Magyarország 1849-1867. Megtorlás és ellenállás 1849-ben, Világos után Haynau Magyarország ura Október 6-án kivégezteti a 13 vértanút és Batthyány Lajos.

Az előadások a következő témára: "Magyarország 1849-1867. Megtorlás és ellenállás 1849-ben, Világos után Haynau Magyarország ura Október 6-án kivégezteti a 13 vértanút és Batthyány Lajos."— Előadás másolata:

1 Magyarország 1849-1867

2 Megtorlás és ellenállás 1849-ben, Világos után Haynau Magyarország ura Október 6-án kivégezteti a 13 vértanút és Batthyány Lajos miniszterelnököt 120 embert halálra ítélt Ezrek börtönben Több 10000 embert katonának soroztak be

3 A megtorlás: A megtorlás: az aradi tizenhárom

4 Justizmord: Batthyány Lajos kivégzése

5 Összefoglaló értékelés A teljes leveretés ellenére győztes az 1848- 1849-es forradalom, mert:  a társadalmi reformok érvényben maradtak  megszületett és életképesnek bizonyult a modern polgári magyar nemzet, s ez erőt adott az elnyomatás idején is – és azóta is: 1848 kultusza

6 Hogyan tovább? – bécsi szemmel Konzervatív föderalizmus, megjavított 47: Windischgrätz és a magyarországi konzervatív arisztokrácia Alkotmányos centralizmus Olmütz alapján: Schmerling Abszolutista centralizmus Olmütz elvetésével: Schwarzenberg – őt választja Ferenc József először

7 Felix SCHWARZENBERG herceg (1800-1852)

8 Alfred WINDISCHGRÄTZ herceg (1787-1862)

9 Anton SCHMERLING lovag (1805-1893)

10 1849-1851 Ausztriában a polgári fejlődés és a politikai jogok fejlődtek: alkotmányos rendszer jött létre Magyarország nyílt elnyomás, terror, titkosrendőrség

11 Alexander BACH báró (1813-1893)

12 1851-59: a neoabszolutizmus kora Magyarországon Bach-korszaknak nevezzük cél: egységes birodalom kialakítása A kormány csak tanácsot ad, a király irányít kizárólagosan Magyarország szétosztása kerületekre centralizált közigazgatás, nem magyar hivatalnokréteg kialakítása Katonaság, besúgók, zsandárok vidéken DE! következetesen építették ki a polgári államot

13 Oktatásügy Iskolakötelezettség (6-12 éveseknek) Anyanyelvi oktatás az elemi iskolákban A német nyelv nagy szerepe a felsőbb szinteken Nyolcosztályos egységes gimnázium Szaktanári rendszer Érettségi vizsga (porosz minta) Erőteljes ellenőrzés és központi irányítás

14 Úrbéri kérdés rendezése A 48-as törvényt nem merték visszavonni, de a nemességet tönkre akarták tenni Ezért kötvényben fizettek, amit nem lehetett pénzre váltani, azaz nem lehetett modernizálni a birtokot Jobbágyok is elégedetlenek, mert a 48-49-es jogokat nem ismerték el - differenciálódás (30% kapta meg telkét, 45% házas zsellér, 20% nincstelen →idénymunkás, kubikos)

15 1850-es évek jellemzői: modernizálódás – külföldi tőke hatása ipari forradalom - fejlődés (vasúthálózat kiépítése) polgárosodás felgyorsulása vámhatár megszűnése – egységes piac mezőgazdasági termelés Mo. specializációja

16 Az ellenállás formái Aktív ellenállás (merénylet, összeesküvés, gerilla akciók) Passzív ellenállás (Deák Ferenc és köre) (a hatalom kijátszása, adó csak kényszerre, politikai passzivitás stb. - Angol királynő szálló) Emigráció (Kossuth, Klapka)

17 A neoabszolutizmussal szembeni ellenállás formái

18 Deák Ferenc (1803-1876)

19 Az Angol királynő szálló Pesten (Rudolf Alt képe)

20 Deák és a passzív ellenállás Deák a reformkor megmaradt tekintélye Politikája: az 1848-as törvények talaján állt Kénytelen volt a 49-es eseményeket értelmezni: Európa fenn akarja tartani az osztrák birodalmat célja:Ezért célja: a birodalmon belül biztosítani Magyarország alkotmányos önállóságát A passzív ellenállás addig sikeres, amíg egy új generáció nem nő fel DE: vannak megalkuvók, mert „az ember gyenge, a gyomor erős” vagy: „legalább egy hitvány ember előtt helyet elfoglaltam”

