1 FELELŐSSÉGTAN előadásvázlat 2011/2012-es tanév, II. félév.

Az előadások a következő témára: "1 FELELŐSSÉGTAN előadásvázlat 2011/2012-es tanév, II. félév."— Előadás másolata:

1 1 FELELŐSSÉGTAN előadásvázlat 2011/2012-es tanév, II. félév

2 2 1. megelőzés – nevelés = prevenció  speciális prevenció  generális prevenció A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FUNKCIÓI 2. jóvátétel – reparáció = főszabály szerint a teljes kár megtérítése, DE: kivétel: nem felróható kár!

3 3 kártelepítés = ki viseli a bekövetkezett kárt? a) a károkozó (ha a kártérítési felelősség feltételei fennállnak); b) nem jogellenesen (jogszerűen) okozott károk bizonyos eseteiben a károkozótól eltérő személy; c) társadalmi kárelosztás keretében: meghatározott alapból térülnek meg a károk - társadalombiztosítás, biztosítás körében; d) méltányosság alapján: a kárért nem felelős személyre telepítik a kárt; e) a károsult maga viseli a kárt (casus nocet domino elv) A KÁRTELEPÍTÉS

4 4 A kárkötelem sajátos, relatív szerkezetű jogviszony. A jogviszony alanyai:  jogosulti oldalon - a károsult  kötelezetti oldalon - a károkozó A jogviszony tárgya:  közvetlen tárgy: az a magatartás, amelyre a jogosult alanyi joga irányul  közvetett tárgy: a kár megtérítése A KÁRKÖTELEM A jogviszony alanya és tárgya

5 5 1. A károsult - joga: kártérítés, teljes reparáció követelése - kötelezettségei:  úgy köteles eljárni ahogy az az adott helyzetben általában elvárható;  bizonyítási kötelezettség: a) kár bekövetkezése, b) kár mértéke, c) okozati összefüggés;  kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség  káronszerzés tilalma - residuum, surrogatum A KÁRKÖTELEM A jogviszony tartalma

6 2. A károkozó Joga és egyben első számú lehetősége:  bizonyítania kell, hogy magatartása nem volt jogellenes, és nem volt felróható.  a káronszerzés tilalmára hivatkozva követelhet: o surrogatumot o residuumot;  hivatkozhat a jogosult közrehatására (kármegosztás); Kötelezettsége:  reparáció A KÁRKÖTELEM A jogviszony tartalma 6

7 Ptk. 339. § (1) bekezdés: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható." Feltételei: 1) jogellenes magatartás 2) kár 3) okozati összefüggés a magatartás és kár között 4) felróhatóság + (5) a kár mértéke (Ptk. 359. §) A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI (Ptk. 339-344.§) 7

8 8 1. Jogellenes magatartás: A polgári jogi kártérítési felelősség szempontjából jogellenes mindaz a károkozás, amely nem minősül jogszerűnek. Vélelem: minden károkozás jogellenes ! Megvalósulhat:  tevésben (ld. „neminem laedere”)  nem tevésben (pl.: kárelhárítási kötelezettség elmulasztása)

9 9 Jogellenességet kizáró körülmények:  jogos védelem (Ptk. 343.§)  szükséghelyzet (Ptk. 107.§)  a károsult beleegyezése (Ptk. 342. §)  rendeltetésszerű joggyakorlás (pl. szolgalmi jogok gyakorlása során okozott kár) A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI (Ptk. 339-344.§ ) DE: elhatárolás a Ptk. 6. § szerinti utaló magatartástól !

