FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék MVM Magyar Villamos Művek.

Az előadások a következő témára: "FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék MVM Magyar Villamos Művek."— Előadás másolata:

1 FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A VILÁG ÉS AZ EU ENERGETIKÁJA A 2014. ÉVI IEA JELENTÉS TÜKRÉBEN ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhD1WORLD ENERGY OUTLOOK 2014

2 ELÉRHETŐSÉG FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Telefon: + 36 1 304 2283, + 36 1 380 4880 E-mail: afazekas@mvm.huafazekas@mvm.hu www.fazekas-andras-istvan.hu ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20142

3 AZ ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉS CÉLJA Jelen összefoglaló a világban, az energetika területén végbemenő fő folyamatokat tekinti át, alapvetően a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), „WORLD ENERGY OUTLOOK 2014” c. kiadványában foglalt legfontosabb megállapításokra támaszkodva. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20143

4 NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG I. A Nemzetközi Energia Ügynökséget (International Energy Agency (továbbiakban: IEA)) az 1973/74-es olajválság idején alapították, alapvetően azzal a céllal, hogy a szervezet tagállamait segítse az energiaellátással kapcsolatos feladatok megoldásában. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20124

5 NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG II. A független szervezet egyik fő feladata, hogy megbízható adatokra és szakszerű elemzésekre támaszkodva készítsen rendszeresen olyan átfogó jelentéseket, amelyek hozzásegítik a világ országait ahhoz, hogy tárgyilagos és átfogó képet kapjanak a világban zajló – az energiaellátást alapvetően befolyásoló – folyamatokról. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20125

6 TÁRGYALANDÓ FŐBB TÉMAKÖRÖK I. Néhány szó a Nemzetközi Energiaügynökségről Globális problémák az energetika területén A globális energetikai folyamatokat meghatározó főbb tényezők alakulása ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20146

7 TÁRGYALANDÓ FŐBB TÉMAKÖRÖK II. Fontosabb globális trendek – Igényoldal: globális energiaigény alakulása – Megújuló energiaforrások hasznosítása – Forrásoldal: alapvető energiahordozók rendelkezésre állása – Szén-dioxid kibocsátás alakulása – Villamosenergia-termelés alakulása (világ, EU) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20147

8 GLOBÁLIS PROBLÉMÁK AZ ENERGETIKA TERÜLETÉN Globális felmelegedés (és következményei) Környezetterhelés és környezetszennyezés Bizonyos energiaforrások kimerülése Energiahordozók rendelkezésre állásának egyenlőtlen globális eloszlása Energiaszegénység Nukleáris proliferáció András István Fazekas PhD8 T03_01_IDENTIFICATION_ OF_GLOBAL_PROBLEMS

9 GLOBÁLIS ENERGIAIGÉNY ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 20149

10 A GLOBÁLIS ENERGIAIGÉNYEK ALAKULÁSÁT MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK ALAKULÁSA A NÉPESSÉG ALAKULÁSA A GDP ALAKULÁSA A GDP/CAPITA ALAKULÁSA AZ ENERGIAHORDOZÓK ÁRÁNAK ALAKULÁSA A SZÉN-DIOXID KVÓTAÁRAK ALAKULÁSA AZ ENERGIA INTENZITÁS ALAKULÁSA AZ ENERGIAPOLITIKA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201410

11 A NÉPESSÉG ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201411

12 A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA I. 1980:cca: 3,8 x 10 9 fő 2012:cca: 7,2 x 10 9 fő Növekedés: cca. 1,9-szeres ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201412

13 A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA II. AZ ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉS 1990-2012, 2012-2025 VILÁG: 1,3 %/a; 1,0 %/a EU: 0,3 %/a; 0,1 %/a INDIA: 1,6 %/a; 1,1 %/a KÍNA: 0,8 %/a; 0,4 %/a USA: 1,0 %/a; 0,8 %/a ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201413

14 A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA III. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA 2012, 2040 (millió fő) VILÁG: 7 042 ; 9 009 EU: 507 ; 516 INDIA: 1 237 ; 1 566 KÍNA: 1 358 ; 1 416 USA: 318 ; 383 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201414