21 Az emigráció Kossuth és a menekült magyarok előadásokat tartottak, s minden európai eseményt ki akartak használni a magyar ügy érdekében Kossuth: Angliában, az USA-ban jár, előadásokat tart Klapka és köre a krími háborúban harcol az oroszok ellen A német és olasz egység idején magyar légiót szerveznek az osztrákok ellen

22 Kossuth Lajos 1851-ben

23 Klapka György (1820-1892)

24 Európa 1858-ban

25 1859: az olasz kudarc és hatása » Ferenc József kénytelen levonni következtetést: a magyarok a külső vereség a pénzügyi csőd miatt változtatni kell, nem maradhat az abszolutizmus

26 októberi diploma Az októberi diploma kezdőlapja (1860. X. 20.)

27 1860: októberi diploma » konzervatív alkotmánytervezet államtanácsuralkodó vezeti az országot, de tartományi és államtanács közreműködik a döntésekben összbirodalmi szempontok vezetik de helyreállítja Mo. 48-as határait és az országgyűlés jogkörét külügy, hadügy királyi jog lenne cél az 1847-es helyzet rekonstruálása magyar reakció: teljes elutasítás

28 1861: februári pátens Az „októberi diploma” kiegészítése A tanácsadó testület helyett összbirodalmi gyűlés jelenik meg (összetételét megadja), melynek van alkotmányos joga (343/85) helyreállította a Magyar Kancellária és a Helytartótanács hivatalait Magyarországon összehívja az országgyűlést, ami elutasítja a tervezetet

29 Az 1861-es országgyűlés megnyitása

30 1861: Mo. dilemmája Az elutasítás módozata kérdéses Deák: feliratban Teleki László: határozatban Felirat: elvileg itt elismerik, hogy Ferenc József király Határozat: a 48-as ogy. legitim, Ferenc József nem király 155:152: győz a felirati, Ferenc József mégis feloszlatja az országgyűlést

31 „Forradalom és kiegyezés válaszútján” A döntő szavazás előtt Teleki öngyilkos lesz A Határozati Párt „önleszavazási akciója” – Tisza Kálmán OkaiOkai: okülpolitikai nehézségek ohorvátok, nemzetiségi mozgalmak (Erdély, Karlóca, Turócszentmárton): területi autonómia oDeák: „Ha kell, tűrni fog a nemzet...”

32 Teleki László gróf (1811-1861)

33 Anton SCHMERLING lovag (1805-1893)

34 A Schmerling-féle „provizórium” (1861-1865) Schmerling: „Wir können warten.” Ideiglenes abszolutizmus Magyarországon, alkotmányosság Ausztriában Schmerling német politikája: a frankfurti kudarc (1863): előtérbe kerül a német kérdés Bismarck konzervatív, alkotmányellenes oroszbarát rezsimje

35 Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „Húsvéti cikk” (Pesti Napló, 1865. IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1. a Habsburg-birodalom biztonsága a legfőbb cél Magyarország számára 2. az 1848-as magyar alkotmány lehetőség szerinti teljes visszaállítása 3. alkotmányosság Ausztriában is

36 Königgraetz következményei Bismarck célja egy német – magyar dominanciájú, ezért Oroszország ellen felhasználható Habsburg-birodalom Ferenc József újabb engedményekre kényszerül Három lehetőség: centralista (német), föderalista (szláv) vagy dualista (magyar) orientáció A birodalom helyzete csak a dualista megoldást teszi lehetővé, éppen a nagynémet nacionalizmus miatt A magyarok lojálisak maradnak, Deák nem kér többet, mint a háború előtt, mert hosszú távú megoldást akar

37 Az Andrássy-kormány eskütétele

38 A kiegyezés tartalma Osztrák-Magyar Monarchia = dualizmus Közös ügyek: külügy, hadügy és ezek finanszírozása (kvóta, 70:30, tízévente) jogalap: Pragmatica Sanctio közös miniszterek, de nincs közös parlament  delegációk közös érdekű ügyek: közös vámterület, közös jegybank, közös államadósság átvállalása

39 I. Ferenc József koronázása (Buda, 1867. VI. 8.)