10 10 2. Kár A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI (Ptk. 339-344. §) kár = minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán vagyonában vagy személyében ér  vagyoni kár o (ténylegesen) felmerült hátrány mint kár (damnum emergens) o indokolt költség o elmaradt jövedelem (lucrum cessans)  nem vagyoni kár: a károsult személyhez fűződő jogait sérti

11 11 3. Okozati összefüggés Okozatossági elméletek. Vizsgálandó előzmények (körülmények):  az oksági láncolat azon elemei, amelyek a megelőzés és az elhárítás szempontjából lényegesek (relevánsak);  és amelyekre a jog eszközeivel hatni lehet. Közvetlen és közvetett kiváltó ok egyaránt lehet. A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI (Ptk. 339-344.§)

12 12 4. Felróhatóság felróhatóság = az elvárhatóság (mint általános körülmény) hiánya. Mentesülés: ha a károkozó bizonyítja (exculpációs bizonyítás!), hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható  szubjektivizált elem! vétőképesség: a természetes személy károkozásához kapcsolódik, alapja a belátási képesség. A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG FELTÉTELEI (Ptk. 339-344.§)

13 13 Fogalma: a bizonyítás sikertelensége esetén annak hátrányait az kénytelen viselni, akin a bizonyítás terhe nyugszik. A károsultnak kell bizonyítania: - a kárt, - a kár mértékét, - okozati összefüggést. A károkozónak kell bizonyítani, hogy - magatartása nem volt jogellenes, vagy - magatartása jogellenes ugyan, de nem felróható A BIZONYÍTÁSI TEHER

14 14 Alapelvként a felróhatóság (kettős) vélelme érvényesül: vélelmezni kell o a károkozás jogellenességét, és o a károkozó magatartás felróhatóságát. A BIZONYÍTÁSI TEHER DE kivéve: - vétőképtelen károkozása estén (Ptk. 347.§ (4) bekezdés); - szerződésszegéssel okozott károk, ajándékozás, stb. Ezekben az esetekben a bizonyítási teher megfordul !

15 15 Kétirányú: 1) a károkozó javára (Ptk. 339. § (2) bekezdés): akkor alkalmazható, ha - van kárért felelős személy, - rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel = felelősségcsökkentő méltányosság 2) a károsult javára (Ptk. 347. § (2) bekezdés, 355. § (2) bekezdés) = felelősségalapító méltányosság MÉLTÁNYOSSÁG ÉS KÁRKÖTELEM

16 16 1. Főszabály: egyetemlegesség a) Külső viszonyok (károkozók - károsult) Az egyetemlegességnek nem akadálya, hogy a károkozók más-más felelősségi alakzat szerint felelnek! b) Belső viszonyok (károkozók közötti) Felelősségük magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg, DE: ha felróhatóságuk arányát nem lehet megállapítani: egyenlő arányban felelnek! KÁRTÉRÍTÉS TÖBB SZEMÉLY EGYÜTTES KÁROKOZÁSA ESETÉN (Ptk. 344. §)

17 17 2. Kivételek: A bíróság mellőzheti az egyetemlegesség megállapítását, ha: a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. Egyetemlegesség mellőzése esetén a károkozók közrehatásuk arányában felelnek. KÁRTÉRÍTÉS TÖBB SZEMÉLY EGYÜTTES KÁROKOZÁSA ESETÉN (Ptk. 344. §)

18 18 Ptk. 342. § (1) bekezdés: semmis az a szerződés, amely kizárja a felelősséget:  a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásért,  az életben, testi épségben, az egészségben okozott károsodásért,  a bűncselekmény által okozott károkért. A FELELŐSSÉG KORLÁTOZÁSA, KIZÁRÁSA Ptk. 318. § (1) bekezdés: szerződésszegésért való felelősség – kártérítés kapcsolata, DE: új Ptk-ban termékfelelősség megjelenése!