15 A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK India népességének alakulása meghatározó a világ népesedése szempontjából az elkövetkező évtized közepéig. India lesz a világ legnépesebb országa. Kína népességnövekedési sebessége fele az indiai népesség növekedési sebességének. Az EU régióban a legalacsonyabb a népesség növekedésének sebessége (→ elöregedő régió). Az USA népességnövekedési sebessége 3-8 szorosan haladja meg az EU régióét. Az EU régió népességnövekedési sebessége messze a világátlag alatt van. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201415

16 A GDP ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201416

17 A GDP ALAKULÁSA ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSI ÜTEM AZ ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉS 1990-2012, 2012-2025 VILÁG: 3,3 %/a; 3,7 %/a EU: 1,7 %/a; 1,6 %/a INDIA: 6,5 %/a; 6,2 %/a KÍNA: 9,9 %/a; 6,9 %/a USA: 2,5 %/a; 2,6 %/a ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201417

18 A GDP ALAKULÁSA (2014, WORLD BANK) GDP/cap [USD/cap] WORLD AVERAGE 14 402 EU 28 AVERAGE 25 800 MACAU 140 358 USA:53 042 RUSSIA:25 248 GERMANY:43 884 UK:38 259 FRANCE:37 532 HUNGARY 23 334 CHINA:11 907 BRAZIL:15 038 INDIA: 5 418 CENTRAL AFRICAN REPUBLIC: 604 András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION18

19 A GDP ALAKULÁSA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A GDP éves átlagos növekedés vonatkozásában Kína és India a világ legdinamikusabba fejlődő régiói. Az EU a GDP éves átlagos növekedés vonatkozásában világ leglassabban növekedő régiója. Az EU GDP növekedésének éves átlaga fele a világátlagnak. Az USA GDP növekedési üteme másfélszerese az EU régió növekedési ütemének. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201419

20 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201420

21 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201421

22 A LEGFONTOSABB PRIMER ENERGIAHORDOZÓK ÁRÁNAK ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201422

23 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201423

24 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201424

25 WORLD CRUDE OIL PRICES [USD 2015 /bbl] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201425

26 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201426

27 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201427

28 ÖSSZEFÜGGÉS A GDP ALAKULÁSA ÉS AZ ENERGIAIGÉNY ALAKULÁSA KÖZÖTT ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201428

29 ÖSSZEFÜGGÉS A GDP ALAKULÁSA ÉS AZ ENERGIAIGÉNY ALAKULÁSA KÖZÖTT ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201429

30 FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201430

31 A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK A WEO 2014-ben foglalt megállapítások, előrejelzések három fő szcenárió szerint kerültek megfogalmazásra. Ezek a következők: „Current Policy Scenario”, „New Policy Scenario” „450 Policy Scenario”. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201231

32 A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE I. Maga a WEO 2014 hangsúlyosan kiemeli, hogy egyik szcenárió sem tekinthető egyfajta prognózisnak abban az értelemben, hogy a világ, a főbb régiók és országok energiagazdaságának fejlődése ezen szcenáriók szerint fog végbemenni. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201232

33 A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE II. A „Current Policy Scenario” azonban abban az értelemben kivétel ez alól, amennyiben ezen forgatókönyv azt feltételezi, hogy nem következnek be lényegi, a jelenlegi tendenciáktól lényegesen eltérő változások a világgazdaság, a világ energiagazdaságának a területén. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201233

34 A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE III. A „New Policy Scenario” és a „450 Policy Scenario” úgy értelmezendő, hogy az IEA számításai, becslései szerint az adott szcenárió szerint alakulna a világ energetikája, ha az adott szcenárióban feltételezett CO 2 kvótaárak lennének a megadott régiókra nézve vonatkozóan kötelezően érvényesek. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201234

35 A FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ÉRTELMEZÉSE III. Az egyes fejlődési szcenáriók megvalósulási valószínűségei: „Current Policy Scenario”: cca. 95 % „New Policy Scenario”: cca: 4 % „450 Policy Scenario”: cca. 1 % FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201235

