3.4.2.Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 2.

Az előadások a következő témára: "3.4.2.Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 2."— Előadás másolata:

1 3.4.2.Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 2.

2 Táplálkozás Az állatok kemoheterotróf szervezetek. Saját szerves vegyületeiket a környezetből felvett szerves vegyületekből állítják elő. A táplálkozás során táplálékot vesznek fel, ami tartalmazza a számukra szükséges szerves vegyületeket (illetve szervetlen anyagokat is) Táplálékukat más élőlények (növények, állatok) vagy az elpusztult élőlények jelentik.

3 Táplálkozás folyamata (szakaszai): 1.A táplálékfelvétel 2.A tápanyagok emésztése 3.A tápanyagok felszívása 4.Az emészthetetlen anyagok környezetbe juttatása

4 1.Táplálékfelvétel: Felvett táplálék minősége szerint az állat lehet (=táplálkozási módok): –Növényevő: növények anyagait fogyasztja Minden nap táplálkozik Hosszú a tápcsatornája, mert a növényi sejtfal anyaga a cellulóz nehezen bomlik fajtái: fűevő (kérődző), faevő, magevő –Állatevő: állatok anyagait fogyasztja Hosszabb ideig bírja a koplalást, az állati eredetű anyagok táplálóbbak, mint a növényiek Tápcsatornája viszonylag rövid Fajtái: ragadozó (a frissen elejtett állatot fogyasztja) rovarevő (rovarokra vadászik) parazita (élő állat szerves anyagát veszi fel) dögevő (elhullott állatok tetemét fogyasztja)

5 –Mindenevő: növényi és állati tápanyagot is fogyaszt 2. Emésztés: a nagy méretű tápanyagok emésztőnedvek hatására alapegységeikre esnek szét, felszívható állapotba kerülnek fajtái: sejten belüli (alacsonyabb rendű állatok) sejten kívüli, a tápcsatornában (fejlettebbeknél) (testen kívüli pl. pókoknál) 3. Felszívás (felszívódás): a tápanyagok testfolyadékba kerülése (a testfolyadék elszállítja a sejtekhez a tápanyagokat) 4. Az emészthetetlen anyagok eltávolítása a testből

6

7 Gerinctelen állatok táplálkozása Szivacsok: –Táplálékuk szerves törmelék és apró vízi élőlények –A galléros ostoros sejtek veszik fel táplálékot és elkezdik emészteni, a vándorsejtek fejezik be az emésztést, a megemésztett tápanyagot a többi sejtnek is eljuttatják –A táplálék a testfal likacsain át sodródik az űrbélbe, a felesleges anyagok a kivezető nyíláson távoznak

8

9 Laposférgek: örvényférgek Egy nyílású, két szakaszos bélüregük van Előbél szakasz: –Szájnyílás: hasi oldalon, középen táplálékfelvétel, emészthetetlen anyagok leadása –Garat: izmos falú, a szájnyíláson át ki tudja ölteni, ezzel ragadja meg a zsákmányát (ragadozó) táplálék előzetes emésztése Középbél szakasz: –Három főág, gazdagon elágazik és zártan végződik –Működése: tápanyagszállítás (középbél szakasz = béledényrendszer) emésztés sejten kívül és sejten belül –A táplálék ill. a tápanyagok az emészthetetlen anyagokkal keverednek

10

11 Gyűrűsférgek: Két nyílású, három szakaszos tápcsatorna –A béltartalom egy irányba halad, a friss táplálék nem keveredik az emészthetetlen anyagokkal Előbél szakasz: tagolt –Szájnyílás: elől, a hasi oldalon –Szájüreg – Garat: izmos falú, szívó működés: táplálékfelvétel, ill. előemésztés –Nyelőcső –Begy: a nyelőcső tágulata, táplálék raktározása –Gyomor: zúzógyomor, a táplálék felaprítása

12 Középbél szakasz: –Az emésztés és a felszívás fő helye –A bélfal hosszanti bélredője növeli a felszívó felületet Utóbél szakasz: –Az emészthetetlen anyagok kiürítése

13

14

15 Csigák: Két nyílású, három szakaszos táplálkozási rendszer A tápcsatorna a testhossznál hosszabb, feltekeredett –Elkülönült emésztőmirigyek: nyálmirigyek a szájüreghez kapcsolódnak középbéli mirigy a középbélhez A szárazföldiek növényevők –Szájüregükben a táplálék felaprítását végző kitines képződmények: a reszelő nyelv és az állkapocs

16

17 Rovarok: Két nyílású, három szakaszos táplálkozási rendszer –A tápcsatorna feltekeredett –Elkülönült emésztő mirigy kapcsolódik hozzá –A táplálék megragadására alkalmas szájszerveik vannak (végtagmódosulások) rágó, szúró- szívó, nyaló- szívó, szívó: pödörnyelv