19 19 Az általános felelősségi alakzathoz képest szűkebb az alanyi kör, szűkebb a kimentési lehetőség. Speciális felelősségi alakzatok:  fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség  felelősség a belátási képességgel nem (vagy csak korlátozottan) rendelkező személyek károkozásáért  felelősség az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozásáért  államigazgatási (közhatalmi) jogkörben okozott kárért fennálló felelősség  állattartók felelőssége  felelősség az épületekkel kapcsolatos károkozásokért SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

20 20 fokozott veszéllyel járó tevékenység („veszélyes üzem”): nem meghatározott, a Ptk-ban két nevesített esete található meg: - környezetet veszélyeztető, károsító tevékenység, - vadállat tartása. A bírói gyakorlat határozza meg azokat a tevékenységi köröket, amelyek veszélyes üzemnek minősülnek A felelősség a veszélyes üzem üzembentartóját terheli, aki lehet: a veszélyes üzem fenntartója, aki a veszélyes üzemet működteti, akinek az érdekében az üzem működik, aki az alapvető döntéseket meghozza Gépjárművek esetén sajátos szabályok érvényesülnek! 1. Fokozottan veszélyes tevékenységért való felelősség (Ptk. 345-346. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

21 21 Kimentés: A mentesülésnek kettős (konjunktív!) feltétele van: - a kár oka elháríthatatlan (=előreláthatatlanság), - kívül essék a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén. A bizonyítási teher a kimentés körében a károkozón van. A károsulti magatartás értékelése: Ptk. 345. § (2) bekezdés a) ha a kár oka elháríthatatlan, a felelősség nem áll be; b) ha elhárítható és nincs felróható közrehatás, a felelősség beáll; c) elhárítható, de van felróható közrehatás, kármegosztás alkalmazására kerül sor. (lásd még: PK. 39.) 1. Fokozottan veszélyes tevékenységért való felelősség (Ptk. 345-346. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

22 22 Veszélyes üzemek találkozása (Ptk. 346. §) a) Külső viszonyokban: egyetemleges felelősség b) Belső viszonyukban: - Elsődlegesen a kártérítés általános szabályait kell alkalmazni. - Ha a károkozás egyik félnek sem felróható, az a felelős, akinek az érdekkörén belül merült fel a kár oka (rendellenesség) - Ha sem felróhatóság, sem rendellenesség nincs, mindegyik fél viseli a maga kárát. Felelősség korlátozása, kizárása: semmis. A dologban okozott károkra ez a tilalom nem vonatkozik! Elévülési idő: 3 év 1. Fokozottan veszélyes tevékenységért való felelősség (Ptk. 345-346. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

23 23 a) Vétőképesség Vétőképtelen személy felelősségre nem vonható, kivéve azt, aki vétőképtelenségét maga idézte elő. (actio libera in causa) b) A gondozó felelőssége gondozó = az a személy, aki a belátási képességgel nem, vagy korlátozott mértékben rendelkező személy felügyeletének ellátására köteles. Alapja lehet: huzamos nevelés konkrét felügyelet ellátása a károkozás időpontjában 2. Felelősség a belátási képességgel nem rendelkező személyek károkozásáért (Ptk. 347. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

24 24 A gondozó nem a károkozó magatartásáért, hanem saját felróható magatartásáért felel! = önálló és nem járulékos felelősség! - nyújtott okozati összefüggés - exkulpáció 2. Felelősség a belátási képességgel nem rendelkező személyek károkozásáért (Ptk. 347. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

25 25 Méltányosság (felelősségalapító méltányosság) Feltételei: a) a károkozó vétőképtelen, b) nincs gondozója, vagy c) a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, d) az eset körülményei és a felek anyagi viszonyai a méltányosság alkalmazását indokolttá teszik. Vétőképes kiskorú és a gondozó egyetemlegesen felelnek a károkozásért, ( Ptk. 347.§ (4) bekezdés) A direkt bizonyítás a károsultat terheli! 2. Felelősség a belátási képességgel nem rendelkező személyek károkozásáért (Ptk. 347. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

26 26 Az alkalmazhatóság feltételei: a) a károkozó alkalmazottja a munkáltatónak, DE: alkalmazott fogalmát ld. munkajogban!; b) a károkozás összefügg a károkozó munkaviszonyával; c) az alkalmazott kártérítési felelőssége megállapítható Megtérítési igény: amennyiben a munkáltató helyt állt a károkozásért, a kárt okozó alkalmazott a munkáltatóval fennálló jogviszonyára irányadó szabályok szerint köteles helytállni a munkáltató felé. 3. Felelősség az alkalmazott, (szövetkezeti tag) károkozásáért (Ptk. 348. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