36 CO 2 KVÓTAÁRAK ALAKULÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201436

37 CO 2 PRICE ASSUMPTIONS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201437

38 CO 2 KVÓTAÁRAK FELTÉTELEZETT ALAKULÁSA Az IEA a következő előrejelzésekkel élt: CPS, NPS, 450 PS 2015: cca. 8 €/t 2020:20 €/t (22 €/t, 22 €/t) 2030:30 €/t (37 €/t, 100 €/t) 2040: 40 €/t (100 €/t, 140 €/t) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201438

39 CO 2 KVÓTAÁRAK ALAKULÁSA (TÉNYEK) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201439

40 CO 2 KVÓTAÁRAK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK Az IEA a jelenlegi áraknál magasabb kiinduló árakat vett figyelembe a CO 2 kvótaár előrejelzések esetében. A valóság azonban nem igazolja ezeket a feltételezéseket. Következésképpen jelentősen megnő a „Current Policy Scenario” megvalósulásának valószínűsége a másik két fejlődési forgatókönyv megvalósulásához képest. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201440

41 A VILÁG ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201441

42 JELEN VIZSGÁLAT JELLEMZŐI (MÓDSZERTANI ALAPOK) I. 1. Bázis szcenáriónak a CURRENT POLICY SCENARIO tekintett. 2.A vizsgálati tárgyidőszak 2030- ig terjed. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201442

43 JELEN VIZSGÁLAT JELLEMZŐI (MÓDSZERTANI ALAPOK) II. A változtatás oka: A „Current Policy” szcenárió megvalósulási esélye a legnagyobb. Ez a historikus adatok elemzésével bizonyítható. A 15 éves kitekintés a fejlődés jelenlegi üteme még „belátható”. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201443

44 VIZSGÁLT KÉRDÉSEK HOGYAN ALAKUL AZ ÖSSZES PRIMERNERGIA- IGÉNY? MILYEN AZ IGÉNYALAKUÁS IDŐBELI LEFUTÁSA? HOGYAN ALAKUL AZ IGÉNY FŐ PRIMERENERGIA HORDOZÓK SZERINTI BONTÁSBAN? HOGYAN ALAKUL AZ IGÉNY RÉGIÓK SZERINTI BONTÁSBAN? ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201444

45 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201445

46 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201446

47 COMPARISON OF THE DIFFERENT SCENARIOS CURRENT POLICY SCENARIO TPED 2040: 20 039 Mtoe NEW POLICY SCENARIO TPED 2040: 18 293 Mtoe (-10 %)(- 1 746 Mtoe) 450 PPM SCENARIO TPED 2040: 15 629 Mtoe (- 4 410 Mtoe) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201447

48 MÉRTÉKEGYSÉGEK, NAGYSÁGRENDEK 1 Mtoe = 4,1868 * 10 4 TJ = 41,868 PJ A világ energiaigénye napjainkban: 586 152 PJ = 586,152 EJ = 586,152 * 10 18 J Magyarország összes, halmozatlan energiafelhasználása napjainkban 1 000 PJ = 1 EJ körüli A világ éves energiaigénye napjainkban hozzávetőlegesen 580 – 590 –szerese a hazai energiafelhasználásnak. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201448

49 HISTORICAL LOOKING BACKWARD ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201449

50 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201450

51 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201451

52 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201452

53 WORLD AVERAGE TOTAL ENERGY CONSUMPTION PER CAPITA [GJ/cap/a] Napjainkban a világ átlagos energiafelhasználása: cca 75 GJ/cap/a Ez az energiamennyiség megfelel: 1875 kg olaj 2205 m 3 földgáz 2559 kg kőszén égetés útján felszabadítható energiatartalmának ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201453

54 COMPARISON OF THE MAIN SCENARIOS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201454

55 CURRENT POLICY SCENARIO ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201455

56 STRUCTURAL CHANGES IN THE WORLD’S PRIMARY ENERGY CONSUMPTION 2012 – 2030 CURRENT POLICY SCENARIO (TPED [Mtoe]) 201220202030 COAL387944575191 OIL419445845028 GAS284432153921 NUCLEAR642838957 HYDRO316383448 BIOENERGY134415511761 OTHER RENEWABLES142289462 TOTAL133611531717768 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201456

