Az új Polgári Törvénykönyvnek a társaságogra és a kötelmi jogra vonatkozó fejezetei Dr. Ferencz Miklós 2014.április 16.

Az előadások a következő témára: "Az új Polgári Törvénykönyvnek a társaságogra és a kötelmi jogra vonatkozó fejezetei Dr. Ferencz Miklós 2014.április 16."— Előadás másolata:

1 Az új Polgári Törvénykönyvnek a társaságogra és a kötelmi jogra vonatkozó fejezetei Dr. Ferencz Miklós 2014.április 16.

2 1. A megalkotása során kitűzött célok: szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság magánjogi feltételeinek a megteremtése, kódex jellegű törvénymű, amely integrálja  családjog anyagát,  gazdasági (kereskedelmi) anyagi jogot, kimarad a kódexből:  iparjogvédelem,  szerzői jog,  munkajog magas absztrakciós szint

3 2. A Ptk. a kódexet Könyvekre tagolja Első Könyv: Bevezető rendelkezések Második Könyv: Az ember, mint jogalany Harmadik Könyv: A jogi személy Negyedik Könyv: Családjog Ötödik Könyv: Dologi jog Hatodik Könyv: Kötelmi jog Hetedik Könyv: Öröklési jog, Nyolcadik könyv: Zárórendelkezések

4 3. Második Könyv Harmadik Rész Személyiségi jogok  a személyiségi jogok általános védelme,  nevesített személyiségi jogok, A személyiségi jogok megsértésének szankció:  felróhatóságtól független szankciók,  sérelemdíj,  kártérítés

5 4. Az új Ptk. bevezeti a sérelemdíjat, hatálybalépésétől megszűnik a nem vagyoni kártérítés Sérelemdíj:  akit személyiségi jogában megsértettek sérelemdíjat követelhet az őt ért vagyoni sérelemért,  a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire,  különösen a jogsértés súlyára,  ismétlődő jellegére,  a felróhatóság mértékére,  a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel,  egy összegben határozza meg.

6 5. Felelősség a személyiségi jogok megsértéséért Objektív és szubjektív szankciók érvényesítése a jogi személlyel és a tényleges elkövetővel szemben. 6. Kártérítési felelősség A Ptk. külön választja - a szerződésen kívül okozott kár (deliktuális) és a - szerződéssel okozott kár (kontraktuális) felelősségi szabályait.

7 7. A szerződésen kívül okozott kár tényállási elemei jogellenesség (a törvény tiltja a jogellenes károkozást), okozati összefüggés (előreláthatóság), a kár (vagyonban beállt értékcsökkenés elmaradt vagyoni előny, költségek), felróhatóság (mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható).

8 8. Felelősség a szerződésszegéssel okozott kárért (6:142.§) Aki szerződésszegéssel a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni, mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja a) szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső b) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és c) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Elszakad a felróhatósági elvtől. A károkat a szerződéskötéskor előrelátható károkra korlátozza.

9 a) ellenőrzési körön kívül: A fél által nem befolyásolható körülmény, amelyre nem képes hatást gyakorolni,  vis maior  politikai – társadalmi események (háború, felkelés, közutak lezárása),  állami intézkedések (embargó, kiviteli- behozatali tilalom),  súlyos üzemzavarok,  radikális piaci változások (drasztikus áremelkedés). Nem tartozik ide: saját üzem üzemi rend szervezési, vagy egyéb zavara, alkalmazottak magatartása, piaci beszerzési nehézségek. b) objektíve nem előrelátható: A szerződésszegő fél helyzetében levő személyek mércéjével mérve. c) nem volt előrelátható a körülmény elkerülése A szerződésszegés időpontjában vizsgálandó. A kártérítés mértéke - teljes kártérítés a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért Egyéb károk, elmaradt vagyoni előny: amelynek keretében a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye, előrelátható volt (előreláthatósági klauzula).

10 9. Negyedik Könyv (Családjog) A vagyonközösségbe tartozó vagyontárgyak kezelése (4:42.§) - rendeltetésének megfelelően bármelyik házastárs használhatja. A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyontárgyak kezelése (4:43.§)  a foglalkozást gyakorló házastársat illeti meg a kezelés joga (ha ehhez a másik házastárs hozzájárult)  hozzájárulásnak kell tekinteni, ha tudott, vagy tudnia kellett a foglalkozás gyakorlásáról.  egyéni cég, szövetkezet, gazdasági társaság tagja, vagy részvényese jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja.