27 27 Államigazgatási ügy: minden olyan ügy, amelyben közigazgatási szerv jogot és kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. (ld. PK. 42.) DE: alkalmazandó a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kár esetén ! Felelősség feltételei: 1. közhatalom gyakorlása közben, 2. kárt okoznak, 3. a kárt okozó magatartása jogellenes, 4. felróhatóan jár el, 5. okozati összefüggés van a károkozó magatartás és a kár között, 6. a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, ill. a károsult a rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. 4. Államigazgatási (közhatalmi) jogkörben okozott kárért fennálló felelősség (Ptk. 349. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

28 28 a)Bírósági jogkörben okozott kár  büntető és polgári perekben eljáró bíróságok;  nincs jelentősége annak, hogy a kárt peres, nemperes, rendes vagy rendkívüli eljárás során okozták;  DE: önmagában a téves jogértelmezés nem alapozza meg a kártérítési felelősséget! b)Ügyészségi jogkörben okozott kár 4. Államigazgatási (közhatalmi) jogkörben okozott kárért fennálló felelősség (Ptk. 349. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

29 29 a) Felelősség a megbízott károkozásáért Alkalmazására akkor kerül sor, ha: a) felek között megbízási jogviszony áll fenn, b) a megbízott a szerződés teljesítése során, de nem szerződésszegéssel kárt okozott, c) a károsult harmadik személy, d) a megbízott felelős a károkozásért. Főszabály: a megbízott által okozott károkért a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős, DE: a megbízó kimentheti magát! 5. Felelősség a megbízott, képviselő károkozásáért (Ptk. 350. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

30 30 A megbízó kimentheti magát, ha  megbízott megválasztásában,  utasításokkal való ellátásában és  felügyeletében mulasztás nem terheli (culpa in eligendo et inspiciendo) Ha a megbízó megtéríti a kárt a 3. személynek, a Ptk. szabályai szerint követelheti a megbízottól a megtérítést. A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős, akkor sem, ha az vétőképes. (Ptk. 350. § (3) bekezdés) Álképviselet nem keletkeztet kötelezettséget, de képviselet, visszavonása hatálytalan, ha nem közlik a 3. személlyel. (Ptk. 220.§) 5. Felelősség a megbízott, képviselő károkozásáért (Ptk. 350. §) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK

31 31 a) Állattartói minőség és felelősség A felelősség az általános, felróhatóságon alapuló felelősség modellje szerint alakul, speciális jellegét a felelősi minőség meghatározása jelenti. b) Vadállat tartójának felelőssége A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért való felelősség szabályai vonatkoznak rá. Kimentés: ha a kárt a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső és elháríthatatlan ok idézte elő SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 6. Az állatok által okozott károk megtérítése (Ptk. 351. §)

32 32 DE: vadállat = vadon élő állat !!! A vadon élő állatok által okozott károk megtérítése vadkár = a vadon élő állatok azon körének károkozása, amelyhez jogszabály megtérítési kötelezettséget ír elő. 1996. évi LV. törvény a vadvédelemről, a vadgazdálkodóról valamint a vadászatról: pl. őz, vaddisznó, muflon, mezei nyúl, fácán, stb. vadászati kár kategóriájának megjelenése az új Ptk-ban! SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 6. Az állatok által okozott károk megtérítése (Ptk. 351. §)

33 33 a) Az épületek egyes részeinek lehullása vagy az épület hiányosságából másra háruló kár Az épület tulajdonosát terhelik az ebből eredő károk (kártelepítés). Kimentés: ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg és a károk megelőzése érdekében úgy jártak el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. b) Az épületekre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért fennálló felelősség A felelős az, akinek érdekében az adott tárgyat kifüggesztették (pl.: cégtábla, neonreklám). SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 7. Felelősség az épületekkel kapcsolatos károkozásokért (Ptk. 352-353. §)

