Stratégia és környezet Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről MTA budavári Kongresszusi Terme 2016. április 1. Bárdos Deák Péter: Duna Charta A szigetközi Duna-szakasz.

Az előadások a következő témára: "Stratégia és környezet Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről MTA budavári Kongresszusi Terme 2016. április 1. Bárdos Deák Péter: Duna Charta A szigetközi Duna-szakasz."— Előadás másolata:

1 Stratégia és környezet Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről MTA budavári Kongresszusi Terme 2016. április 1. Bárdos Deák Péter: Duna Charta A szigetközi Duna-szakasz duzzasztásának vízgazdálkodási következménye

2

3 Dunaremete, 2015. október Nem igaz, hogy a Duna-meder erősen beerdősült volna: bár a vízszintje több méterrel lesüllyedt, de a szélessége mintegy 250 méter, a mélysége a régi hajózási útvonalnál, a sodorvonalban ma is 4-5 méter, azon túl jellemzően sekély, de egybefüggő folyó.

4 A DUNA SZABÁLYOZÁSA: 1. FŐ MEDER KIALAKÍTÁSA 1880-AS ÉVEK 2. HULLÁMTÉR KISVÍZI LEVÁLASZTÁSA 1950-ES ÉVEK 3. DUNA ELTERELÉSE 1992-BEN A természetnek a fő Duna-meder kialakítása és a Duna eltere- lése között 100 éve volt értékes dunai ökoszisztémát kialakíta- ni. Nem fogadható el az az elv, hogy amiatt, mert a jelenlegi fő Duna-medret mesterségesen alakították ki, „nem kár érte”, azaz duzzasztókkal nyugodtan tönkretehető.

5 A DUNA ELTERELÉSE 1992-BEN tározó – felvízcsatorna - alvízcsatorna szigetközi– csallóközi mellékágrendszer a Duna Dunakiliti felett – Dunakiliti alatt Dunakiliti Bős Dunacsúny 7 víztest Duna: ökológiai folyosó, természetes szukcesszió, a folyó szabadon fejlődik: zátonyok, szigetek (VKI).

6 A főbb víztestek: tározó - felvízcsatorna – Duna Egyik víztest sincs a helyén! Miért csak a Duna vízszintjét akarják visszaállítani?

7 - A Duna nem pusztán ökológiai folyosó, hanem az egyetlen szakasza az egész Duna-folyamnak, ahol nincs hajózási kényszer. - A Duna mentén természetes erdőségek alakulnak ki – a szigetek en az erdők 100%-ban telepítettek. Hagyjuk, hogy ez az egyedi folyószakasz fennmaradjon, és a védelmét a VKI sze- rint biztosítjuk. Műszaki beavatkozással egy más fajta állapotot hozunk létre. VKI műszaki prioritás

8 REHABILITÁCIÓ: ÖKOLÓGIAI, NEM VÍZÜGYI! A szlogen: Visszaállítjuk az 1950-es (1880-as) évek állapotát – (vízdinamika, talajvízszint, stb.) 1880-AS ÉVEK -FŐÁG NÉLKÜLI (FONATOS) -GÁTAK NÉLKÜL -TELJES VÍZHOZAM -EREDETI VÍZSZINT -5-7 MÉTERES DINAMIKA -FOLYÓVÍZI „REHABILITÁCIÓ” - SZÉLES FŐÁGGAL - DUZZASZTÁSSAL - 20-25% VÍZHOZAM - LÉPCSŐS VÍZSZINT - 1.5 MÉTERES DINAMIKA - ERŐSEN ÁLLÓVÍZI (Tudja valaki, milyen volt 1950-ben, vagy 1880-ban Szigetköz ökológiai állapota?)

9 Dunakiliti Bős Dunacsúny 11 víztest Duna: állóvízi körülmények, statikus vízszint, a meder feliszapolódik, feltöltődik, ivóvízbázis elszennyeződik. JAVASLAT: A GÁTAK OKOZTA SEBEKET 4 ÚJABB GÁTTAL SZÜNTESSÜK MEG TÜNTESSÜK EL. Az ökológiai folyosót a 4 gáttal szétszabdalnák.