11 10. Rendelkezés a közös vagyonról Főszabály szerint együttesen, vagy a másik hozzájárulásával rendelkezhetnek (4:45.§). A foglalkozás gyakorlása, egyéni vállalkozó tevékenysége körében kötött szerződésnél a másik házastárs csak akkor hivatkozhat a hozzájárulása hiányára, ha a szerződő félnek a szerződéskötés előtt kifejezetten tiltakozott (4:46.§ (2) bek.). A vagyonközösség fennállása alatt, illetve a megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig: a házastárs nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gt. vagy szövetkezet rendelkezésére, Vagyonmegosztás keretében a bíróság a társasági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint vagyoni hányadot juttathat a nem tag házastársnak (4:61.§ (3) bek.).

12 Ötödik Könyv (Dologi jog) 11. A jogcímes tradíció A) ingódolog tulajdonjogának az átruházásához - átruházásra irányuló szerződés, vagy más jogcím (elkötelező ügylet), - birtokátruházás (rendelkező ügylet) szükséges, - ingatlan tulajdonjogának átruházásához a szerződés, vagy más jogcím és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés. B) Engedményezés (6:193.§) - átruházásra irányuló szerződés - a követelés engedményezése C) Jogátruházás (6:202.§) - átruházásra irányuló szerződés, vagy más jogcím, - jogátruházás.

13 12. Haszonélvezet Jogi személy javára haszonélvezet alapítható (5:147.§ (5) bek.) Időtartama: legfeljebb 50 év. A haszonélvezet megszűnik a jogi személy megszűnésével (a jogi személy jogutódlással történő megszűnésénél is).

14 Harmadik Könyv A jogi személy 13. Szerkezete I. A jogi személy általános szabályai (3:1.§ - 3.48.§) II. A gazdasági társaságok közös szabályai 3:88.§ - 3:137.§) III. Gazdasági társaságok egyes formái (3:138.§-3:24.§) IV. Szövetkezet (3:25.§ - 3:377.§) Jogi személyre vonatkozó további szabályok a Ptk.-ban: Személyiségi jogok megsértése (3:1.§ (3) bekezdése alapján Ptk. II. Könyv) Jogi személy vezető tisztségviselőinek károkozása (Ptk. VI. Könyv, 6:541.§) Értékpapír szabályok (Ptk. VI. Könyv, 6:565.§ - 6.578.§) Gazdasági társaságokra vonatkozó további szabályok: 2006. évi V. tv. (Ctv.) 2013. évi CLXXVI.tv. (egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról) 2006. évi X. tv. (Szöv.tv., iskolaszövetkezet, szociális szövetkezet és foglalkoztatási szövetkezet, agrárgazdasági szövetkezet)

15 Ctv. - Tag vezető tisztségviselő eltiltása (9/b. – 9/e.§) - Nonprofit gazdasági társaság (9/f.§) - Cégbejegyzés (változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per (65.-68.§) - Cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per (69.§) - Gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti per (71/A.§), - Tag, vezető tisztségviselő felelőssége (118/A.-118/C.§)

16 A jogi személy általános szabályai 14. A jogi személy kritériumai - saját név, - székhely, - tagjaitól elkülönített vagyon, - ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezet. 15. Típuskényszer Csak törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatása és cél elérése érdekében alapítható és működtethető, Az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis.

17 16. A létesítés szabadsága Gt. 9.§ (1) bekezdés A tagok a társasági szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi, Ptk. a jogi személy tagjai, illetve alapítói  az egymás közötti és a  jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint  a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Tilos az eltérés, ha  a Ptk. tiltja,  az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak, vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti,  a jogi személy törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

18 17. Létesítő okirat Minimális tartalma 3:5.§ Gyűjtőfogalom : létesítő okirat a társasági szerződés: kkt., bt., kft., alapító okirat: egyszemélyes kft., alapszabály: rt. 18. Székhely Jognyilatkozatok fogadása, okiratok elérhetőségének biztosítása. Létesítő okiratban a telephelyet, fióktelepet is fel kell tüntetni, ha annak nyilvántartásba való bejegyzését kérik (3:96.§ (2) bek.). 19. Tevékenységi kör Minden olyan tevékenység, amelyet jogszabály nem tilt, vagy nem korlátoz.

