Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése Roma helyzet ma Magyarországon „Honnan jöttünk, hol vagyunk, hová tartunk…..” Készítette: Juhász.

Az előadások a következő témára: "Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése Roma helyzet ma Magyarországon „Honnan jöttünk, hol vagyunk, hová tartunk…..” Készítette: Juhász."— Előadás másolata:

1 Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése Roma helyzet ma Magyarországon „Honnan jöttünk, hol vagyunk, hová tartunk…..” Készítette: Juhász Zsolt

2 A cigányság történelmi szerepe a magyar társadalom munkamegosztásában. A roma népesség. Romák a munkaerőpiacon. A romák és az oktatás A romák helyzete a XXI. századi Magyarországon: Az oktatási rendszerből kieső romák: TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0236 Innovatív iskolafejlesztés a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumában

3 A cigányság történelmi szerepe a magyar társadalom munkamegosztásában Magyarországon soha nem létezett egységes, azonos öntudattal, nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező roma népesség. A 16-18. századi Magyarországon a társadalom elfogadott tagjaként éltek. A dualizmus korában gyors gazdasági növekedés történt, ami a hagyományos cigány mesterségek háttérbe szorulását eredményezte. A II. világháború idején a hatóságok radikális eszközökkel akarták a „cigánykérdést” megoldani. Az 1947- 48-ig tartó demokratikus időszakban egyenjogúságot kaptak. 1960-as évektől a romák erőszakos asszimilációját szorgalmazták. A párthatározat a „cigánykérdés kezelését“ a munka, lakás, iskola hármas köré szervezte. A cigányság a szocializmus évtizedeiben viszonylagos létbiztonságban élt. A 80-as évek végétől a gazdaság válsága elsőként a cigány munkaerő elbocsátását eredményezte..

4 A roma népesség A romákkal kapcsolatos szakpolitikai javaslatok előtt fontos tisztázni, pontosan kik számítanak a csoporthoz tartozónak. Az eddigi népszámlálások során a megkérdezettek egyetlen identitást választhattak. A 2010-es felmérésben ettől eltérő módon bárki nyilatkozhatott arról, hogy mit tart elsődleges és mit másodlagos identitásának. Napjainkban azt tekintik romának, akiket a közvetlen környezetük annak tart. Magyarországon mindössze négy alkalommal készült átfogó felmérés, ezek összehasonlításából tudhatjuk, hogy a romák harmada a leghátrányosabb helyzetű észak-magyarországi megyékben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben és Nógrádban él. Amíg 1971-ben csak minden ötödik, addig 2003-ban már minden harmadik roma itt élt. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0236 Innovatív iskolafejlesztés a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumában

5

6 Romák a munkaerőpiacon Az 1960-as években került sor a gyárakban való alkalmazásukra, a képzettséget nem igénylő, legkevésbé megbecsült és legrosszabbul megfizetett kisegítő munkakörökben. A romák többsége az ország leghátrányosabb helyzetű, északi és keleti részein élt, ahol amúgy is jelentősebb volt a gazdasági visszaesés. Megfelelő képzettség híján velük kezdték az elbocsátást. Természetesen nem lehet elhallgatni az előítéletesség szerepét, de elsősorban nem ez okozta a romák foglalkoztatási szintjének radikális csökkenését. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0236 Innovatív iskolafejlesztés a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumában

7

8 A romák és az oktatás Az államszocializmus évei alatt a romák körében elterjedt az írni-olvasni tudás. A romáknál csak minden negyedik gyerek vett részt óvodai képzésben. Amíg a teljes népességen belül jelentősen emelkedett a közép-és felsőfokú képzésben részt vevők aránya, addig a romák ebből kimaradtak. Azok, akik bejutottak a középfokú oktatásba, a szakmunkásképzésben tudtak tovább tanulni. A felsőoktatásban gyakorlatilag nagyítóval kellett keresni romákat. A romák helyzete a XXI. századi Magyarországon: A romák a Kádár-rendszerben tömegesen jelentek meg szakképzetlen munkavállalókként a nehéziparban, majd ugyanilyen mértékben vesztették el állásukat a rendszerváltás és a gazdasági átalakulás során. A gazdaság szerkezeti átalakulása leghátrányosabban az alacsony képzettségi szinttel rendelkező munkavállalókat érintette TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0236 Innovatív iskolafejlesztés a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumában

9 Az oktatási rendszerből kieső romák: A leszakadó társadalmi csoportok hátránya legtisztábban a középfokú oktatásban mutatkozik meg. A roma diákok 38 százaléka tanul tovább, 24 százalékuk szakiskolákban, 14 százalékuk gimnáziumokban. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0236 Innovatív iskolafejlesztés a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumában

10 Konfliktusok romák és nem romák között: A magyarországi romák jelentős átlagéletkora, jövedelme, iskolázottsága és foglalkoztatottsága nagyon alacsony. Magyarország legrosszabb helyzetű területein roma többségű gettótelepülések alakulnak ki. Ezeken a településeken jelentős a roma és a nem roma lakosság közötti konfliktus. A gettósodással párhuzamosan a közszolgáltatások leépülnek, a mélyszegénységgel összefüggő problémák. Megoldási lehetőségek... TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0236 Innovatív iskolafejlesztés a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumában

11 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!