Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.

Az előadások a következő témára: "Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre."— Előadás másolata:

1 Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre

2

3 A háború kirobbanása  OMM ultimátuma Szerbiának  elutasítás  hadüzenet  Lelkesedés, nemzeti érzés fellángolása  Szerbiát meg kell büntetni  Előjelek a háborúhoz  Dualizmus fejlődés dinamikus  de gazdaságilag még nem érte be Nyugat-Európát  Torlódó, vagy kettős társadalmi struktúra  nem a legjobb előjelek a háborúhoz Tisza István miniszterelnök

4 A háború üdvözlése

5 Belgrád ostroma

6 A hátország  Megnőtt a hátország szerepe  mindent a hadseregnek rendeltek alá  jegyrendszer  hadiüzem  beszolgáltatás  infláció  nők munkába állása  További kényszerintézkedések  Statárium  Internálás  Sajtó cenzúra  Tüntetések, felkelések országszerte

7 Hadirokkantak Női dolgozók

8 Mindennapos látvány Budapesten: sorbaállás Jegyrendszer

9 Törekvés a válság megoldására  Ferenc József †  IV. Károly  komoly remények uralkodásához  Sem különbéke, sem reformok   Tisza  Esterházy Móric az új minelnök  nincsenek átütő reformok (választójogi reform)  Wekerle Sándor kerül a kormány élére IV. Károly

10 IV. Károly koronázása IV. Károly, Zita és a kis Ottó

11 Új politikai erők megjelenése  A kormánypárt (Nemzeti Munkapárt)  Népszerűség vesztés  ellenzék előretörése  A hatalom alternatívája  demokrácia, béke, szociális reformok megvalósítója  Függetlenségi és 48-as Párt  Országos Radikális Párt  Magyarországi Szociáldemokrata Párt  1917 Választási Blokk  radikális program  Megvalósításához gyökeres változás kell (forradalom) Károlyi Mihály Jászi Oszkár

12 Általános, egyenlő és titkos választójogot követelő gyűlés

13 A Monarchia 1914. július 28-án hadüzenetet küldött Szerbiának. Au- gusztus 5-én a Monarchia az oroszoknak, augusztus 12-én Franciaország és Anglia a Monarchiának. A Monarchiának 1 napra sikerül elfoglalni Belgrádot, de Szerbiát nem képes legyőzni. Állóháború alakul ki. 1915 májusában a Monarchia serege Gorlicénél áttörte a frontot, s visszaszorí- totta az orosz erőket. Szeptemberben pedig Bulgária a németek oldalán állt be a háborúba. Bulgária a Monarchiával közösen elfoglalták Szerbiát, Montenegrót és Albániát. 1916. júniusában az orosz haderő áttörte az osztrák-magyar frontot. Augusztusban Románia csatlakozott az antanthoz, s betört Erdélybe. A keleti fronton a német haderő megállította az orosz csapatokat, kiverték a Románokat Erdélyből, s decemberben elfoglalták Bukarestet. 1916 novemberében meghalt Ferenc József. Utódja IV. Károly, aki a békére törekedett. 1916 decem-beri és 1917 márciusi békeajánlatát azonban az antant visszautasította.

14 1917 tavaszán az Egyesült Államok az antant oldalán belépett a háborúba. Woodrow Wilson amerikai elnök 1918. január 8-án, a kongresszushoz intézett 14 pontja foglalta össze a háborút lezáró béketervet. Magyarországot a 10. pontja érintette, melyben a Monarchia autonóm továbbfejlődését biztosították. Lloyd George angol miniszterelnök 1918. január 9-én bejelentette, hogy egyetért a béketervvel, s a háborús célok között továbbra sem szerepel a Monarchia felszámolása. 1918. április 8-án Rómában összeült az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek kongresszusa. Itt kimondták, hogy nem kívánnak tovább élni a Monarchia keretei között, s állami önállóságot követelnek. Az USA kormánya 1918. május 29-i nyilatkozatában elismerte a római kongresszus határozatait, s evvel bejelentette a wilsoni pontok érvénytelenné válását. 1918. június 3-án a versailles-i haditanács is olyan nyilatkozatot tett közzé, ahol az antant hadicéljai közé tartozik Csehszlovákia, Lengyelország és új délszláv állam létrehozása.