18 Előbél szakasz: –Szájnyílás körülötte szájszerv –Szájüreg egy pár nyálmiriggyel, előemésztés –Garat –Nyelőcső, begy: táplálék raktározás –Gyomor = rágógyomor: táplálék felaprítás, részleges emésztés Középbél szakasz: –Kezdeténél vakbél függelékek –Emésztés, felszívás fő helye Utóbél szakasz

19

20

21 Gerincesek: Két nyílású, három szakaszos –Tápcsatorna feltekeredett, növényevőké hosszabb ragadozóké rövidebb –Elkülönült emésztőmirigyei: nyálmirigy, máj, hasnyálmirigy –Az előre haladó táplálékra egyre újabb emésztőnedvek hatnak szájüregben a nyál (halaknál nincs), gyomorban a gyomornedv, középbélben az epe, a hasnyál és a bélnedv

22 Előbél szakasz: Szájüreg: –a táplálék megragadását és felaprítását végző képződmények: fogak: - gyökér nélküliek (ránőttek) - ragadozó halak, kétéltűek, hüllők (kígyók: méregfog) - gyökeres fogak - krokodilok, emlősök emlősöknél: fogtípusok: metsző-, szem-, zápfog zápfogak felülete a táplálék minőségének megfelelő: húsevőké:tarajos, rovarevőké: tűhegyes, növényevőké: redős, mindenevőké: gumós szaruképződmények: teknősök, madarak ( csőr), kacsacsőrű emlős elől lenőtt, kicsapható, ragadós felszínű nyelv- békák

23

24

25 Előbél szakasz: Szájüreg: –A szénhidrátok emésztésének elkezdése ( emlősök!) Garat Nyelőcső, a madaraknál: begy is kialakult, tápanyagot raktározza, magevőknél puhítja is

26 Gyomor: –Fehérje emésztés –Fajtái: együregű gyomor: halak, kétéltűek, hüllők, emlősök többsége két részes gyomor: mirigyes- és zúzógyomor madarak összetett gyomor, négy üregű, a kérődzőknél

27

28

29 Középbél szakasz: A vékonybél alkotja Az emésztés és a felszívás fő helye –Az epe a zsírok emésztését segíti –A hasnyál a szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat bontja –A bélnedv befejezi az emésztést –A megemésztett tápanyagok a vékony bél falába az érrendszerbe kerülnek (felszívás) –A felszívó felületet a bélbolyhok növelik

30

31 Utóbél szakasz: vastagbél alkotja A vékonybél és a vastagbél határánál a vakbél van Működése: –Víz és ion felszívás –Béltartalom besűrítése, ürülék kialakítása –Az ürülék eltávolítása a tápcsatornából –A kivezető nyílás fajtái: végbélnyílás: halak és emlősök többsége kloákanyílás: egyes halak, kétéltűek, hüllők, madarak, tojásrakó emlősök

32

33 Légzés Az állatok sejtjeiben is végbe mennek energiaigényes biokémiai folyamatok. Az energia a lebontó folyamatok során keletkezik a sejtekben. Az állatok légzése a lebontáshoz (a belső égéshez, a biológiai oxidációhoz, a sejtlégzéshez) kapcsolódó gázcsere: –O 2 felvétel, a szerves vegyületek lebontásához, –CO 2 leadás, CO 2 a lebontás során keletkezett. Magasabb rendű állatoknál kétféle gázcsere történik: –külső gázcsere: környezet és a testfolyadék közötti –belső gázcsere: a testfolyadék és a test sejtjei közötti

34

35 Alacsonyabb rendű állatoknak nincs légzőszerve, gázcseréjük a testfelületükön zajlik: diffúz légzés (bőrlégzés) szivacsok, lapos- és gyűrűsférgek Magasabb rendű állatoknak van légzőszerve Légzőszerv: –kültakaró (külső csíralemez) eredetű: rovarok, csigák –tápcsatorna (belső csíralemez) eredetű: gerincesek

36 Külső csíralemez eredetű légzőszervek: Légcsőrendszer (trachearendszer): rovaroknál –Légcsövek gazdagon elágazó hálózata –A légcsövek a kültakaró betüremkedései –A szervezet minden részébe, a sejtekig szállítják a légköri oxigént –Légzőnyílásuk a potroh szelvények két oldalán van –A légzést (légcserét) a potroh mozgása biztosítja