19 20. Vagyoni hozzájárulás Pénzbeli és nem pénzbeli (tulajdonjog, vagyoni értékű jog átruházása. Gt.-nél követelés is (3:99.§) [kogens szabály: munkavégzés, személyes közreműködés nem lehet]. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnál az értékkülönbözet megfizetése öt éven belül követelhető, de nem jogvesztő határidő). Kft.-nél feltöltéses szabály : 3:162.-163.§ Vagyoni hozzájárulást nem lehet visszakövetelni. Alapító helytállási kötelezettsége, ha nem kerül sor vagyoni hozzájárulás teljesítésére (de ld. 3:65.§ (4) bekezdése az egyesületeknél) Előtársaság (3:101.§)

20 21. Létesítő okirat Bírósági nyilvántartásba vétel (3:100.§) Gazdasági társaságoknál 30 napos szabály. 22. Jogi személy létesítésének érvénytelensége Nyilvántartásba való bejegyzést elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig a szerződés érvénytelenségének szabályai szerint. A nyilvántartásba való jogerős bejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a törlés érdekében.

21 A jogi személy szervezete 23. A döntést hozó szerv hatásköre Általános meghatározás. A hatáskör forrása a Gt.-re vonatkozó közös, és az egyes típusokra vonatkozó szabályok Gazdasági társaságoknál:  alapvető üzleti és személyi kérdésekben való döntés,  a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása,  vezető tisztségviselővel, felügyelő bizottsági taggal, könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítése. 24. Határozatképesség Ha a szerv ülésén a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozatnál vizsgálni kell.

22 25. Határozathozatal ülésen Gt. 20.§-át kiegészítő új rendelkezések : - nem szavazhat, akinek nem tag hozzátartozója érdekelt a döntésben, - aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll. Döntés: a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével. Kógens szabály: - ha a Ptk. egyszerű (vagy azt meghaladó) szótöbbséget ír elő, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt nem írhat elő, - ha a Ptk. egyhangúságot ír elő, a létesítő okirat ettől nem térhet elő.

23 26. Határozathozatal ülés tartása nélkül Általános szabály, ha a létesítő okirat lehetővé teszi. Az ügyvezető kezdeményezésére a határozat tervezetének a megküldésével. 8 napos határidő a szavazat visszaküldésére. Határozatképességre és a szavazásra az ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 27. Gazdasági társaságnál Elektronikus hírközlőeszköz igénybevételével történő részvétel, ha ennek módját a létesítő okiratban szabályozták (3:111.§ (2) bek.). A nem szabályszerűen összehívott, vagy megtartott ülésen elfogadott határozat érvényessé nyilvánítása (3:111.§ (3) bek.)

24 A jogi személy ügyvezetése 28. Ügyvezetés A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amely nem tartozik a tagok, vagy az alapítók hatáskörébe. Vezető tisztségviselő természetes személy és jogi személy is lehet (jogi személy esetén ki kell jelölni a feladatot ellátó természetes személyt). Gazdasági társaságnál : az ügyvezetés megbízási jogviszonyban, vagy munkaviszonyban látható el (3:112.§) Általános szabály : a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. Gt.-nél : a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján (3:112.§). 29. Vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okok - foglalkozástól eltiltás, - jogviszonytól eltiltás (3:22.§ (6) bek., Ctv. 9/B.-9/D.§)

25 30. Felügyelő bizottság [3:26.-28.§, 3:119.-128.§] A tagok (alapítók) három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el. Gazdasági társaságnál kötelező : munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja, nyrt., ha nem egységes irányítási rendszerben működik (3:290.§) Gazdasági társaságnál ügydöntő fb. (3:123.§) (Znyrt.-nél nem működhet, 3:290.§ (2) bek.) Kötelező esetkörben semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely három tagnál kevesebb tagú fb. felállítását írja elő (3:121.§)

26 31. Állandó könyvvizsgáló [3:38.§, 3:129.-131.§] Könyvvizsgáló alkalmazását nem teszi kötelezővé. Állandó könyvvizsgáló: ha a jogi személy úgy dönt, hogy a könyvvizsgálat ellátására állandó jelleggel vesz igénybe könyvvizsgáló tevékenységet. A könyvvizsgáló az fb. tagoktól is kérhet felvilágosítást. Az ügyvezetésnél (és késedelem nélkül) köteles kezdeményezni a döntéshozatalhoz szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem eredményes: cégbíróság értesítése. Könyvvizsgáló lehet: nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló, vagy könyvvizsgáló cég. Összeférhetetlenség: tágabb (tag, vezető tisztségviselő, fb. tag és e személyek hozzátartozója, 8:1.§ (1) bek. 2. pont). Keletkezése: - az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell megjelölni, - működés alatt: a társaság legfőbb szerve választja. A megbízási szerződést 90 napon belül az ügyvezető köti meg. Ha nem jön létre a szerződés, új könyvvizsgálót kell választani.

