MTA KRTK KTI Karsai Judit AZ ÁLLAM RÉSZVÉTELE A MAGYARORSZÁGI KOCKÁZATITŐKE- PIACON Az MTA Gazdaságtudományi Bizottság Ipar- és Vállalatgazdasági Albizottság.

Az előadások a következő témára: "MTA KRTK KTI Karsai Judit AZ ÁLLAM RÉSZVÉTELE A MAGYARORSZÁGI KOCKÁZATITŐKE- PIACON Az MTA Gazdaságtudományi Bizottság Ipar- és Vállalatgazdasági Albizottság."— Előadás másolata:

1 MTA KRTK KTI Karsai Judit AZ ÁLLAM RÉSZVÉTELE A MAGYARORSZÁGI KOCKÁZATITŐKE- PIACON Az MTA Gazdaságtudományi Bizottság Ipar- és Vállalatgazdasági Albizottság 2016. 5. 31.-i műhelyvitája A kutatás az OTKA 105581 K számú pályázata támogatásával készült.

2 MTA KRTK KTI TARTALOM  A KOCKÁZATI TŐKE AKTUALITÁSA  AZ ÁLLAMI RÉSZVÉTEL JELENTŐSÉGE  AZ ÁLLAMI KOCKÁZATITŐKE-PIAC SZEREPLŐI MAGYARORSZÁGON  JEREMIE KOCKÁZATITŐKE-ALAPOK KÖZÉP- KELET-EURÓPÁBAN  JEREMIE KOCKÁZATITŐKE-ALAPOK MAGYARORSZÁGON  AZ ÁLLAMI TŐKEBEFEKTETÉSEK SZABÁLYOZÁSA  AZ ÁLLAMI KOCKÁZATITŐKE-ALAPOK NYUGATI TAPASZTALATAI

3 MTA KRTK KTI A KOCKÁZATI TŐKE AKTUALITÁSA Lejár a JEREMIE kockázati-alapok befektetésre rendelkezésre álló ideje (2007-2013+2, de meghosszabbítva 2016. 05. 31-ig) Átrendeződés az állami kockázatitőke-alapok irányításában (MFB központú szervezet) Az Európai Unióban új programozási időszak kezdődik (2014-2020) Módosult az állami támogatások szabályozása (2014: új RFG) Transzparencia hiány a kockázatitőke-piac működésében (Fortunes per) Új állami magántőke-alapok meghirdetése (16 md Ft Eximbank) Új privát magántőke-alapok megjelenése magyar állami bank vásárlójaként (Metis Magántőke Alap 45%, Blue Robin Investments 45%, Pannónia Nyugdíjpénztár 10%)

4 MTA KRTK KTI AZ ÁLLAMI KOCKÁZATITŐKE-PIAC FELÉPÍTÉSE

5 MTA KRTK KTI AZ ÁLLAMI RÉSZVÉTEL JELENTŐSÉGE A KOCKÁZATITŐKE-PIACON Kormányzati forrásból származó tőke részaránya a kockázati- és magántőke-befektetések céljára gyűjtött tőkében Európában és Kelet-Közép-Európában, 2013-2015 Év201320142015 EURÓPA Kockázati- és magántőke 5%5%9%9%10% Kockázati tőke34%30%21% KÖZÉP-KELET-EURÓPA Kockázati- és magántőke 48%42%36% Kockázati tőke61%83%30% Forrás: Invest Europe 2015

6 MTA KRTK KTI JEREMIE KOCKÁZATITŐKE-ALAPOK KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN A JEREMIE kockázatitőke-alapok részaránya az EU forrásokból létrehozott kockázatitőke-alapokban Közép-Kelet-Európában, 2007-2015 Összes állami KT-alap JEREMIE KT-alap JEREMIE részarány Összes állami KT-alap JEREMIE KT-alap JEREMIE részarány darab %Millió € % Bulgária33100%29 100% Csehország000000 Észtország2003300 Horvátország000000 Lengyelország19210%347226% Lettország88100%87 100% Litvánia55100%70 100% Magyarország292897%51546490% Románia11100%18 100% Szlovákia22100%47 100% Szlovénia7006900 KKE összesen ebből privát 764963%1216 33% 73761% Forrás: saját gyűjtés

7 MTA KRTK KTI A MAGYARORSZÁGI JEREMIE PROGRAM A magyarországi JEREMIE kockázatitőke-alapok típusa, száma, portfoliócégeinek száma és szerződéseinek értéke (2016. április 30.) Meghirdetés éve Alapok típusa Alapok száma (db) Portfoliócégek száma (db) Szerződéssel lekötött érték (milliárd Ft) 2009Vegyes810851,2 2012Magvető4552,8 2012Növekedési63922,1 2013Növekedési8 (7)5227,1 2013Növekedési2227,3 2014Növekedési183,1 Összesen 29(28)284113,6 (87%) Kezelt tőke (incl. privát) 130,4 (100%) Forrás: MFB

8 MTA KRTK KTI A KLASSZIKUS KOCKÁZATITŐKE-BEFEKTETÉSEK GDP-HEZ VISZONYÍTOTT ARÁNYA EURÓPÁBAN Forrás: Invest Europe: 2015 European Private Equity Activity (p. 47.)