37

38

39

40 Belső csíralemez eredetű légzőszervek: Kopoltyú: a halaknál –Elhelyezkedése: a fej két oldalán a kopoltyú üregben –Felépítése: lemezes kopoltyú: kopoltyú ívekhez páros kopoltyúlemezek kapcsolódnak kopoltyúlemezeket kopoltyú lemezkék alkotják kopoltyúlemezkék gazdag hajszálér hálózatúak (vörös) kívülről kopoltyúfedő védi –Működése: a légző mozgásokat a szájnyílás, a száj- garatüreg és a kopoltyúfedő végzi Légzés szakaszai: vízcsere (belégzés, kilégzés) gázcsere (külső gázcsere= külső légzés)

41

42

43

44 Tüdő: a szárazföldi gerinceseknél –Páros zsákszerű szerv –Elhelyezkedése: mélyen a test belsejében –A külső gázcsere a tüdő légtere és a hajszálerek vére között megy végbe –A légkör és a tüdőlégtere között a légutak szállítják a levegőt a légcsere (belégzés, kilégzés) során –Fejlettebb állatnak a testfelülethez viszonyított légzőfelülete egyre nagyobb A légzőrendszer (légutak, tüdő) működése: –Belégzés –Külső gázcsere –Kilégzés

45 Kétéltűek: –Lárva vízben él kopoltyúja van (kopoltyúlégzés) –Kifejlett állatnál tüdő alakul ki –A tüdőfal belső felszíne a légzőfelület, a fal szerkezete: a belső oldal felől redőzött (békák) a testfelületnél kisebb –diffúz légzés = bőrlégzés, jelentősebb a tüdőlégzésnél

46

47 Hüllők: –Kültakarójuk erősen elszarusodott, ezért nincs bőrlégzésük (igazi szárazföldi élőlények) –Tüdejük fala kamrás, redős szerkezetű, belső felszíne, a légzőfelület nagyobb, mint a kétéltűeknél

48

49 Emlősök: –Tüdejük tartalmazza a nagyon gazdagon elágazó hörgőrendszert, a végén fürtszerű léghólyagocskák vannak –A léghólyagocskák falának belső felszíne képezi a légzőfelületet, amely nagyon nagy

50

51 Madarak: Tüdő felépítése: –Öt pár légzsák kapcsolódik a tüdőhöz szerepük: levegőtárolás, a test fajsúlyának csökkentése a kettős gázcsere segítése –A hörgőrendszer a léghajszálcsövekben végződik, ezek nyitott végűek, faluk belső felszíne a légző felület

52 –Repülő életmód miatt nagy az energia- és O 2 igény –Az O 2 igényt a tüdőlégzés biztosítja –A szárazföldi gerinceseknél a legfejlettebb a tüdőlégzésük: - folyamatos a (külső) gázcseréjük, a belégzés és a kilégzés során is végbe megy - a külső gázcsere (kettős gázcsere) elegendő oxigént biztosít az energiatermelés- hez

53

54

55

56 A szárazföldi gerinceseknél a légzést (légcserét) a légzőizmok működése biztosítja –Kétéltűek: a tüdő körüli izmok és a torok izmai –Hüllők, madarak: a bordaközi izmok –Emlősök: a bordaközi izmok és a rekeszizom

57 Anyagszállítás szerepe: szállítja: a tápanyagokat a bomlástermékeket a hatóanyagokat (pl. hormonokat) a légzési gázokat

58

59 Szivacsok: - nincs anyagszállító rendszerük - az anyagszállítást a vándorsejtek végzik Laposférgek: - nincs anyagszállító rendszerük - az anyagszállítást a béledényrendszer végzi Gyűrűsférgek: - zárt keringési rendszer

60 Zárt keringési rendszer: –Önmagába visszatérő csőrendszer –A csőrendszerben áramló testfolyadéknak (=vér) csak egy része kerül ki sejtek közötti térbe, ez a testfolyadék a szövetnedv (sejtek közötti folya- dék) –A vér piros színét a hemoglobin (légzési gázokat szállító fehérje okozza) gyűrűsférgekben a vérplazmában van –A vér áramoltatását az izmos falú érszakaszok biztosítják

61

62

63 Rovarok, csigák: nyílt (nyitott) keringési rendszer –Nem önmagába visszatérő csőrendszer, az erek folytonossága megszakad –A testfolyadék (vérnyirok = hemolimfa) egésze kikerül a szervek közötti üregekbe, majd onnan vissza az érrendszerbe

64

65

66 Gerincesek: zárt keringési rendszer - hemoglobin a vörösvérsejtekben - erek típusai a gerinceseknél: artéria (verőér): szív felől a szervek felé vezető ér, fala rugalmas megnevezési jelzője: ahová a vért szállítja véna (visszér): szervek felől a szív felé vezető ér, fala tágulékony, megnevezési jelzője: ahonnan a vért szállítja kapilláris (hajszálér): artériákat a vénákkal összekötő ér, fala egysejtrétegű, a vér és a testi sejtek közötti anyagforgalmat biztosítja

67

68

69

70

71

72