27 A megbízási időtartama : - határozott idő, legfeljebb 5 év, - ideje nem lehet rövidebb, mint a következő beszámoló elfogadása, - semmis az e feltételektől való eltérés. Változás: a Ptk. nem tartalmazza a Gt. azon szabályát, amely a visszahívást kizárta, a jelentésben tett megállapítások, vagy a könyvvizsgálói záradék elutasítása alapján. A könyvvizsgálót a beszámolót tárgyaló ülésre meg kell hívni. – Távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. – Részt vehet az fb. ülésén tanácskozási joggal (felhívásra köteles részt venni). – Az fb. köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.

28 32. Jogi személy határozatainak felülvizsgálata [3:35.-37.§] Kezdeményezésre jogosultak:  tag, alapítói jogok gyakorlója,  vezető tisztségviselő és fb. Tag,  nem jogosult a perindításra, aki szavazatával a határozathoz hozzájárult (kivéve : tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés). Bármely szerv által hozott határozat megtámadható jogszabálysértés, vagy létesítő okiratba ütközés címén. Megtámadási határidő  30 napon belül a tudomásszerzéstől, vagy attól számítva, amikor a határozatról tudomást szerezhetett volna,  végső (jogvesztő) határidő: 1 év A bíróság döntése :  a határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el,  ha nem jelentős, csak a jogsértés tényét állapítja meg.

29 33. Tagkizárás [3:107, Gt. 47.§, Ctv. 71/A.§] Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki az nyrt. részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább 3/4-ével rendelkezik. Döntéshozatal : - Gt.: 3/4-es szótöbbséggel (a leadható szavazatok minősített többsége), - Ptk.: az összes tag legalább 3/4-es szótöbbséggel meghozott határozatával. (Az összes szavazathoz képest 3/4-es többség.) A kizárás okát meg kell jelölni. A bíróság kérelemre az érintett tag tagsági jogait a jogerős döntésig felfüggesztheti. A felfüggesztés ideje alatt a tagot – a tagok egymás közötti viszonyában – nem terheli kötelezettség.

30 34. Jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása [3:39-47.§, 3:133-136.§] [2013. évi CLXXVI. tv.] Terminológiai változás: az átalakulás, mint gyűjtőfogalom megszűnik. Átalakulás: kizárólag a típusváltás. Gazdasági társaság más társasági formába tartozó gazdasági társassággá, egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át. Kötelező átalakulás helyett a Gt. a jogutód nélküli megszűnést, vagy az egyesülést is választhatja. Döntés az átalakulásról legalább 3/4-es szótöbbséggel (a döntés írásbeli döntéshozatal is lehet).

31 A vezető tisztségviselő felelőssége Külső felelősség 35. Jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okoz kárt, a szerződésen kívüli kár szabályai szerint egyetemlegesen a jogi személlyel (6:541.§) 36. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint a Gt. jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítetlen követeléseiért (3:118.§). 37. A kényszertörlési eljárásban törölt cég vezető tisztségviselője a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért (Ctv. 118/B.§). Belső felelősség 38. Alapítókkal szemben a nyilvántartási kérelem benyújtásának elmulasztásából, vagy késedelméből eredő károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szerint (3:112.§). 39. Az ügyvezetési tevékenysége során jogi személynek okozott károkért szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint (3:24.§) felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények, vagy adatok valótlan, vagy hiányos volta miatt, kontraktuális felelősség (3:117.§).

32 A tag felelőssége Tag belső felelőssége 40. Vagyoni hozzájárulás elmulasztásával a gt.-nek okozott kárért (kontraktuális). 41. A tag és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítő egyetemleges felelőssége (kontraktuális, 3:99.§). Tag külső felelőssége 42. Ha a tag korlátolt felelősségével visszaél, a jogutód nélküli megszűnéskor kielégítetlen hitelezői követelésekért (3:2.§). 43. Kényszertörlési eljárásban törölt cég a törlés időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett tag a kielégítetlen hitelezői követelésekért (Ctv. 118/A.§). Fb. tagok felelőssége Fb. tagok belső felelőssége 44. Ellenőrzési kötelezettségük elmulasztása miatt (kontraktuális, 3:28.§), Ügydöntő felügyelő bizottság a hatáskörükben kifejtett tevékenységgel okozott kárért (kontraktuális, 3:123.§).