Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Az előadások a következő témára: "Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 22 Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Fő jellegzetessége: Fő jellegzetessége: –Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) Fogalmi különbségek Fogalmi különbségek –Legtágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban – 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is) –Iszlám Világ – 850 mó (világnép. 12%-a, de muszlimok fele) –Legszűkebb: Arab Világ Iszlám Világ: 25 mó km 2 (17%)  VR1 Iszlám Világ: 25 mó km 2 (17%)  VR1

3 33 Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Afrika: Észak-Afrika Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): –Atlasz-vidék Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia –Szahara Közeli-Magreb: Líbia Közeli-Magreb: Líbia Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: Szudáni Tájöv: –Részben még Szahara: –Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán –Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso Ázsia: Közel-Kelet Masrik (Arab Kelet): Masrik (Arab Kelet): –Arab-félsziget –Termékeny Félhold Türk területek: Türk területek: –Kisázsia –Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán Előázsia: Előázsia: –Irán, Afganisztán, Pakisztán

4 44 Nagy és kicsi: változatos méretű országok Terület: Terület: –Nagy: Algéria 2,4 mó km 2, Líbia 1,7 mó km 2, Egyiptom 1 mó km 2, Törökország 780 ezer km 2 –Kisebb: Marokkó: 460 ezer km 2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km 2 Népesség Népesség –Óriás: Törökország: Közel-Kelet legnépesebb állama 79 mó, Egyiptom 72 mó, Irán –Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó –Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó

5 55 Egyenlőtlen benépesültség  kétarcú országok Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km 2, ritkán lakott területek: Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km 2, ritkán lakott területek: –Trópusi sivatag: Szahara –Mérsékelt övi sivatagok De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: –Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta) –Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus Népsűrűség: Népsűrűség: –Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km 2, Tunézia : 61 fő/km 2 –Igen alacsony: Algéria 13 fő/km 2, Líbia 3,5 fő/km 2

6 Iszlám világ urbanizációja 1.: Isztambul Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ –Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Eu találkozásánál) –Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között –330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye –Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) –Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537) –350–800: világ legnagyobb városa –Kora középkor: Európa legnagyobb városa –Ma: Iszlám Világ legnagyobb városa

7 Iszlám világ urbanizációja 2.: az arabság központjai Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR3.) Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR3.) –Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5 mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó Egyéb központok: Egyéb központok: –ÉNy-Afr: Casablanca –ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi (Benghazi): 700 ezer –Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa Mekka és Medina: i szlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve Mekka és Medina: i szlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve –Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben –Medina: későbbi hatalmi központja Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet) Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet)

8 88 Koncentrált városhierarchia Rang–nagyság szabály Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja A városhálózat koncentrációja

9 Népességnövekedés Népességszám növekedése: Népességszám növekedése: –Igen gyors: Líbia 2,6% –Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország 1,5% (’50-es évek: 3%!), Algéria: 1,22% –Lelassult: Tunézia: 0,99% Gyors népességnövekedés  fiatal országok Gyors népességnövekedés  fiatal országok –Egyiptom: 34% 14 év alatti

10 Migráció, vendégmunkások Milliók vándorolnak külföldre, kettős előny: Milliók vándorolnak külföldre, kettős előny: –Enyhít a magas munkanélküliségen –Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét

11 Migráció, vendégmunkások Kibocsátó országok: Kibocsátó országok: –Pakisztán (NBr-ba) –Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba) –Atlasz-országok (Fro-ba) –Közép-Ázsia (Oroszo-ba) –Egyiptom Befogadó célországok: Befogadó célországok: –Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba) –1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab országokba Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba

12 1212Hazautalások Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Kiépített hálózat: átutalási technika, melyben sem fizikailag sem elektronikus formában nem mozog pénz (azonnal) Kiépített hálózat: átutalási technika, melyben sem fizikailag sem elektronikus formában nem mozog pénz (azonnal) Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások)

13 Három fő nyelvi–etnikai csoport Arab Arab –Masrek (Arab Kelet): Arab-félsziget + Termékeny Félhold –Magreb: (Arab Nyugat): arabok aránya Ny felé csökken Tunézia: arab, berber, 2% európai Tunézia: arab, berber, 2% európai Algéria: arab, berber (1/6), feketék Algéria: arab, berber (1/6), feketék Marokkó: 50% arab, 40% berber Marokkó: 50% arab, 40% berber Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és üzbég Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és üzbég –XX. sz. eleje: TR lakosság alig fele volt török Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Görögök (1923: népességcsere) Görögök (1923: népességcsere) –Ma TR vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik

14 1414 Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Iszlám 5 alappillére: –Hitvallás (saháda) –Ima (szalát) –Adakozás (zakát) –Böjt (szaum) –Mekkai zarándoklat (haddzs) –(+ dzsihád) Irányzatok Irányzatok –Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben –Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága –Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben