeken gyakori

26 Nagy meztelencsiga Erdőkben, pincékben él. Akár 20 cm lehet

27 Kárpáti kék meztelencsiga Bükkös, szurdokerdő faja

28 Mocsári csiga Algákat eszik, a víz felületén kúszva (hártyákon) Peterakás (a petefüzér még a házához tapad)

29 Tányércsiga 3-4 cm iszaplakó

30 Rajzos csiga (1 cm-nél kisebb)

31 Tüskés bíborcsiga Veszélyes kagyló fogyasztó ragadozó. Elviseli a kikötők szennyezett vizét is. A Földközi –tenger fenékiszapjában gyakori. Hosszú szifócsatornája majdnem csőszerűen zárt.

32 Sávos bíborcsiga Háza vastagabb, durvább. Szifócsatorna rövidebb. Húsevő – halak, rákok tetemeit is fogyasztja. Mindkét faj ehető. Köpenyüregükben lévő bíbormirigy sárgás váladéka a napfényen kékes, zöldes majd piros lesz. Bíborpalást! 1gr festék 10000 db csiga. Főníciai városokban, a Római birodalomban a kelmefestők „csigatemető” dombokat hagytak.

33 Pelikánláb csiga Planktonevő, beássa magát a homokba, de elülső és hátsó vége kapcsolatban marad a vízzel. A testén átáramló vizet szűri. Hazánkban miocén korból ősmaradványként van jelen.

34 Tritonkürt 45-60 cm. Éjszaka vadászik, zsákmányát, a tengeri csillagokat egészben nyeli el. Háza harci kürt, szertartások kísérője óceániai szigeteken. Földközi-tengeri rokona a rómaiak harci kürtje volt.

35 (Triton)kürt-ös

36 Nagy hordócsiga 25 cm-es vékony héjú csiga. Húsevő (tüskésbőrű, puhatestű). Állkapcsával sebet ejt és ebbe bénító váladékot juttat. A váladék kénsavat, sósavat tartalmaz.

37 Tigris porceláncsiga Tigriskauri Élő egyedek képe A porceláncsigáknál a puha köpeny gyakran betakarja a házat. Indiai-, Csendes-óceán homokpadjain, zátonyain elterjedt.

38

39 Pénzkauri – Cypraea moneta 2-3 cm, változékony alakú, szabálytalan megvastagodások. Árapály övben él. Fizetőeszköznek használták (Új-Guineában ma is néhol). Díszítettek is vele ruhákat, tárgyakat 1 tojás 8 kauri 1 tyúk 100 kauri Rabszolgát is lehetett „csigapénzen venni

40 Meleg vizű tengerek néhány színes meztelencsigája

41 Leopárdcsiga

42 Tengeri nyúl (csiga) 20-25 cm. Csökevényes (3cm) vázát eltakarja a köpeny. Lassú mozgású, oldallebenyeivel úszik is. Barnamoszatokat eszik. Ha megriad tintahalhoz hasonlóan sötét váladékot ereget. Láncban párosodnak

43 Közönséges polip

44 1-3 méteres nyolckarú polip Karjain 2 sor tapadókorong van. Halakat, rákokat, kagylókat fogyaszt. Ehető

45 Hajóspolip – Argonauta argo Nyolckarú polip az ivari kétalakúság mintája. A nősténynek van háza, a hím mindössze 1 cm-es. A papírvékony héjat a láb mirigyei termelik (!). A héjnak az úszásban, a táplálék megszerzésében van szerepe és ebben kelnek ki a peték is. A neve a görög mondabéli gályára utal.

46 Közönséges tintahal 30-40 cm. Úszószegélye és 10 karja van, amelyből 2 hosszabb, kiszélesedő és csak ezeken van tapadókorong (fogókar) Hangulatát a színe jelzi. Tintazacskó, szépiafesték (barnás). Ehető.

47

48 kalmár Kalmár Tízkarú polip, színe pirosas, karcsú, úszólebenyei a test hátsó kétharmadán. Jó úszó, de használja a törcsérét is. Halakkal táplálkozik. Az Atlanti óceánban, Földközi-tengerben csapatokban, összehangoltan mozog.

49 csigaházas polip Nautilus sp.

50 Csigaházas polip

51 A csigaházas polip váza