Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében.

Az előadások a következő témára: "Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében."— Előadás másolata:

1 Magyarország a Habsburg-abszolutizmus rendszerében

2

3 Az ország benépesítése  A Rákóczi szabadságharc utáni időszak alapproblémája  Kárpát medence etnikai viszonyainak kialakulása,  Modern gazdasági problémák,  A török kiűzése utáni nagymértékű etnikai átrendeződés Jellemzői  belsővándorlás,  külső spontán betelepedés,  betelepítés állami szervezéssel Szerbek betelepedése pusztásodás

4

5  belső népmozgások: (migráció) okai  lakatlan területek benépesítése, kedvezőbb életfeltételek,  adókedvezmények  Résztvevők: Magyarok, szlovákok, románok, ruténok (ruszin),  Spontán betelepedések - tényezők  Ritkán lakott volt a hódoltság területe,  Nyitott határ,  Peremvidékek túlnépesedése,  Betelepülők: Szlovákok, románok, ruténok (ruszin), cigányok, zsidók,  Szervezett telepítések: a Habsburg reformprogram része  célja stabil adóalanyok biztosítása,  módja adókedvezmények, adómentességek,  Telepített népcsoportok  német: Tolna-, Baranya megye: mintagazdaság, hitel, hibrid vetőmag,  szerbek: Határőr-vidék: kollektív kiváltságok  Az ország etnikai összetétele megváltozik (Abszolút kisebbségbe kerül a magyarság saját hazáján belül)

6 szerb határőrkatonák közszékely Tele- pesek

7

8

9

10 Magyarország etnikai összetétele A XV. század végénA XVIII. század végén magyar80%magyar45,5% egyéb20%német11,6% román13,7% szlovák10,2% ruszin3,4% horvát9,1% szerb6,5%

11 román asszony rác (szerb) férfi Pitvaros (telepített falu Csanád vármegye)

12 Mezőgazdaság fejlődése  A nyugati részeken  szántóföldi termelés és a háromnyomásos rendszer (Gabona)  Az egykori hódoltság részein  (föld volt bőven)  előbb a vad talajváltó rendszer  majd a kétnyomásos gazdálkodás  paraszti földközösség, nyílvetés  trágyázás   A fejlődés következtében a XVIII. század  második felére általánossá válik a szilárd telekrendszer  erősödő árutermelés  a parasztgazdaság életét befolyásolta  Terjedt a kukorica, a burgonya és a dohány, utat tört az istállózó állattenyésztés  Alföldi mezővárosok  rideg állattenyésztés Majorság központja

13 háromnyomásos gazdálkodás Rideg állattartás Gabonatábla

14  Nyugat-Európa  tőkés fejlődés (manufaktúrák)  Centrum-periféria viszony (Nyugat nyersanyagellátója)  tőkés fejlődés – csak a nyugati peremterületeken  Állami alapítás vagy  Főúri  az ország nagy részén  A céhes a kézművesipar bontakozott ki  gazdaság lassú gyarapodik (A céh idejét múlt)  Miért kevés?  a tőkés üzemformák terjedésének két alapvető föltétele van:  a pénztőke felhalmozódása,  a szabad munkaerő Ipar és…

15

16  Munkaerő  szabad munkaerő  zsellérek  bérmunkás    pénztőke   A szabad munkaerő is bőven volt, hiszen zselléresedés a század közepétől, a majorsági gazdálkodás előretörésével, telekaprózódás miatt  A pénztőke felhalmozódása főként a kereskedelemben ment végbe  Házaló kereskedők  Mezőgazdasági nyerstermékekkel ker.  Termény-nagykereskedők (Duna)  Gazdaság súlypontja megváltozott  Nyugat-Magyarország  egykori hódoltsági területek …és kereskedelem

17 Gazdaság” motorja” a bányászat  Európa hírű arany-, ezüst-, réz-, sóbányászat  Probléma  a bányák vizesedése  Hell Máté és fia József   „vízoszlopos hajtógép” sűrített levegőjű bányaszivattyú alkalmazása  Újra fellendül a magyar bányászat  1724 első gőzszivattyú a kontinensen (Anglia után)  1735 Selmecbánya bányatisztképző főiskola  Bányaművelés magas szinten tartása megoldott  Eger, Fazola-kapu. Ómassai őskohó

18 Ómassai őskohó  Bányamű- velés Bányaszivattyú

19