9 MTA KRTK KTI A MAGYARORSZÁGI KOCKÁZATITŐKE-PIAC ÁLLAMI SZEREPLŐI ÁLLAMI TŐKE BEFEKTETŐJE ÁLLAMI TŐKE KEZELŐJE (Év) KEZELT ALAP NEVE KEZELT TŐKE (md Ft) KEZELT TŐKE (%) MFBCorvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. MFB Innovációs Tőkealap MFB Növekedési Tőkealap MFB Zöldgazdaság Tőkealap 5,0 0,9 5,5 81% MFBMFB InvestMFB Fejlesztési Tőkealap 4,6 MFB (MV Zrt.)JEREMIE alapkezelők 28 db magvető és növekedési alap92,5 MFB (MV Zrt.)Széchenyi Tőkealap- kezelő Zrt. Széchenyi Tőkebefektetési Alap14,0 EXIMBANKPortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. PortfoLion Regionális Magántőke Alap 5,0* 19% EXIMBANKCEE Equity Partners Advisor Kft. CEE Private Equity Fund7,0* EXIMBANKBG&Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2 db magántőke-alap16,0 ÁLLAMI TŐKE ÖSSZESEN 150,5100% Megjegyzés: *becslés Forrás: saját gyűjtés

10 MTA KRTK KTI AZ ÁLLAMI KOCKÁZATI TŐKE VÁRHATÓ MAGYARORSZÁGI KERETEI (2014-2020) GINOP keret 91 md Ft (GOP: 86 md Ft) –4 típusú kockázatitőke-program meghirdetése várható –Tematikus célkitűzések: infokommunikációs technológiákhoz hozzáférés, innováció erősítés, Intelligens Szakosodási Stratégiához illeszkedő technológiai és ágazati fókusz, versenyképesség növelés –MFB hatáskörű nagyméretű nemzeti tőkealap terve VEKOP keret 5,5 md Ft (KMOP: 4 md Ft) –1 kockázatitőke-program meghirdetése várható –Tematika: intelligens szakosodás TOP keret ? md Ft (ROP: 14 md Ft) –1 kockázatitőke-program meghirdetése várható –Tematika: régiófejlesztés –SZTA kezelésében

11 MTA KRTK KTI AZ ÁLLAMI TŐKEBEFEKTETÉSEK EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSA  Alapkezelés üzleti szemléletű, teljesítményhez kötött javadalmazás, kiválasztás nyílt, átlátható, megkülönböztetés mentes, objektív pályázat útján  Befektetési döntések piacgazdasági elv szerint, profitvezérelt módon, üzleti és kilépési terv, privát befektető képviseletével  Alapoknak profitvezérelt privát tulajdonosai is vannak vagy kiválasztásuk ügyletenként átlátható nyílt objektív eljárással történik  Befektetésekben egyedileg is részt vesznek a privát befektetők (új vállalkozás esetén az alapító is független magánbefektető lehet)  Alapok privát tulajdonosainak ösztönzése megengedett (állami hozam maximálása, állami részre vételi opció, aszimmetrikus hozam felosztás, veszteségminimalizálás csak első kereskedelmi értékelés előtti cégeknél)  Befektetésben az állami részarány maximuma a cégek méretéhez és életciklusához igazodik függetlenül a székhely támogatottságától (90/60/50%)  Tőkét kapó cég életkora maximum 7 év  Befektetés funkciója tőkekiváltás is lehet, de kivásárlás továbbra sem  Befektetés formája saját tőke mellett lehet kvázi saját tőke, hitel, garancia  Befektetési volumen cégenkénti részösszegének maximuma 15 m €

12 MTA KRTK KTI A KOCKÁZATITŐKE-PROGRAMOK ÁTLÁTHATÓSÁGA Az állami programok adatainak nyilvánossága eddig nem volt explicit előírás így az alapkezelők kiválasztása, a befektetések volumene, az érintett cégek köre és a befektetések eredményessége nem volt megismerhető Az állami tőkeprogramok végrehajtása átláthatatlan mert az érintett adatkezelők banktitokra hivatkozva nem adnak ki adatot Forbes által 2015-ben indított perben a bíróság közérdekű adatnak nyilvánította a JEREMIE program nyertes pályázatainak anyagát, s ezek kiadásra kötelezte az adatgazda MFB-t Eximbank sem adta ki banktitokra hivatkozva a 16 md Ft összegű 2 db állami magántőke-alapjának kezelésére kiírt pályázat nyertes anyagát „Risk Finance Guidelines” (2014) szerint korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni az állami kockázati tőkét befektető intézmények és portfolió cégeik nevét, befektetéseik összegét, ha ez meghaladja a 200 ezer €-t, s az érintett cég már végez kereskedelmi értékesítést

13 MTA KRTK KTI AZ ÁLLAMI KOCKÁZATITŐKE-PROGRAMOK NYUGATI TAPASZTALATAI  Állami befektetők a privát alapoknál kevésbé sikeresek (kilépés, high-tech, szabadalom, foglalkoztatottság) (Brander és társai, 2010)  Csak hibrid alapok esetében van egyáltalán mérhető pozitív hatása az állami finanszírozásnak, itt is döntő az állami hányad relatív kisebbsége és az alapkezelő privát volta (World Economic Forum, 2010; Grilli és Martinu, 2012)  Jelentős piaci elégtelenségre hibrid megoldás nem alkalmas (Jaaskelainen és társai, 2007)  Állami tőkealapok általában túl kicsik, nem eléggé diverzifikáltak a hatékony működéshez (Mason, 2003)  Állami tőkealapoknál kevés a korai fázishoz értő alapkezelő (Cumming, 2011)  A hozzáadott érték növelését az alapkezelők jártasságának hiánya és nem a kínálat szűkössége akadályozza (Grilli, Martinu, 2013)  A keresleti oldal problémáinak kezelése nélkül hatástalan az állami befektetésektől várt katalizátor szerep (Nightingale és társai, 2009)