57 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201457

58 STRUCTURAL CHANGES IN THE WORLD’S PRIMARY ENERGY CONSUMPTION 2012 – 2030 CURRENT POLICY SCENARIO (SHARES) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201458 201220202030 COAL29,0329,1029,22 OIL31,3929,9328,30 GAS21,2920,9922,07 NUCLEAR4,815,475,39 HYDRO2,372,502,52 BIOENERGY10,0610,139,91 OTHER RENEWABLES1,061,892,60 TOTAL100,00

59 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201459

60 STRUCTURAL CHANGES IN THE WORLD’S PRIMARY ENERGY CONSUMPTION 2012 – 2030 CURRENT POLICY SCENARIO (CHANGE IN PERCENTAGE) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201460 2020/20122030/20202030/2012 COAL100115116134 OIL100109110120 GAS100113122138 NUCLEAR100131114149 HYDRO100121117142 BIOENERGY100115114131 OTHER RENEWABLES100204160325 TOTAL115116133

61 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201461

62 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201462

63 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A világ összes energiahordozó- felhasználásán belül a fosszilis energiahordozók aránya lényegileg változatlan marad 2030-ig (2012. évi 81,71 %-ról 2030-ra 79,58 %-ra csökken, azaz a csökkenés aránya 2,13%). ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201463

64 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 2.Míg 2012-ben az olaj a világ legfontosabb energiahordozója (4 194 Mtoe, 31,39 %), addig 2030-ra a szén lesz a világ legfontosabb energiahordozója (5 191 Mtoe, 29,22 %). ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201464

65 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK III. 3.A modern megújuló energiaforrások összes globális energiafelhasználáson belüli részaránya a 2012. évi 1,06 %- ról (142 Mtoe) 2030-ra 2,60 %-ra (462 Mtoe) nő. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201465

66 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK IV. 4.A következő évtized végig nincsen szó tehát semmiféle strukturális változásról a globális energiafelhasználás forrásoldalát (fő energiahordozók szerinti megoszlását) illetően. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201466

67 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK V. 5.A világ energiafelhasználásán belül a fosszilis tüzelőbázis az abszolút domináns a jelenben, és ez marad a jövőben is. (A változás az előrejelzés hibahatárán belül van.) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201467

68 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK VI. 6.A WEO 2014 szerint a nukleáris energia összes globális energiafelhasználáson belüli részaránya a 2012. évi 4,81 %-ról 2030-ra 5,39 %-ra nő, ami abszolút értékben 315 Mtoe változásnak felel meg. (Gyakorlatilag nem változik a nukleáris energia részesedési aránya, miközben abszolút értékben növekszik a felhasználása). ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201468

69 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK VII. 7.A klasszikus megújuló energiaforrások (vízenergia és a biomassza) globális összes energiafelhasználáson belüli részaránya lényegében nem változik a következő évtized végéig. A WEO 2014 szerint az összes globális energiafelhasználáson belüli részarányuk 12,42 % körüli marad. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201469

70 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK VIII. 8.Az összes megújuló energiahordozó globális energiafelhasználáson belüli részaránya a WEO 2014 szerint a 2012. évi 13,49 %-ról 2030-ra 15,03 %-ra nő. Ez abszolút értékben 1 802 Mtoe értékről 2 671 Mtoe értékre történő változást jelent. A megújuló energiafelhasználás tehát 869 Mtoe értékkel nő. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201470

71 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK IX. 9.Az összes megújuló energiahordozó globális felhasználása 869 Mtoe értékkel nő a 2012 és 2030 között. 10.Ugyanebben az időszakban a fosszilis energiahordozók felhasználása 3 223 Mtoe értékkel nő, a növekedés tehát hozzávetőlegesen négyszerese a megújuló energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásoknak. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201471