10

11

12 Dunakiliti Bős Dunacsúny 11 víztest JAVASLAT: A GÁTAK OKOZTA SEBEKET 4 ÚJABB GÁTTAL SZÜNTESSÜK MEG TÜNTESSÜK EL. Egy konkrét példa: Cikolasziget környékén 2 duzzasztó épülne.

13

14

15 duzzasztással lépcsős vízszint jönne létre

16

17 A jelzett szakaszon a partél és a víz szintje között a különbség több, mint 1.3 méter

18 A jelzett mellékágaknál a partél és a víz szintje között a különbség több, mint 1.3 méter

19 nem hozható létre vízügyi kapcsolat a jelzett mellékágak és a Duna között (ökológiai kapcsolat végképp nem) létrehozható a vízügyi kap- csolat a jelzett mellékág és a Duna között

20 A NEMLÉTEZŐ ÖKOLÓGIAI KAPCSOLAT … (VISSZAÁLLÍTJUK AZ 1950-es, 1880-as ÉVEK ÁLLAPOTÁT…)

21 Baranyai Gábor: nem gátak, csak fenékküszöbök gátrendszer? fenékküszöb ? szlovák szakértői anyagban: „complex dam” az ábrája: 10 + 3x24 méter vasbeton Komplex gátak, egyenként csaknem 100 méternyi vasbetonszerkezettel

22 gátrendszer! fenékküszöb montázskép a dunakilitinél meglévő duzzasztó és fenékküszöb felhasználásával 10 + 3x24 méter vasbeton Komplex gátak, egyenként csaknem 100 méternyi vasbetonszerkezettel

23 A Víz Keretirányelv a folyók szabályozottságának csökkentését írja elő: “... nem építünk újabb partvédő és keresztirányú műveket, hanem a széles hullámtéren belül hagyjuk a folyót magától alakulni ott, ahol ez nem veszélyezteti az árvízi biztonságot.” EHELYETT: 4 keresztgát építése, a zátonyok elkotrása, a szukcesszióval kialakult növényzet leirtása kiskapu: „erősen módosított víztest” ebben a kategóriában Szigetköz = budapesti rakpart

24 139/2004. (XII.11.) Kormányhatározat: a rehabilitáció a lehető legkisebb természetátalakító beavatkozással járjon, … a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok jöjjenek létre, amelyek hosszú távon csak minimális emberi beavatkozást igényelnek. EHELYETT: 4 gát építése (úthálózat), Duna 4 víztestre darabolása, állóvízi körülmények, zátonyok, szigetek elkotrása 4 gát 12 árvízkapu, folyamatos vízkormányzás

25 VKI – kormányhatározat duzzasztórendszer A DUNA LEGSŰRŰBBEN DUZZASZTOTT SZAKASZA összességében: 12 db 24 méteres árvízkapu

26 HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSOK - ÁRVÍZVÉDELEM Gombás Károly ÉDUVIZIG (KÖTEB KONFERENCIA, 2016. JANUÁR 26.) : Szigetközben 2013-ban kritikus volt az árvízi helyzet. 4 gát keresztgát építése, feleakkora áteresztő kapacitással, mint Dunakilitinél Az árvíznövelő hatást kompenzálnák: -szigetek, zátonyok elkotrása VKI -árvízvezető sávok kialakítása -erdőmentes területek kialakítása, töltések magasítása vízügyi válasz Környezeti értékek pusztításával másodlagos árvízi medret kívánnak létrehozni a mellékágrendszerben, hogy kompenzálják a gátak árvíznövelő hatását. A beavatkozás lényege:

27 A „SZITE” eredeti dokumentumából (Szigetközösen honlap) A gátak árvíznövelő hatásának kompenzálása

28 Hosszú távú hatások: feltöltődés Mikulás Huba: A felvízcsatornában lerakódó hordalékkal nem tudnak mit kezdeni (2012.) Tuba Lajos (Somorja): Mára a tározó csaknem teljesen megtelt hordalékkal (2012.) a dunacsúnyi tározóban, 2015. október

29

30 vízmélység a meglévő fenékküszöb felett, 2015. október

31 mederprofil az 1836 folyamkilométernél tervezett nyári vízszint tervezett téli vízszint jelenlegi nyári vízszint jelenlegi téli vízszint A tervezett vízszintkülönbség annyi, mint most: éves szinten 1.5 méter! Vesd össze: „visszaállítjuk az 1950-es (1880-as) évek vízdinamikáját”.

