Könyvtár-használati ismeretek. Az információ 4 Az információ minden olyan hír, közlés, amely számunkra új ismeretet tartalmaz. 4 Az információt fel kell.

Az előadások a következő témára: "Könyvtár-használati ismeretek. Az információ 4 Az információ minden olyan hír, közlés, amely számunkra új ismeretet tartalmaz. 4 Az információt fel kell."— Előadás másolata:

1 Könyvtár-használati ismeretek

2 Az információ 4 Az információ minden olyan hír, közlés, amely számunkra új ismeretet tartalmaz. 4 Az információt fel kell dolgozni és tárolni kell ahhoz, hogy számunkra, és utódaink számára hasznosítható legyen. 4 A feldolgozott információt napjainkig főleg könyvtárakban tárolták.

3 Információs társadalom 4 A világ fejlődésének jelenét és jövőjét az információ termelés és fogyasztás határozza meg. 4 A mai átlag emberhez egy nap alatt több információ jut el, mint Mátyás király korában egy művelt városlakóhoz egész élete során.

4 Információs társadalom alkotóelemei 4 Az egész világot behálózó földi távközlési rendszerek 4 1960-as évektől műholdak átfogó rendszere 4 1980-as évektől az egész világot átfogó számítógépes rendszerek (internet) 4 Az információs ipar a fejlődés motorja 4 A fejlett országokban nagy tömegek foglalkoznak adatelőállítással és feldolgozással

5 Az ismeretek hordozói 4 Kéziratos dokumentumok (irattárak) 4 Nyomtatott dokumentumok (könyvtárak) 4 Képi dokumentumok 4 Audiovizuális dokumentumok (hangfelvétel, mozgókép anyag, CD, VIDEO, DVD) 4 Elektronikus dokumentum (E-mail, WEB-lap) 4 Az előző két terület összemosódik, nincs határ

6 Időutazás 4 A sumérok már az ie.4. sz.-ban ismerték az írást, agyagtáblákra ékírással írtak. 4 Az egyiptomiak hieroglifákat (képírás) használtak, de papírusztekercsre is írtak 4 Később pergamenre (állatbőrből készült hártya) írtak. Pergamonról kapta a nevét. 4 Kétezer éves pergamentekercseket találtak

7 Időutazás 4 A középkorban kéziratos kódexeket készítettek a kolostorok szerzetesei. Ezek díszítései az iniciálék (díszes kezdőbetű) és a miniatúrák (kézzel festett kis kép) voltak. 4 A kínaiaktól származik a táblanyomás 4 Ezt tovább fejlesztve, a XV. században használták Európában

8 Ősnyomtatvány 4 1455-ben Gutenberg János külön betűkből összerakható és szétszedhető nyomóformát készített. 4 Az 1455 és 1500 között ilyen módszerrel készült nyomtatványokat Ősnyomtatványnak nevezzük.

9 Kódexek és nyomdák a középkori Magyarországon 4 Kálti Márk Képes Krónikája 4 Mátyás király híres könyvtára (Corvinák) 4 Hess András 1473-ban nyomtatott Budai krónikája 4 Sylvester János nyomdája Sárváron 4 Heltai Gáspár nyomdája Kolozsváron 4 Misztótfalusi Kis Miklós tudós és nyomdász

10 Nyomdák a XIX. és XX. században 4 Landerer és Heckenast nyomda 4 Franklin, Révai, Atheneum A XX. Század 4 Egyetemi nyomda Budapest 4 Kner nyomda Gyoma 4 Tevan nyomda Békéscsaba

11 A KÖNYV Információink legfontosabb forrása

12 è 1 védőborító è 2 kötéstábla è 3 gerinc è 4 fülszöveg è 5 védőlap è 6 előzéklap è 7 címlap è 8 számozott oldalak  9 mellékletek, táblák A könyv részei:

13 A könyvnek formailag két fő része van: èA könyvborító èA könyvtest

14 è 1 védőborító a könyv mechanikai védelmére szolgál è 2 kötéstábla a védőborítón belüli kemény, erős lap, mely körbezárja és védi a könyv lapjait è 3 gerinc a könyvtestet fogja össze è 4 fülszöveg rövid ismertetést tartalmaz a könyvről A könyvborító részei:

15 è 5-6 védőlap, előzéklap a könyvtest lapjait védik è 7 címlap a könyv legfontosabb adatait tartalmazza (szerző,cím) è 8-9 számozott oldalak,mellék- letek, táblák az információt tartalmazzák A könyvtest részei:

16 A könyv egyéb fontos részei: Kolofon: A nyomdai adatokat tartalmazza. Általában a könyv címlapjának hátoldalán, vagy az utolsó oldalon található.