72 A VILÁG ÖSSZES ENERGIAIGÉNYÉNEK VÁLTOZÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK X. 11.A megújuló energiahordozók felhasználása 2030-ban mintegy 3,6-szerese a 2012. évinek. közötti időszakban átlagosan 36 százalék körüli 9.A többi energiahordozó esetében a 2030. évi felhasználás hozzávetőlegesen 1,3-1,4- szerese a 2012. évinek. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201472

73 REGIONÁLIS ANALÍZIS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201473

74 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201474

75 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201475

76 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201476

77 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201477

78 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201478

79 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201479

80 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201480

81 TPED/cap ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201481

82 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201482

83 REGIONÁLIS ANALÍZIS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A világ energiaigényének növekedésében a fejlődő országok játsszák a meghatározó szerepet. 2.Napjainkban a fejlődő országok összes halmozatlan energiafelhasználása 7 800 Mtoe körüli, szemben a fejlett régiók 5 300 Mtoe körüli energiafelhasználásával. Azaz a fejlődő országok energiafelhasználása közel másfélszerese a fejlett régiók összes energiafelhasználásnak. A jövőben ez fokozottan igaz. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201483

84 REGIONÁLIS ANALÍZIS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 3.Másfél évtized múlva a fejlődő országok összes energiafelhasználása hozzávetőlegesen duplája lesz a fejlett régiók energiafelhasználásának. 4.A fejlődő régiók között Kína és India. energiafelhasználása a domináns. 5.Napjainkban Kína és India összes energiafelhasználása a világ összes energiafelhasználásának 27 %-át teszi ki. Ez az arány a következő évtized végére 32 % körüli értékre növekszik. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201484

85 REGIONÁLIS ANALÍZIS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK III. 8.Az EU régió összes energiafelhasználása napjainkban kevesebb mint 12 %-a a világ energiafelhasználásnak. Másfél évtized múlva az EU globális energiafelhasználáson belüli részesedése kilenc százalék körüli lesz. 9.Következésképpen az EU régió energiafelhasználása abszolút nem domináns tényező a világ energiafelhasználásnak alakulásában, semmilyen vonatkozásban. Legfeljebb példaadó szerepet játszhat. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201485

86 REGIONÁLIS ANALÍZIS LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK IV. 10.Fejlett régiók egy fője jutó energiafelhasználása átlagban napjainkban 4 toe érték körüli, szemben a fejlődő régiók kevesebb, mint 0,8 toe egy főre jutó energiafelhasználásnak. Azaz napjainkban körülbelül 5:1 az arány a két régió egy főre jutó energiafelhasználása között. 11.Másfél évtized múlva a fejlődő régiók egy főre jutó energiafelhasználása 1,5 – 1,6 toe/cap érték körüli lesz, míg a fejlett régiókban az egy főre jutó energiafelhasználás gyakorlatilag nem változik. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201486

87 A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZEKTORIÁLIS ANALÍZISE ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201487

88 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201488

89 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201489

90 A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZEKTORIÁLIS ANALÍZISE LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A világ összes energiafelhasználásán belül az épületek energiafelhasználása a meghatározó. (cca. 3 000 Mtoe (2012), cca. 27 %) 2.Az épületek energiafelhasználásával közel azonos volumenű az ipar energiafelhasználása. (cca. 2 600 Mtoe (2012), cca. 24 %) 3.A harmadik legjelentősebb felhasználási terület a közlekedés. (cca. 2 500 Mtoe (2012), cca. 23 %) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201490

91 A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZEKTORIÁLIS ANALÍZISE LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 4.Ezt követi az energiaipar részesedése. (cca. 1 800 Mtoe (2012), cca 16 %) 5.Egyéb (cca. 900 Mtoe (2012), cca. (10 %) 6.A növekedés a legnagyobb arányú az energiaszektor területén. 7.Az arányok lényegileg nem változnak 2040-re. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201491

92 A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS KÖLTSÉGRÁFORDÍTÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201492

93 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201493

94 A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS KÖLTSÉGRÁFORDÍTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A legdrágább az energia Európában és Japánban. (cca. 1 700 USD 2013 /toe (2012)) 2.A második legdrágább régió: Japán (cca. 1 600 USD 2013 /toe(2012)) 3.Az USA az összehasonlításban középen helyezkedik el (cca. 1 000 USD 2013 /toe) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201494