34 34 c) A lakásból vagy más helységből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott kár A károsulttal szemben a lakás bérlője, illetve használója felel. (Az új Ptk-ban „használói felelősség” néven szerepel) Csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a lakásban. d) Közös használatú helyiségből kidobott, kiöntött, kiejtett tárgyak általi károkozás Az épület tulajdonosa felelős, DE: ha a károkozót megnevezi, kezesként felel (másodlagos felelősség) SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK 7. Felelősség az épületekkel kapcsolatos károkozásokért (Ptk. 352-353. §)

35 35 A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §) Elvek: 1)káronszerzés tilalma 2)teljes kártérítés 3)a károsult magatartásának értékelése Esedékesség: - a kár bekövetkezésekor nyomban - kötelezetti késedelem szabályai érvényesülnek Főszabály: az eredeti állapot helyreállítása Kivétel: vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése, ha - az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, vagy - azt a károsult alapos okból nem kívánja

36 36 A kártérítés módja:  pénzben történő megtérítés o egy összegben o járadékként (pl. baleseti járadék), [számítása: PK. 45.] o kombináltan  természetben – csak kivételesen ! A kártérítés mértéke:  tényleges kár  elmaradt haszon  kárpótlás (nem vagyoni kár)  vagy költség (indokolt) A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §)

37 37 A nem vagyoni kár Nem vagyoni kára keletkezik annak, akit nem vagyonában, hanem személyében, így: személyhez fűződő jogaiban (pl. jó hírnév sérelme) vagy testi épségében (testi károsodás) ér sérelem. A nem vagyoni kár megtérítésének célja az, hogy a személyiséggel összefüggésben bekövetkezett károsodást reparálja. Mértékének megállapítása nehéz, mert pénzben nem mérhető a bekövetkezett károsodás, a bírói gyakorlat nem egységes az egyes tipikus nem vagyoni károk megítélésében sem. A szocializmus időszakában a nem vagyoni kár intézményét pontosan azzal az indokkal nem alkalmazták, miszerint ezek a károsodott értékek pénzre nem konvertálhatók át. A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §)

38 38 a) Jellemzők: - visszamenőlegesen csak 6 hónapra követelhető - kizárt a beszámítási kifogás a járadékkal szemben - csökkenthető illetve felemelhető (clausula rebus sic stantibus) Cél: folyamatos ellátás biztosítása b) Esetei: - károkozás során bekövetkező munkaképesség csökkenésből eredő jövedelem-kiesés pótlására: c) Mértéke: a jövedelem-kiesés - Tb juttatás összege, DE: nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult rendkívüli munkateljesítménnyel ér el! A járadék A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §)

39 39 d) a számítás alapja: a balesetet megelőző évben elért átlagkereset, figyelembe véve a tartós változásokat - figyelembe kell venni a valószínűsíthető jövőbeli keresetváltozást is. A károkozás során meghalt személy által eltartottaknak megítélhető járadék: - úgy kell megállapítani, hogy az a korábbi életszínvonalon történő megélhetést biztosítsa, - figyelembe véve a saját keresményüket, - akkor is, ha a tartásra kötelezett a tartást nem nyújtotta, - akkor is, ha a járadékot igénylő igényét menthető okból nem érvényesítette a tartásra kötelezettel szemben. A járadék A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §)

40 40 Ha a kár mértéke pontosan nem állapítható meg, a bíróság mérlegelés alapján határoz meg általános kártérítési összeget, amely a teljes anyagi kárpótlásra alkalmas. Megfizetési módja: egyösszegben, járadékban vagy kombináltan. Az egyösszegű általános kártérítés nem követelhető vissza azon az alapon, hogy később kiderült, túlzott mértékű volt. DE: amennyiben járadékként határozták meg, akkor a kötelezett a járadék összegének vagy a járadékfizetés időtartamának csökkentését követelheti! A FELELŐSSÉG MÓDJA, ÉS A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (Ptk. 355-360. §) Az általános kártérítés