Egyiptom. Nílus  Egyiptom ajándéka, „ütőere”  Forráságai:  Fehér-Nílus (egyenlítői égh)  Kék-Nílus (szavanna égh.)  Az egyetlen folyó, mely átszeli.

Az előadások a következő témára: "Egyiptom. Nílus  Egyiptom ajándéka, „ütőere”  Forráságai:  Fehér-Nílus (egyenlítői égh)  Kék-Nílus (szavanna égh.)  Az egyetlen folyó, mely átszeli."— Előadás másolata:

1 Egyiptom

2 Nílus  Egyiptom ajándéka, „ütőere”  Forráságai:  Fehér-Nílus (egyenlítői égh)  Kék-Nílus (szavanna égh.)  Az egyetlen folyó, mely átszeli a Szaharát  A Föld 2. leghosszabb folyója  Vízjárása ingadozó, nyár végén árad(6 m)  Folyószabályozás előtt rengeteg hordalékot szállított, mely áradáskor „trágyázta” a földeket  Mióta szabályozták, a Nílus menti földek minősége romlik

3 Folyószabályozás okai  Növekvő lakosságszám  egyszeri aratás kevés  duzzasztógát, csatornahálózat kiépítése  öntözés lehetősége  kétszeri aratás  több termés Asszuáni gát:  Nasszer-tó  víztározó  öntözés, vízerőmű, egyenletesebb vízjárás->megbízhatóbb hajózási útvonal,ipari víz

4 Asszuáni gát hátrányai  Az áradások megszűnésével a természetes trágyázás elmaradása, termésátlagok csökkenése  a halászat visszaesése a deltavidéken, halászfalvak hanyatlása  a Nílus-delta partvidékének pusztulása  A folyamatos öntözéssel szikesedés lép fel, a termésátlagok csökkennek  Tetemes vízveszteség (elpárolgás), a levegő páratartalma megnövekszik, a műemlékek pusztulása felgyorsul  92 000 ember áttelepítése

5 Gát vagy segítség az Asszuáni gát?

6 Egyiptom  11x nagyobb a területe, mint hazánké és 9x annyian lakják (1,2 millió fővel gyarapszik/év)  Területének 5%-án gazdálkodnak ( Nílus mente, deltája, oázisok) gyakran kezdetleges eszközökkel  élelmiszer behozatal(import)  Fővárosa  Kairó (2x annyian lakják, mint hazánkat)  Lakás-, ivóvíz és élelemhiány, munkanélküliség egyre gyakoribb Intézkedések:  Mezőgazdaság modernizálása  Sivatag termővé tétele  4 gyermekes családmodell

7 Egyiptom mezőgazdasága Nyáron: cukornád, rizs, gyapot (legkiválóbb a Földön, hosszú szálú, importálják, a pamutipar dolgozza fel) Ősszel: búza, árpa, hüvelyesek(bab, borsó, szója, lencse), zöldségfélék Oázisokban: datolya (exportálják is)

8 Egyiptom bevételi forrásai  Turizmus  Szuezi-csatorna

9 Szuezi-csatorna  1869 óta  Hossza 163 km, a legkeskenyebb részén 300 m széles.  Mesterséges vízi út a földközi-tengeri Port Szaíd és a vörös- tengeri Szuez városokat köti össze.  2015 óta mindkét irányban hajózható

10 Házi feladat  Munkafüzet: 56./1. 58./4. 59./5. Tankönyv: 110-113.oldalak