95 A GLOBÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS KÖLTSÉGRÁFORDÍTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 4.Kínában az energia átlagos ára: cca. 800 USD 2013 /toe (2012) 5.Indiában a kínai költség felét teszi ki az átlagos energiaköltség (cca. 400 USD 2013 /toe) 6.A legalacsonyabb költségű az energia a Közel- Keleten (cca. 200 USD 2013 /toe) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201495

96 A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK GLOBÁLIS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201496

97 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201497

98 A GLOBÁLIS ENERGIAHORDÓZÓK GLOBÁLIS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 1.A 2013. évi fogyasztási szintet feltételezve a bizonyított urán és szénkészletek 130-140 év időtávra elegendőek. 2.Az olajkészletek esetében ez az érték 50 év körüli. 3.A földgázkészletek esetében 60 évre elegendőek a bizonyított tartalékok. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201498

99 A GLOBÁLIS ENERGIAHORDÓZÓK GLOBÁLIS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK 4.Nincs szó tehát a fosszilis energiahordozók drámaian gyors kimerüléséről. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 201499

100 ENERGIA IMPORTFÜGGŐSÉG ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014100

101 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014101

102 ENERGIA IMPORTFÜGGŐSÉG A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Európai Unió olaj importfüggősége 2012-ben 85 %-os volt, a földgáz esetében ez az érték 66 %, az összes energiahordozót tekintve 50 % körüli. Az előrejelzések szerint az Európai Unió importfüggősége a földgáz energiahordozót illetően 2040-re meghaladja a 80 %- ot. Az összes energiahordozót illetően az Európai Unió energiafüggősége 2012-ben 50 % körüli volt, az előrejelzések szerint ez az érték nem változik 2040-re. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014102

103 KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014103

104 A globális CO 2 -kibocsátás alakulása Kínával együtt és Kína nélkül 1990-2013 [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014104

105 Kína CO 2 -kibocsátásának alakulása 1990-2010 [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014105

106 A világ CO 2 -kibocsátásának időszakonkénti változása Kínával együtt és Kína nélkül 1990-2013 (az előző időszakhoz képesti változások százalékos értékben) ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014106

107 A globális CO2-kibocsátás alakulása a főbb régiókban és néhány nagyobb országban 1990 – 2013 között. A kibocsátás abszolút értékbeli változása [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014107

108 A globális CO 2 -kibocsátás alakulása a főbb régiókban és néhány nagyobb országban 1990 – 2013 között. A kibocsátás aránybeli változása százalékos értékben ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014108

109 A globális CO2-kibocsátás alakulása az EU-15 és EU-13 ország csoportokban 1990 – 2013 között. [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014109

110 A globális CO 2 -kibocsátás tárgyidőszakbeli növekedése és az EU-15 kibocsátás-csökkentés eredményének összevetése. A kibocsátás abszolút értékbeli változása [Mt CO 2 ] ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014110

111 KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK I. 1.A világ üvegházhatású gázok kibocsátása a korábbi ütemben folytatódik, semmi jele annak, hogy alapvető változások történtek volna e területen. 2.A világ üvegházhatású gázok kibocsátásának területén Kína, India az USA kibocsátása az abszolút meghatározó. A jövőben ez még fokozottabban igaz. 3.Az EU régió részesedése napjainkban körülbelül 12 % körüli. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014111

112 KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK II. 4.A jövőben Kína és India kibocsátása lesz a meghatározó a globális kibocsátáson belül. 5.A kibocsátás-csökkentés területén az 1990- 2013 közötti időszakban Oroszország érte el a legnagyobb eredményeket, nagyobbat mint az EU. Bár tényszerűen ez a csökkentés nem egy következetes klímavédelmi politika következménye, ez azonban nem változtat a tényeken. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014112

113 KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK III. 7.A globális CO 2 -kibocsátás tárgyidőszakbeli (1990-2013) növekedése 10 994 Mt. Ugyanebben az időszakban az EU 15 kibocsátás csökkentése 492 Mt. Azaz az EU 15 által elért kibocsátás csökkentés a növekedés 4 %-ával egyenlő. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014113