17 A címlap verzója: A címlap hátoldalán helyezkedik el. A könyv kiadásában közreműködők nevét tartalmazza. Pl.:lektorok, bírálók. Itt található a szerzői jogokkal rendelkező neve is. Jele:  Pl.:  Kovács János A könyv egyéb fontos részei:

18 è Előszó, bevezetés: A könyv tartalmi részét megelőző részek, mely a megjelenés körülményeit, a könyvet ajánló szakember ajánlásait tartalmazza. è Utószó Tudományos vagy szépirodalmi műveknél a szerző. è Széljegyzet, lábjegyzet: A mű egyes kifejezéseinek részletes magyarázata a lap szélén, vagy alján. è Tartalomjegyzék: Bemutatja és lapszámokhoz rendeli a mű egyes fejezeteinek címét. A könyv egyéb fontos részei:

19 è Melléklet, függelék: Azokat az információkat tartalmazza, amelyeket a szerző fontosnak tart, de nem a szövegben helyezi el. Pl.: táblázatok, diagramok.. è Hibajegyzék: Egyes művekben a kiadás során előforduló hibák, pontatlanságok javítását tartalmazó önálló lapokat találunk, melyek a könyv nyomtatása és kötése után készülnek, ezért nem kerülnek a könyv lapjai közé rögzítésre. A könyv egyéb fontos részei:

20 Könyvek fajtái tartalom szerint 4 Bibliográfiák (Egy témában kiadott könyvek jegyzéke) 4 Lexikonok, enciklopédiák (Az ismereteket betűrendbe szedett címszavakban, szócikkekben tartalmazza) 4 Szótárak, szaklexikonok (egy szakterület szakszavainak jelentését tartalmazzák, speciális területek a nyelvi szótárak) 4 Atlaszok, adattárak, napilapok, folyóiratok

21 Időutazás régi könyvtárakban 4 Asszurbanipál király (ie.668-626) Ninivében közel százezer agyagtáblából álló könyvtárat hozott létre 4 Nagy Sándor könyvtára Alexandriában ie. III. században félmillió papírusztekercsből állt 4 A római birodalomban a gazdag polgároknak magánkönyvtáraik voltak 4 A középkorban kolostorokban és később egyetemeken több százezer kötetes könyvtárak jöttek létre. Oxford, Krakkó, Prága, Bologna

22 Híres magyar könyvtárak 4 Bibliotheca Corvinana (Mátyás király kt. 2500 kódex, ma 52 korvina van itthon 4 Pannonhalmi Bencés Főapátsági Könyvtár (900 éves 80 kódex, 32000 kötet) 4 Zirci Cisztercita Apátsági Könyvtár (70000 kötet) 4 Debreceni Református Kollégium Könyvtára (500 000 kötet) 4 Sárospataki Református Kollégium Könyvtára 4 Országos Széchenyi Könyvtár (5 millió kötet, köteles példány) 4 Akadémiai Könyvtár (1,5 millió kötet, 1000 ősnyomtatvány)

23 A világ híres könyvtárai 4 Vatikáni könyvtár Rómában (Kéziratos könyvek, kódexek) 4 British Library London (1735-ben alapították, 18 millió kötet) 4 Bibliothéque Nationale Párizs (1537 óta köteles példány) 4 Library of Congress Kongresszusi Könyvtár Washington (a világ legnagyobb könyvtára 28 millió kötet)

24 Könyvtári szakrend: ETO 4 A könyveket tartalmuk szerint csoportokba soroljuk 4 Az ETO 10 fő osztályból áll, ezek alatt tíz osztály, amelyekben tíz alosztály található 0 általános, összefoglaló művek5 természettudományok 1 filozófia, lélektan, etika, esztétika 6 alkalmazott tudományok,technika 2 vallástudományok7 művészetek, sport 3 társadalomtudományok8 nyelv, irodalomtudomány 4 üres9 földrajz, történelem 894.511 magyar irodalom

25 Egyéb jelzések 4 Betűrendi jelzet (Cutter szám) a szakrendi jelzeten belül a könyv betürendi helyét mutatja 4 ISBN szám Nemzetközi szabványos könyvazonosító szám. A világon minden könyv egyedi azonosítóval rendelkezik

26 VÉGE