32 mederprofil az 1836 folyamkilométernél a tervezett téli vízszinttel tipikus mederprofil, 4-5 méteres bevágódással.

33 mederprofil az 1830 folyamkilométernél a tervezett téli vízszinttel tipikus mederprofil, 4-5 méteres bevágódással.

34 mederprofil az 1822 folyamkilométernél a tervezett téli vízszinttel tipikus mederprofil, 4-5 méteres bevágódással.

35 mederprofil az 1814 folyamkilométernél a tervezett téli vízszinttel tipikus mederprofil, 4-5 méteres bevágódással.

36 mederszelvény az 1836 fmk-nél mederszelvény a fenékküszöb felett Feltöltődés a fenékküszöb felett: az általunk mért mederprofil és az 1836 fmk-nél mért mederprofil összehasonlítása A fenékküszöb felett az elmúlt 20 évben feltöltődött a 4-5 méteres bevágódás.

37 Árvízvédelmi következményei: A feltöltődés mértékével növekszik az árvízszint. Következmény: árvízvédelmi töltések további emelése. Hosszú távú hatás: a meder feltöltődése. Miért kezdünk bele egy vízügyi kudarcba? (Tisza-tó – mára mocsár) A duzzasztás hosszú távú következménye:

38 A hordaléktranszport lehetséges irányai

39 Vízmegosztási tárgyalások: „a szlovákok több vizet adnának…” (szóbeli ígéret, írásos dokumentumban nyoma sincs) Az átadott műszaki tervek szerint Szlovákia alig juttatna több vizet Dunacsúnynál a Duna-mederbe. Mindezt oly módon tennék, hogy a duzzasztók segítségével az átadott víztöbblet többszörösét juttatnák be a saját csallóközi mellékágrendszerébe! A MAGYARORSZÁGRA JUTÓ VÍZVAGYON TOVÁBB CSÖKKENNE! VÍZMEGOSZTÁS – CSÖKKENŐ VÍZVAGYON

40 vízmegosztás – csökkenő vízvagyon jelenleg: nyári vízhozam: 600 m3/sec magyar mellékágrendszer: 110 m3/sec szlovák mellékágrendszer: 0 m3/sec Duna mederbe jut: 490 m3/sec javaslat: nyári vízhozam: 650 m3/sec magyar mellékágrendszer: 170 m3/sec szlovák mellékágrendszer: 180 m3/sec Duna mederben marad: 300 m3/sec Dunacsúnynál bejuttatott vízhozam és megoszlása A Duna medrébe nyáron a jelenlegi 490 m3/sec helyett csupán 300 m3/sec víz jutna, ezt a jóval kevesebb vizet duzzasztanák fel!

41 Az (elhallgatott) megoldás a jobb vízügyi kapcsolatra Hogy lehetne duzzasztással összekapcsolna a Dunát a mellékágrendszereivel?

42 A Revitalizációs változat tovább fejleszthető a gátak számának növelésével… Az (elhallgatott) megoldás a jobb vízügyi kapcsolatra Dalibor Rodák, Lubomír Banský (GROUND WATER Consulting, Ltd.): „A szlovák stratégiai környezetvédelmi vizsgálat eredményei” 2016. Január 26. MTA KÖTEB konferencia

43 4 gát 2.5 méteres duzzasztási szintek ~ Több gát – kisebb duzzasztási szintek!