114 KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK IV. 9. Tárgyilagosan megállapítható, hogy – jóllehet politikailag és PR területen úgy tűnik, hogy az EU meghatározó és vezető szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben – a tényleges kibocsátás-csökkentésben a szerepe gyakorlatilag elhanyagolható. Az EU kibocsátás-csökkentése nem képes a globális trendek megváltoztatására, sőt azok kismértékű befolyásolására sem. Ezzel a ténnyel az EU politikának szembe kell néznie előbb-utóbb. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014114

115 A CO 2 -KIBOCSÁTÁS NÖVEKEDÉS FŐ ÖSSZETEVŐI ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014115

116 THE MOST IMPORTANT COMPONENTS INFLUENCING THE CHANGE OF CO 2 EMISSION Demographic components Personal income components Energy intensity components Energymix components Total András István Fazekas PhD116 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

117 INFLUENCE OF MAIN COMPONENTS ON THE CHANGE OF CO2 EMISSION (1990-2013) THE COMPONENTS_ András István Fazekas PhD117 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

118 András István Fazekas PhD118 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

119 András István Fazekas PhD119 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

120 András István Fazekas PhD120 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

121 András István Fazekas PhD121 T04_10_COMPONENTS_INFLUENCING_CO2 _EMISSION

122 A CO 2 -KIBOCSÁTÁS NÖVEKEDÉS FŐ ÖSSZETEVŐI A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.A fejlődő régiókban a népesség és az életszínvonal (fogyasztás) növekedése a két legfontosabb összetevője az üvegházhatású gázok kibocsátásának. 2.E két komponens közül a népesség növekedés összetevő a jövőben, középtávon vélhetően csökken e régióban, az életszínvonal növekedése azonban abszolút domináns marad a jövőben is. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014122

123 ÖSSZEFÜGGÉS A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG ÉS A SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS KÖZÖTT ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014123

124 András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION124

125 CORRELATION BETWEEN CO 2 EMISSION/cap [tCO2/cap] and GDP/cap [USD/cap] AUSTRALIA:18,643 073 USA:18,053 101 CANADA:16,343 472 RUSSIA:12,018 100 GERMANY: 9,643 404 UK: 8,537 307 ITALY: 7,430 289 FRANCE: 5,935 784 CHINA: 5.5 9 800 BRAZIL: 2,112 221 INDIA: 1,5 4 077 UGANDA: 0,1 1 400 András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION125

126 András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION126

127 MOST IMPORTANT COMPONENTS INFLUENCING THE ENERGY CONSUMPTION CLIMATE CONDITIONS (energy consumption for space heating and space cooling) INDUSTRIAL ENERGY CONSUMPTION (for example: aluminum metallurgy, iron metallurgy etc.) EQUIPAGE (in the households, garden, etc.) CAR USE LUXORIOUS CONSUMPTION (very wealthy and comfortable surroundings, for example: swimming pool in private the house, air condition) András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION127

128 PROVEN CORRELATION I. These factors modify the energy consumption per capita. But there is a very strong correlation between the GDP/capita and CO 2 emission/capita. András István Fazekas PhDT04_05_CORRELATION_GDP_CO2_EMISSION128

129 KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.Szoros korreláció van a gazdasági fejlettség (életszínvonal) és az egy főre jutó üvegházhatású gáz kibocsátás között. 2.Az egy főre jutó üvegházhatású gáz kibocsátás növekedésének korlátozása a technika jelenlegi fejlettségi szintjén és valós költségterheket figyelembe véve a fejlődő országok régiójában a fejlődés lehetőségének korlátozásával egyenértékű. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014129

130 KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.Ez az ellentmondás nem oldható fel sem politikailag, sem gazdaságilag. Ez egyben a klímaváltozás elleni küzdelem korlátait is jelenti. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014130

131 VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014131

132 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014132

133 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014133

134 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014134

135 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014135

136 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014136

137 KÜLÖNBÖZŐ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSI TECHNOLÓGIÁK KÖLTSÉGEI (IEA 2014) MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK ATOMERŐMŰVI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014137

138 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014138

139 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014139

140 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014140

141 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014141

142 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014142

143 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014143

144 ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014144

145 EU KLÍMAPOLITIKA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014145

146 EU KLÍMAPOLITIKA I. Az EU hosszú távú klímavédelmi politikájának célkitűzései, alapelvei az alábbiakban foglalhatók össze: 1.Az Európai Unió középponti célként fogalmazta meg azt, hogy 2030- ra az unió egészét illetően az üvegházhatású gázok kibocsátását 40 százalékkal kell csökkenti az 1990. évi szinthez képest. 2.Megállapodás született arra vonatkozóan, hogy az unió egészét tekintve 2030-ra a felhasznált energia 27 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. 3.Az unió egészére vonatkozóan egyezség született az energiahatékonyság további javításáról. Eszerint az unió 2030- ra előjelzett energia-fogyasztáshoz képest 27%-os hatékonyságnövekedést kell elérni. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014146

147 EU KLÍMAPOLITIKA II. Az Európai Unió kormány- és államfői elfogadták az ún. „méltányossági felelősségvállalás” elvét, melynek értelmében azok a tagállamok − így Magyarország is − amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el EU átlag 60 százalékát – kedvezményeket kapnak, annak érdekében, hogy a megfogalmazott célkitűzések megvalósítása ne eredményezzen jelentős tehernövekedést a lakosság számára. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014147

148 EU ENERGIAPOLITIKA ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014148

149 EU ENERGIAPOLITIKA TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK I. Folyamatban van az EU energiapolitikájának megújítása. A tervezett átalakítás rendkívül összetett, sokdimenziós folyamat, amelynek napirenden levő, megvitatás alatt álló súlyponti kérdései a következők: 1.A megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelési technológiák támogatásának fokozatos leépítése, e technológiák „piaci integrációja” hosszabb távon. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014149

150 EU ENERGIAPOLITIKA TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK II. 2.Hosszú távon elengedhetetlen a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelési technológiák esetében a hálózati szintű és a rendszerszintű többletköltségek (grid level costs, és system level costs) figyelembe vétele a rendszerszintű teherelosztás során. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelési technológiák esetében a költségekbe be kellépíteni ezen technológiák rendszerbe integrálása okozta többletköltségeket. A fosszilis tüzelőbázisú villamosenergia- termelés esetében ugyanis – helyesen, szakmailag megalapozottan – internalizálásra kerültek az externális költségek. Ez várható a megújuló energiabázisú villamosenergia-termelés esetében is. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014150

151 EU ENERGIAPOLITIKA TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK III. 3.A hosszú távú szerződések intézményének újbóli bevezetése. Ezt az teszi szükségessé, hogy a mind fajlagos értékben, mind abszolút értékben igen magas tőkeigényű villamosenergia-ipari beruházások esetében csak ilyen módon csökkenthetők a beruházási kockázatok elfogadható szint alá. A hosszú távú szerződések, megfelelő kapacitásmechanizmussal együtt képesek biztosítani azt, hogy megfelelő mértékben létesüljenek új kapacitások a villamosenergia-rendszerben. A villamosenergia-piacokon megjelenő, gyakorlatilag zérus határköltségű szélerőművi és PV villamosenergia-termelés olyan mértékben árcsökkentő hatású, hogy a kialakuló árak nem biztosítják a konvencionális villamosenergia-termelési technológiák esetében az állandó költségek, sok esetben még a változó költségek megtérülését sem, következésképpen elbizonytalanítják, ellehetetlenítik új kapacitások létesítését. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014151

152 EU ENERGIAPOLITIKA TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK IV. 4.Az EU ETS rendszer újjáélesztése (jelenleg a rendszer gyakorlatilag nem működik). 5.Az EU villamosenergia-piaci integráció továbbfejlesztése mind a termékek, mind az időmetszékek (előretartás) dimenziójában. 6.Kapacitásmechanizmus bevezetése. ANDRAS ISTVAN FAZEKAS PhDWORLD ENERGY OUTLOOK 2014152