44 8 gát 1.25 méteres duzzasztási szintek ~ Több gát – kisebb duzzasztási szintek! 8 új gát 40 kilométeren, az ökológia nevében!

45 „A javaslat szerint első ütemben a leginkább fontos két fenékküszöb építését szükséges elvégezni, és az ered- mények értékelése alapján kerülhet sor a további hat küszöb beépítésére. A modellezés során viszont bebi- zonyosodott, hogy természetvédelmi és árvízvédelmi szempontból egyaránt fontos egy további fenékküszöb beépítése az első ütemben. Ezért a továbbiakban a célt a felek abban határozták meg, hogy első ütemben három dinamikus fenékküszöb építésére kerül sor, majd ezek üzemeltetési tapasztalatainak kiértékelése után épülhetnek a további művek…” „Eredmények/Végleges tanulmány összefoglaló / 04 Szite változat” http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=9 Az eredeti tervekben még 8 gát szerepel (ez az, amiről a lobbisták és politikusok diszkréten hallgatnak)

46 KVVM: „Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány: A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja” (2009. február). (http://www.bosnagymaros.hu/feltoltott/PFS_final_Hung_revised.pdf )http://www.bosnagymaros.hu/feltoltott/PFS_final_Hung_revised.pdf Az eredeti tervekben még 8 gát szerepel (ez az, amiről a lobbisták és politikusok diszkréten hallgatnak)

47 ÖSSZEGZÉSKÉNT : A szigetközi Duna 40 kilométeres szakaszán: - 4 (8) gátas duzzasztórendszer komplex gátakkal - a Duna mederben csökkent vízhozammal - a zátonyok elkotrásával, természetes erdők leirtásával - az ivóvízbázis elszennyezésével - a tudományt és a tudományos vizsgálatot kizárva létrehoznák a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszát Ez nem rehabilitáció, ez a Duna totális leszabályozása! Mindez „összhangban van” ellentétes: - a Víz Keretirányelvvel (=nem építünk keresztgátakat) - a kormányhatározattal (minimális beavatkozás, önfenntartó)

48 „Összefoglalásként megállapítható, hogy a beavatkozási változatok – jelen formájukban – nem feltétlenül az ökológiai szempontból legjobb megoldások. További vizsgálatokkal lehet és kell részletesebben feltárni ezek környezetre gyako- rolt hatását, annak érdekében, hogy adott körülmények kö- zött számszerűsíteni lehessen a hatásokat és optimalizálha- tók legyenek a folyó-ártér vizes élőhelyrendszer javulását eredményező rehabilitációs intézkedések. A beavatkozások mindegyikének olyan vízjárást kell biztosítani, amely lehetővé teszi azokat a hidrológiai és morfodinamikai folyamatokat, amelyeket a folyóvízi, illetve a folyóhoz kapcsolódó élőhelyek újbóli kialakulását és tartós fennmaradását biztosítják és képes az ártéri hordalékok átrendezésére.” Idézet az SKV Előzetes Környezeti Jelentésből ( 69. oldal, 2010.”) (a tanulmány, amire Baranyai Gábor hivatkozik)

49 „A Szite változattal kapcsolatban jogos az az ökológiai fenntartás, hogy – annak ellenére, hogy ez a változat teljesíti a jó ökológiai állapotra vonatkozó követelményeket – egy nagyon mesterséges rendszer felépítésével kívánja megoldani az ökológiai rehabilitációt. A gátak építése a főmederben, ágvég lezárások, hallépcső építés, zsilipek, olyan mérnöki megoldás, ami jelentős mértékű beavatkozást jelent. Fenntartható rendszer, ami gyors, de mesterséges megoldást kínál.” Idézet az SKV Előzetes Környezeti Jelentésből ( 62. oldal, 2010.”) (a tanulmány, amire Baranyai Gábor hivatkozik)

50 A Dunakilitinél meglévő gát – tájseb a mellékágrendszerben. („ökológiai rehabilitáció”)

51 A Dunakilitinél meglévő gát – tájseb a mellékágrendszerben. („ökológiai rehabilitáció”)

52